|
VIZSGASZINTEK
|
TÉMÁK
|
Középszint
|
Emelt szint
|
1. Ember és nyelv
|
A nyelv mint jelrendszer. Nyelv
és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya.
A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A
beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal
|
A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban.
A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.
|
2. Kommunikáció
|
A kommunikációs
folyamat tényezői és funkciói, ezek
összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.
A kommunikáció formája: a szóbeliség és az
írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek
kapcsolata a kommunikációs folyamattal.
|
A kommunikáció
fogalmának interdiszciplináris
jellege.
|
2.1. A jel, a jelrendszer
|
A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.
|
A nyelvi jel sajátosságai.
|
1.2.2.
Nyelvi és vizuális kommunikáció
|
Az emberi
kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok,
mimika, térközszabályozás, tekintet, külső
megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi
jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció.
|
Társadalmak és
kultúrák jelrendszereinek történeti
eltéréseire egy-két példa (a folklór, az
utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere).
|
2.3. A nyelv-használat
mint kommunikáció
|
A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással.
|
A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák
alapján. A
kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.
|
2.4. Kommunikációs
funkciók
és közlésmódok
|
Példák a
különböző közlésmódok kommunikációs
funkciói (párbeszéd, történetmondás,
levél, üzenet, feljegyzés, köszönés,
megszólításformák).
|
|
2.5.
Személyközi kommunikáció
|
A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk.
|
A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott
és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása.
|
2.6. A tömeg-kommunikáció
|
A
tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.
|
|
3. A magyar nyelv története
3.1.
A magyarnyelv rokonsága
|
A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával.
|
A nyelvrokonság kutatásának módszerei.
Az ősmagyar, az ómagyar,közép-magyar korszak, az újmagyar kor
|
3.2. Nyelvtörténeti
korszakok
|
A magyar nyelv
történetének fő szakaszai:
Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott
nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és
könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti
háttere, hatása - példák alapján.
|
A nyelvtörténeti
korszakokat jellemző változások néhány példája a hang-rendszerből, a
nyelvtani rendszerből. Az életmód, a történelem és a
szókincs néhány összefüggése, anyagi
és szellemi műveltség megjelenése a
szókészletben - néhány példával. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletke-zésű
elemek,jövevény-szók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen)
|
3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása
|
|
Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A
könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe.
|
3.4. Nyelvművelés
|
A mai magyar
nyelvművelés néhány alapkérdése.
|
A nyelvművelés
szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében.
|