2013. május
2012. május
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2013)
A tételekhez kapcsolódó feladatok nem nyilvánosak. A magyar nyelv tételekhez és az irodalom
tételekhez is egy-egy feladat tartozik.
A feladatokhoz felvezető idézet, bázisszöveg kapcsolódik; a vizsgázónak ezekre reflektálva, a
feladatban megjelölt módon kell kifejtenie gondolatait.
IRODALOM
ÉLETMŰVEK
1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. Ady Endre Új versek vagy Vér és arany című kötetének formai és tartalmi sajátosságai
4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című
kötet időszakától
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37)
költészetében
PORTRÉK
7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában
8. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában
9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak
novelláiban
10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában
LÁTÁSMÓDOK
11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című
eposzában
12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című
alkotásában
13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában
KORTÁRS IRODALOM
14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai
15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében
VILÁGIRODALOM
16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján
17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában MAGYAR NYELV
EMBER ÉS NYELV
1. A beszéd mint cselekvés
2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben
KOMMUNIKÁCIÓ
3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító
tényezői
4. Az elektronikus kommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban
6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése
7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai
jellemzői
NYELV ÉS TÁRSADALOM
8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma
9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői
A NYELVI SZINTEK
10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei
11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban
12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe
13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai
A SZÖVEG
14. A lineáris és a globális kohézió
15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása
16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása
A RETORIKA ALAPJAI
17. Az érvelés fajtái és módszerei
18. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbségei
STÍLUS ÉS JELENTÉS
19. A konnotatív és a denotatív jelentés
20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai
http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/nyilvanos_anyagok_2013majus/magyar_em_szob_tetel_2013maj.pdf
| 
