TÉMÁK

VIZSGASZINT

Középszint

Emelt szint

2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József  Attila.

Az életút, az életmű jelentős tényei.

Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány

kortárs megnevezése.

   A főbb művek szövegismereten alapuló  értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl.  témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az  életműben, az adott korszakban.

Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. 

Művekről szóló olvasatok, vélemények  értelmezése

A pályaszakaszokat jellemző főbb témák,

kérdésfeltevések.

A pályaképre ható irányzatok és szellemi  kötődések, világirodalmi párhuzamok.

Kötetek, ciklusok, témák, motívumok Művek hatása, fogadtatása - egy-két példa

alapján.

A szerző utóélete, helye és hatása az  irodalmi-kulturális hagyományban.

Kritikák, különböző interpretációk

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,  Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán,

Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti  Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai  Sándor, Pilinszky János.

Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3  lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány  epikai, drámai alkotás bemutatása,  értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a

kompozíció, a jellemző motívumok,  jelentésrétegek, világlátás alapján.

Memoriterek - legalább három szerzőtől  teljes szövegek, összefüggő részletek.

Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú

értelmezése.

Tájékozottság a korszakban, a kortársak  között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi

és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi  hagyományban (pl. az antik hagyomány  Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti

költészetében).

Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai  sajátosságok a korszak szellemi irányzataival,

a korstílussal való összefüggésben is.

     A művekben felvetett kérdések néhány etikai,

esztétikai, filozófiai vonatkozása.

2.1.3.

Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula,  Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula,  Németh László, Örkény István, Nagy László,  Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a  felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb  két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

   A világlátás és a kifejezésmód

sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével

Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak  közül.

A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2  epikai, illetve drámai művének értelmezése a

korszak szellemi irányzataival való  összefüggésben is.

A művekben felvetett kérdések néhány etikai,  esztétikai, filozófiai vonatkozása.

     A művek fogadtatása, hatása, utóélete az  irodalmi-kulturális hagyományban - egy-egy

példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán  Szindbád filmje)

2.1.4. A kortárs

irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól

napjainkig tartó időszakból.

   Tájékozódás a kortárs irodalmi  nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).

  Nyomtatott szöveg, digitális közlés

Egy költő néhány versének; egy-egy  drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése.

2.1.5.

Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai:  az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák,

motívumok, hőstípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a  szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek

és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

Középkor, reneszánsz, barokk,

felvilágosodás, romantika, a 19. század  második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs

világirodalom jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása.

 Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok,  a téma, a kompozíció összefüggései, a  lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli,

stílustörténeti vonatkozások - a korszak  szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is

2.1.6. Színház- és

drámatörténe

Színház és dráma különböző korszakokban. 

   Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-

1 művének értelmezése az adott korszak  színházi/irodalmi hagyományainak

összefüggésében:  Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách

Imre: Az ember tragédiáj

Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések

összehasonlítása).

Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus

dráma, abszurd dráma

2.1.7. Az

irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei -  népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet.

   Az irodalom filmen, televízióban,  dalszövegben, a virtuális valóságban: az  adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl.  irodalom filmen, rádióban, televízióban,

digitális közlésben).

   Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a

művészi színvonal/minőség összefüggései.

   A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok,

élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).

   Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz,  detektívregény, kalandregény, képregény,  tudományos fantasztikus irodalom, humoros

és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc,  reklámvers) jellemzőinek bemutatása.

   Mítosz, mese és kultusz. Film- és  könyvsikerek, divatjelenségek korunk  kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget  Jones naplója).

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a  folytatásos regény jelentősége és példái).

Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás  szellemi, lelki motivációiról (pl. az  olvasásterápia).

„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra  viszonyának problémája egy korszakban.