MAGYAR NYELV - ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK II. - érettségi követelmények, témakörök jegyzéke - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » érettségi követelmények, témakörök jegyzéke

MAGYAR NYELV - ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK II.
2011-08-25, 9:16 PM

4. Nyelv és
társadalom
   
 4.1.
Nyelvváltozatok
 

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.
   A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a
köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).
   Az egynyelvű szótárak ismerete. 

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár,  szaknyelvi szótár).
   Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).
   A szókincs szerepének jellemzése nem  irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában).

4.2. Kisebbségi
nyelvhasználat
 

A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.

A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a
kettősnyelvűségről.
Nyelvpolitika, nyelvi tervezés

4.3. A határon
túli magyar
nyelvűség

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái
  A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés

 

4.4. Tömeg-kommunikáció és nyelvhasználat

 A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai
és hatáskeltő eszközei.
   Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl.
szövegszerkesztés számítógéppel, kommuni-káció az interneten, elektronikus levelezés)

 

5. A nyelvi
szintek
 
 

Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani,
jelentéstani elemzése.
   Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú
szövegek létrehozásában

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.
 

5.1. Hangtan 
 

A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek.
   A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.

A magyar hangállomány.
 
A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.
     A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás  stilisztikai változatai.

5.2. Alaktan és
szótan
 
 

A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában.
   A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal.
  A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. 
   Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése 

 
 
 
 
 
A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.

5.3. Mondattan   

A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett.
   A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.
   A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel.
   Az egyszerű mondat részei; felépítése.  
   A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet.
   Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.  
   A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma  és fajtái, használatuk.

 

5.4. A mondat
szintagmatikus
szerkezet
 
5.5. A mondat a
szövegben

A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.
   A mondat és a szöveg

A mondat fogalma, a rendszer-mondat és a szövegmondat.
A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.
     Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából.

5.6. Logikai és
grammatikai
viszonyok az
összetett
mondatban

A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok.
   Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai
viszonyai.
   Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.
   A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondás-ban, szövegalkotásban).

Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.
 

5.7. Szókincs és
frazeológia

A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.
   A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel
jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett
szavak helyesírás

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések.
 


Kategória: érettségi követelmények, témakörök jegyzéke | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1431 | Feltöltések: 0