4. Nyelv és
társadalom
4.1.
Nyelvváltozatok
|
A társadalmi és területi nyelvváltozatok és
a norma.
A
főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a
köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások
és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).
Az
egynyelvű szótárak ismerete.
|
A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár).
Legalább
egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai,
mezőségi, székely, csángó).
A
szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi
és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában).
|
4.2. Kisebbségi
nyelvhasználat
|
A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek
megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.
|
A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a
kettősnyelvűségről.
Nyelvpolitika, nyelvi tervezés
|
4.3. A határon
túli magyar
nyelvűség
|
A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái
A
nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés
|
|
4.4. Tömeg-kommunikáció és nyelvhasználat
|
A
tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai
és hatáskeltő eszközei.
Az
információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre
(pl.
szövegszerkesztés számítógéppel, kommuni-káció
az interneten, elektronikus levelezés)
|
|
5. A nyelvi
szintek
|
Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani,
jelentéstani elemzése.
Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú
szövegek létrehozásában
|
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer
modellje.
|
5.1. Hangtan
|
A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző
szervek.
A
magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása)
és helyesírásuk.
|
A magyar hangállomány.
A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti
vonatkozása.
A
magyar helyesírás rendszere, a helyesírás
stilisztikai változatai.
|
5.2. Alaktan és
szótan
|
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata
a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában.
A
magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal.
A
szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.
Az
alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének
értelmezése
|
A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.
|
5.3. Mondattan
|
A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű;
tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett.
A
mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.
A
modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel.
Az
egyszerű mondat részei; felépítése.
A
szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet.
Az
állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.
A
határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók
irányhármassága. A jelzők fogalma és
fajtái, használatuk.
|
|
5.4. A mondat
szintagmatikus
szerkezet
5.5. A mondat a
szövegben
|
A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.
A mondat és a szöveg
|
A mondat fogalma, a rendszer-mondat és a szövegmondat.
A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.
Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték
szempontjából.
|
5.6. Logikai és
grammatikai
viszonyok az
összetett
mondatban
|
A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi
viszonyok.
Az
alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai
viszonyai.
Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.
A
többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata
és értelmezése szövegértésben, szövegmondás-ban, szövegalkotásban).
|
Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.
|
5.7. Szókincs és
frazeológia
|
A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.
A
szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel
jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az
összetett
szavak helyesírás
|
A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás,
jelentésmegoszlása, rövidítések.
|
