6. A szöveg
|
A
szöveg egységének tényezői, feltételei,
elsődleges és mögöttes jelentés.
|
Lineáris és globális kohézió a szövegben.
Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával.
A
szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.
|
6.1. A szöveg és
a kommunikáció
|
A szöveg szóban és írásban.
A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet,
a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret
A
tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók
|
A címzett szerepe a szöveg
megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében.
|
6.2. A szöveg
szerkezete és
jelentése
|
A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés.
A
szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóeleme
|
|
6.3.
Szövegértelmezés
|
A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.)
A
téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.
A
mindennapi szöveg-világban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek
alkalmazása a szövegértésben és a szöveg-alkotásban (pl.szövegfunkciók, szövegtípusok,
befogadói tudáskeret, háttérismeretek).
|
|
6.4. A szöveg
szóban és írásban
|
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a
szövegformálásra és a szöveg előadására.
A
szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása.
A
cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban.
A
témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése
|
A szöveg dinamikus és statikus összetevői.
|
6.5. Az
intertextualitás
|
Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet
intertextualitásának főbb jellemzői.
Az
intertextualitás jelenségeinek értelmezése
irodalmi és nem irodalmi szövegekben
|
|
6.6. A
szövegtípusok
|
Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.
A
továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos
levél, meghatalmazás, hozzászólás).
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői
A monologikus és a dialogikus szövegtípusok
(pl. előadás, vita).
Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a
megszerkesztettség szempontjából).
|
A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai.
A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd
mint többdimenziós rendszer).
|
6.7. Szöveg a
médiában
|
A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos
(rádió, televízió) és új közlésmódjai
(e-mail, internet
stb.).
Az
új közlésmódok társadalmi hatása.
|
Az írott és az elektronikus
tömegkommunikáció szövegtípusait
elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők.
Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú,
cikk, glossza, ismeretterjesztő
szöveg): tartalmi, szerkezeti és
szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.
|
7. A retorika
alapjai
|
A retorika mint a meggyőzés művelete a
gondolatközlésben.
|
A retorika jelentősége és
alkalmazásának társadalmi színterei.
|
7.1. A nyilvános
beszéd
|
A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi
és viselkedésbeli kritériumai.
Az élőbeszéd fajtái.
A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés
lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
|
A retorika mint a szónoklás tudománya.
Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki
beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása.
Hangzó szövegek elemzése,
összehasonlítása
|
7.2. Érvelés,
megvitatás, vita
|
Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és
eszközei.
A
kulturált vitatkozás kritériumai, vita
értelmezése.
Az
írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés
műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus.
Hitelesség,
hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.
|
A jelentésrétegek feltárása, megfogal-mazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális
tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)
|
7.3. A
szövegszerkesztés
eljárásai
|
A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.
A
témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.
Az
összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).
|
|
8. Stílus és
jelentés
1.8.1. Szóhasználat
és stílus
|
Stílus és jelentés a mindennapi
nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a
szépirodalomban.
Stílusjelenségek felismerése, értelmezése,
értékelése.
|
A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris
kötöttségei.
A jelentés fogalmi megközelítései:
szóelemek (grammatikai jelentés),
lexémák (szótári szavak),
szószerkezetek (grammatikai
viszonyok) jelentése, állandósult
szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai.
|
8.2. A szójelentés
|
A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.
A
szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi
jelentés
közti viszony.
A
szójelentés változásai.
Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmezőkéziszótár,
valamint kétnyelvű szótárak ismerete.
|
Nyelv, beszéd, szöveg és stílus
összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel
összefüggésben is
Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és
alkalmazása.
Következtetések megfogalmazása a nyelvistilisztikai eszközök lehetőségeiről
|
8.3. Állandósult
nyelvi formák
|
Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás,
szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).
|
|
8.4. Nyelvistilisztikai
változatok
|
A stílus szerepe a jelentésteremtésben
(nyelvi
eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a
beszélő attitűdjének kifejeződése stb.).
A
stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése.
|
Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.
|
8.5.
Stíluseszközök
|
A
képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,
értelmezése.
Az
eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése,
értelmezése.
A
szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb
alakzatok fajtái és hatásuk
|
Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon,
oxymoron, inverzió
|
8.6. Stílusréteg,
stílusváltozat
|
Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi
közlésmódok: a stílusrétegek.
A társalgási stílus ismérvei, minőség
A közélet színterei, a közéleti és a
hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei.
A publicisztikai stílus főbb jellemzői,
tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke
(pl. tipográfia, képi világ).
Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommu-nikációban.
A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.
Nem
irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása.
A
stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával
stílustörténeti összehasonlítások - példák
alapján.
|
Irodalmi és nem irodalmi szövegek
stílushatásának komplex értékelése.
A mondatszerkezet stiláris változatai - a
verbális stílus, a nominális stílus, hiányos
mondat, körmondat.
A stílusrétegeket elkülönítő tényezők.
Nyelvi-stilisztikai variánsok össze-hasonlító
elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében A stílus és norma
koronkénti változatai - néhány példa bemutatásával.
|
