Nyitólap » Fájlok » magyar » magyar fakt. 11. |
2012-09-08, 4:44 PM | |
Mesejellemzők: Az
idők során a meséknek számos állandó jellemzője, jegye alakult ki és
hagyományozódott tovább. 1)
Jellegzetes meseszereplők: ·
képzeletbeli
lények: sárkány, boszorkány, tündér, varázsló, törpe, óriás, manó, ...stb. ·
csodás
tulajdonságokkal felruházott élőlények, tárgyak: beszélő állatok, növények,
tárgyak, hétmérföldes csizma, láthatatlanná
tévő köpönyeg, terülj asztalkám, az élet vize, ...stb. ·
a reális világ általános névvel megnevezett, nem egyénített szereplői: az öreg király,
a legkisebbik királykisasszony, a juhász, a legkisebbik szegénylegény, ...stb. 2) A szereplők jelleme: Kétpólusú, nincsenek
összetett jellemek, fekete-fehér ellentétére
épülnek: vagy nagyon jók, vagy nagyon rosszak: •
a főhős rokonszenves, pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, akarata, leleményessége,
kitartása, bátorsága segíti át az akadályokon; az őt segítő szereplők -
például tündérek, vagy azok a lények, dolgok, akiket a főhős megsegített, szintén
pozitívak: a
vízbe visszadobott hal; a terhétől megszabadított gyümölcsfa;... stb. • az őt gátló szereplők negatív tulajdonságokkal
felruházott, gonosz, ellenszenves alakok: boszorkány, sárkány,... 3) Jellegzetes
események: ·
átváltozások: a boszorkány különféle alakokat ölthet, a királylány hollóvá változik,
a rozzant gebéből táltos lesz, a boszorkány által elhajított fésűből erdő, a
tükörből tó,... stb. ·
a mese főhősének bizonyos akadályokat kell leküzdenie, fokozatosan nehezedő
próbákat kell kiállnia, hogy célját elérhesse: meg kell küzdenie csodás lényekkel; meg kell
szereznie bizonyos elrejtett, vagy távoli dolgokat,... stb. 4) Mesebeli körülmények: A
részletes környezetrajz hiányzik, csak néhány vonás idézi föl a tárgyi, emberi, időbeli környezetet: a mesebeli történések
idejéről legföljebb annyit
tudunk meg, hogy egyszer volt, az idő a valóságos időhöz
képest elképesztő,
hiszen: három nap egy esztendő, hét napon és hét éjjelen keresztül vándorol a hős,... stb. a helyszínek is fiktívek: az Óperenciás-tenger, az
Üveghegy, Nekeresdország, a rengeteg erdő, az alvilág, a kacsalábon forgó kastély,... stb. 5) Jellegzetes
befejezés: • a mesék alaptörvénye az ember örök vágya: Jótett
helyébe jót várj!, azaz a jók elnyerik a
jutalmukat, a gonoszok megbűnhődnek; a megoldás mindig happy end. 6) Jellegzetes kifejezések: a
mesék kezdetén: Egyszer volt, hol nem volt ...; Hol volt,hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl,
ott ahol a kurtafarkú malac túr, élt
egyszer... stb. a mesebefejezésnél: Itt a vége, fuss el véle mese
belsejében: Ment, mendegélt; Hol jársz itt, ahol a madár sem jár?; Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!... stb. Meseszámok:
három, hét, tizennégy, huszonegy... stb. A
különböző népek népmesekincsében sok hasonlóság, vándormotívum bukkan elő.
A MONDA Olyan valós és fiktív
elemeket is tartalmazó történet, amely hiedelmekhez, helyi eseményekhez,
természeti és társadalmi jelenségekhez
kapcsolódik, azokat magyarázza. Befejezése rendszerint tragikus, a szereplők
jellemzése elnagyolt. Az azonos téma köré csoportosuló mondákat mondakörnek nevezzük. Tartalmi jegyeik
alapján megkülönböztetünk hiedelem-,
eredet-, hős- és történeti mondákat. A több nép irodalmában megtalálható mondák neve: vándormonda. A magyar irodalomban Benedek Elek állította össze a Magyar mese- és mondavilág
köteteit, ezekben az őstörténettől a szabadságharc
koráig keletkezett mondákat olvashatod. Lengyel Dénes Régi magyar mondák
A PARABOLA (példázat) A parabola görög kifejezés,
összehasonlítást jelent. A parabola erkölcsi célzatú,
egyszerű elbeszélés, amely két részből áll: az egyik a mindennapi életből vett
kitalált történet, amelynek szereplői
gyakrabban emberek, ritkábban állatok; a másik az elmondott történet értelmezése és erkölcsi tanulsága, amely hasonlósági alapon következik az
elmondottakból. Néha az értelmezés
megelőzi a történetet. Hasonlít a meséhez és a
legendához. Önállóan ritkán fordul elő, többnyire betétként szerepel az oktató jellegű írásokban.
1)
A Bibliában számos parabola szerepel. „A
tékozló fiú Egy
embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az
örökség rám eső részét. Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik
összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta
vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s
nélkülözni kezdett. Erre
elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket
őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések
ettek, de még abból sem adták, neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben -
mondta -, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom:
Apám, vetkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé
fogadj be. Csakugyan
útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta
a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: Apám
vetkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó. Az apa odaszólt a szolgáknak:
Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjara húzzatok gyűrűt és a lábára
sarut. Vezessétek elő o, hizlalt borjút és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt,
elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az
idősebbik fiú kint volt a mezőn Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta
a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben
előkerült - felelte. Erre az megharagudott,
és nem akart bemenni. Ezért az apa kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked
és egyszer sem szegtem meg parancsodat. Es nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a
barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad
megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta,
hizlalt borjút vágattál le neki. Az csitította: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett
vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett
és megkerült. " (Lukács 15.11-32
A PARAINÉZIS A görög paraineszisz szó
annyit tesz: 'intés'. A legrégibb műfajok egyike. Meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú buzdítást,
intelmet, szellemi hagyatékot tartalmazó rövidebb
terjedelmű mű. Már az ókori Mezopotámia irodalmában találunk rá példát, a Parasztnaptárt, mely
Enlil istennek
fiához, Ninurtához intézett intelmeit tartalmazza. Kölcsey
Ferenc Parainesis c. művét unokaöccséhez írta, ám az egész reformkor haladó
fiatalsága ezen nevelkedett | |
Kategória: magyar fakt. 11. | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 2433 | Feltöltések: 0 |