epika 2. - magyar fakt. 11. - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » magyar fakt. 11.

epika 2.
2012-09-08, 4:44 PM

Mesejellemzők:

Az idők során a meséknek számos állandó jellemzője, jegye alakult ki és hagyományozódott tovább.

1) Jellegzetes  meseszereplők:

·         képzeletbeli lények: sárkány, boszorkány, tündér, varázsló, törpe, óriás, manó, ...stb.

·         csodás tulajdonságokkal felruházott élőlények, tárgyak: be­szélő állatok, növények, tárgyak, hétmérföldes csizma, láthatat­lanná tévő köpönyeg, terülj asztalkám, az élet vize, ...stb.

·         a reális világ általános névvel megnevezett, nem egyénített szereplői: az öreg király, a legkisebbik királykisasszony, a ju­hász, a legkisebbik szegénylegény, ...stb.

2) A szereplők jelleme:

Kétpólusú, nincsenek összetett jellemek, fekete-fehér ellenté­tére épülnek: vagy nagyon jók, vagy nagyon rosszak:

• a főhős rokonszenves, pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, akarata, leleményessége, kitartása, bátorsága segíti át az aka­dályokon; az őt segítő szereplők - például tündérek, vagy azok a lények, dolgok, akiket a főhős megsegített, szintén pozitívak: a vízbe visszadobott hal; a terhétől megszabadított gyümölcsfa;... stb.

az őt gátló szereplők negatív tulajdonságokkal felruházott, gonosz, ellenszenves alakok: boszorkány, sárkány,...

3) Jellegzetes események:

·         átváltozások: a boszorkány különféle alakokat ölthet, a ki­rálylány hollóvá változik, a rozzant gebéből táltos lesz, a bo­szorkány által elhajított fésűből erdő, a tükörből tó,... stb.

·         a mese főhősének bizonyos akadályokat kell leküzdenie, fo­kozatosan nehezedő próbákat kell kiállnia, hogy célját elérhes­se: meg kell küzdenie csodás lényekkel; meg kell szereznie bi­zonyos elrejtett, vagy távoli dolgokat,... stb.

4) Mesebeli körülmények:

A részletes környezetrajz hiányzik, csak néhány vonás idézi föl a tárgyi, emberi, időbeli környezetet:

a  mesebeli  történések  idejéről  legföljebb  annyit  tudunk meg, hogy egyszer volt, az idő a valóságos időhöz képest elké­pesztő, hiszen: három nap egy esztendő, hét napon és hét éjje­len keresztül vándorol a hős,... stb.

a helyszínek is fiktívek: az Óperenciás-tenger, az Üveg­hegy, Nekeresdország, a rengeteg erdő, az alvilág, a kacsalábon forgó kastély,... stb.

5)      Jellegzetes befejezés:

•             a mesék alaptörvénye az ember örök vágya: Jótett helyébe jót várj!, azaz a jók elnyerik a jutalmukat, a gonoszok megbűn­hődnek; a megoldás mindig happy end.

6)            Jellegzetes kifejezések:

a mesék kezdetén: Egyszer volt, hol nem volt ...; Hol volt,hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurtafarkú malac túr, élt egyszer... stb.

a mesebefejezésnél: Itt a vége, fuss el véle

mese belsejében: Ment, mendegélt; Hol jársz itt, ahol a ma­dár sem jár?; Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!... stb.

 

Meseszámok: három, hét, tizennégy, huszonegy... stb.

A különböző népek népmesekincsében sok hasonlóság, ván­dormotívum bukkan elő.

 

 

 

 

 

A MONDA

Olyan valós és fiktív elemeket is tartalmazó történet, amely hiedelmekhez, helyi eseményekhez, természeti és társadalmi jelenségekhez kapcsolódik, azokat magyaráz­za. Befejezése rendszerint tragikus, a szereplők jellemzé­se elnagyolt.

Az azonos téma köré csoportosuló mondákat mondakörnek nevezzük. Tartalmi jegyeik alapján megkülönböztetünk hiede­lem-, eredet-, hős- és történeti mondákat. A több nép irodalmá­ban megtalálható mondák neve: vándormonda.

A magyar irodalomban Benedek Elek állította össze a Ma­gyar mese- és mondavilág köteteit, ezekben az őstörténettől a szabadságharc koráig keletkezett mondákat olvashatod.

Lengyel Dénes Régi magyar mondák

 

A PARABOLA (példázat)

A parabola görög kifejezés, összehasonlítást jelent. A para­bola erkölcsi célzatú, egyszerű elbeszélés, amely két rész­ből áll: az egyik a mindennapi életből vett kitalált törté­net, amelynek szereplői gyakrabban emberek, ritkábban álla­tok; a másik az elmondott történet értelmezése és erköl­csi tanulsága, amely hasonlósági alapon következik az elmon­dottakból.

Néha az értelmezés megelőzi a történetet. Hasonlít a mesé­hez és a legendához. Önállóan ritkán fordul elő, többnyire be­tétként szerepel az oktató jellegű írásokban.

 

1) A Bibliában számos parabola szerepel.

„A tékozló fiú

Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjá­hoz: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre szétosz­totta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett.

Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az ele­dellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adták, neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt. Útra ke­lek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vetkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok mél­tó, csak béreseid közé fogadj be.

Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: Apám vetkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjara húzzatok gyűrűt és a lábára sarut. Vezessétek elő o, hizlalt borjút és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek.

Az idősebbik fiú kint volt a mezőn Amikor hazatérőben közele­dett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád le­vágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült - felelte. Erre az megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apa kijött és kér­lelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. Es nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pa­zarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. Az csitította: Fiam, te min­dig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örül­nünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és meg­került. "

(Lukács 15.11-32

 

A PARAINÉZIS

A görög paraineszisz szó annyit tesz: 'intés'. A legrégibb mű­fajok egyike. Meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú buzdítást, intelmet, szellemi hagyatékot tartalma­zó rövidebb terjedelmű mű. Már az ókori Mezopotámia iro­dalmában találunk rá példát, a Parasztnaptárt, mely Enlil is­tennek fiához, Ninurtához intézett intelmeit tartalmazza.

Kölcsey Ferenc Parainesis c. művét unokaöccséhez írta, ám az egész reformkor haladó fiatalsága ezen nevelkedett

Kategória: magyar fakt. 11. | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1138 | Feltöltések: 0