Nyitólap » Fájlok » magyar » magyar fakt. 11. |
2012-09-08, 4:46 PM | |
A MONDA Olyan valós és fiktív
elemeket is tartalmazó történet, amely hiedelmekhez, helyi eseményekhez,
természeti és társadalmi jelenségekhez
kapcsolódik, azokat magyarázza. Befejezése rendszerint tragikus, a szereplők
jellemzése elnagyolt. Az azonos téma köré csoportosuló mondákat mondakörnek nevezzük. Tartalmi jegyeik
alapján megkülönböztetünk hiedelem-,
eredet-, hős- és történeti mondákat. A több nép irodalmában megtalálható mondák neve: vándormonda. A magyar irodalomban Benedek Elek állította össze a Magyar mese- és mondavilág
köteteit, ezekben az őstörténettől a szabadságharc
koráig keletkezett mondákat olvashatod. Lengyel Dénes Régi magyar mondák
A PARABOLA (példázat) A parabola görög kifejezés,
összehasonlítást jelent. A parabola erkölcsi célzatú,
egyszerű elbeszélés, amely két részből áll: az egyik a mindennapi életből vett
kitalált történet, amelynek szereplői
gyakrabban emberek, ritkábban állatok; a másik az elmondott történet értelmezése és erkölcsi tanulsága, amely hasonlósági alapon következik az
elmondottakból. Néha az értelmezés
megelőzi a történetet. Hasonlít a meséhez és a
legendához. Önállóan ritkán fordul elő, többnyire betétként szerepel az oktató jellegű írásokban.
1)
A Bibliában számos parabola szerepel. „A
tékozló fiú Egy
embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az
örökség rám eső részét. Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik
összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta
vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s
nélkülözni kezdett. Erre
elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket
őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések
ettek, de még abból sem adták, neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben -
mondta -, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom:
Apám, vetkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé
fogadj be. Csakugyan
útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta
a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: Apám
vetkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó. Az apa odaszólt a szolgáknak:
Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjara húzzatok gyűrűt és a lábára
sarut. Vezessétek elő o, hizlalt borjút és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt,
elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az
idősebbik fiú kint volt a mezőn Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta
a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben
előkerült - felelte. Erre az megharagudott,
és nem akart bemenni. Ezért az apa kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked
és egyszer sem szegtem meg parancsodat. Es nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a
barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad
megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta,
hizlalt borjút vágattál le neki. Az csitította: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett
vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett
és megkerült. " (Lukács 15.11-32
A PARAINÉZIS A görög paraineszisz szó
annyit tesz: 'intés'. A legrégibb műfajok egyike. Meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú buzdítást,
intelmet, szellemi hagyatékot tartalmazó rövidebb
terjedelmű mű. Már az ókori Mezopotámia irodalmában találunk rá példát, a Parasztnaptárt, mely
Enlil istennek
fiához, Ninurtához intézett intelmeit tartalmazza. Kölcsey
Ferenc Parainesis c. művét unokaöccséhez írta, ám az egész reformkor haladó
fiatalsága ezen nevelkedett AZ EGYPERCES NOVELLA Örkény
István teremtette meg a novellának ezt a sajátos változatát. Hogy miért
egypercesek, elárulja a használati utasítás, amit mellékelt hozzájuk: „A mellékelt novellák
rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember
időt spórol velük, mert nem igényelnek
hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás
megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez)
jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve
és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is
élvezhető!..." A
rövidség mellett groteszk látásmód is jellemzi ezeket az írásokat.
A KARCOLAT Szellemes, rövid, egy
problémát felvillantó, a tanulságot érthetően
megfogalmazó írás. Régiesen karcnak, rajznak is
nevezték. Legtöbbször megtörtént eseményekből ragad ki egy
epizódot, amit kommentál, értelmez. Ironikus szemléletű,
kritizáló szépprózai műfaj, rokona a novellának, a
tárcának. 1)
Nagy Lajos:A NAGY CSÁBÍTÁS A
gazdag embernek van egy kis négyéves fia. Igen helyes gyerek, van játéka bőven, de ő
legjobban szeret a cicával játszani. Cicájuk nincs, hanem a szomszédból gyakran átjön a villa
kertjébe egy nagy macska, az a cica. A cica azonban szeszélyes. Egy darabig hagyja, hogy játsszon vele
a kisfiú, aztán odább áll. Vagy, mint a napokban is tette, felszalad egy fára. A
cica felszalad a fára, nagy fának a tetejébe, megszűnt a játék. A gazdag ember
fia hívogatta, csalogatta le. De a macska csak ült a fán, s meg sem mozdult.
Mintha nem is értett volna magyarul. Erre következett a döntő csábítás, a gazdag ember fia
így kiáltott fel a cicának: -
Cica, gyere le, ha lejössz, adok ötezer pengőt A TOLLRAJZ Egy-egy jellem, vagy
jellemző élethelyzet hangulatos rövid leírása. Hasonlít a karcolatra, de
hangvétele nem mindig szellemes. Kosztolányi
Dezső tollrajzai egész családi arcképcsarnokot tesznek ki. BOHÓ
NAGYBÁTYÁM (részlet) Babilásznak
hívták, és patikus volt. Ha iskolába menet táskával a hátamon köszöntem neki, nem köszönt vissza, mint a
többi felnőtt, hanem mindig valami furcsa dolgot művelt, olyasmit, ami meglepett és csodálattal töltött el. Például kinyújtotta
karját, ráfektette sétapálcáját, egyik szemét
lehunyta és sokáig célzott rám. Ezt mondta: „pukk", vagy „pamm". És elsietett, mintha mi se történt
volna. Nekem
mindenfélét ígérgetett. Többek között házinyulat, bélyegkönyvet, madarat,
teknősbékát, sőt a tengeri herkentyűnek a billentyűjét is. Evekig vártam ezeket,
de sohase hozott semmit. Akkor rájöttem, hogy nem kell „komolyan venni".
Mégis szerettem
őt...
AZ ELBESZÉLÉS Egyetlen
cselekménysorozatra épülő, terjedelmes, részletező
prózai írás. Gyakran használják az elbeszélést és a novellát egymás szinonimájaként is, illetve az
elbeszélést hosszú novellának is nevezik,
hiszen attól csak bőségesebb terjedelme különbözteti
meg.
AZ ANEKDOTA A szó görög eredetije
'kiadatlan'. Az olyan műveket nevezték így, amelyeket a tartalmuk miatt
csak szóban terjesztettek. Az anekdota rövid, szórakoztató, csattanóval
végződő kis elbeszélés, amely egy-egy
történelmi személy vagy esemény Mulatságos
jellemzését adja. Galeotto
Marzio olasz író jegyezte le Mátyás királyról, akinek évekig élt az udvarában MÁTYÁS
KIRÁLY KIVÁLÓ, BÖLCS, TRÉFÁS MONDÁSAIRÓL ÉS TETTEIRŐL „...Beatrix, mikor Nápolyból férjéhez (t.i. Mátyás királyhoz) költözött, leánykíséretet
is hozott magával, amint azt királynék szokták. Legtöbbjük hercegi, mások is tekintélyes
családokból valók voltak, csakhogy már akár mivel Beatrix volt rendkívül szép, akár valóban olyanok voltak, igen rútaknak
látszottak, különösen Magyarországon,
mivel a magyarok népe igen-igen szép. Mármost
Magyarországon az a szokás, hogy a leányok, mikor úrnőjük kíséretében vannak, nem ülhetnek le,
hacsak nem parancsolják nekik, és az
úrnő már helyet foglalt. Ezek a leányok azonban, miközben Beatrix a helyét készült elfoglalni, a királyné intését be nem várva, letelepedtek. Ekkor egy nem
éppen ostoba férfiú így szólt Mátyás
királyhoz: »Ezek a leányok tisztára megbolondultak, hogy a hazai szokás ellenére leültek, mielőtt a királyné
engedélyt adott volna rá.« A király így felelt: »Tévedsz, éppen ebben
rejlik a leányok legfőbb bölcsessége! Átlátják, hogy rútak és formátlanok, tehát minden erejükkel azon vannak, hogy a férfiak
meg ne lássák őket. A lehető legkisebbre gubbaszkodnak össze, hogy észre ne vegyék őket, hiszen ha
állnának, mindenki szeme elé lennének kirakva, ülve azonban csak
kevesen látják őket, s azok is ismerősök,
ilyenformán hát bizonyos értelemben fedve vannak. Hasznos dolog ugyanis, hogy
ami formátlan és rút, szem elől
kerüljön, nehogy az emberek gyülekezete fennakadjon rajta. Mert a szép gyönyörködtet, a rút pedig elszomorító
"
AZ ADOMA A műfaj neve a nyelvújítás
korából származik. Rövid, csattanós történet, amit az különböztet meg az anekdotától, hogy hősei elvont típusok (a skót, a székely
góbé, gróf stb), nem valóságos személyek; s nem
valódi a történet maga sem. Hangneme joviális, kedélyes,
tréfálkozó. Mesteri módon művelte Kleist,
Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán | |
Kategória: magyar fakt. 11. | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 1763 | Feltöltések: 0 |