Epika

A legismertebb epikai műfajok:

Kisepika:

1)      közmondás

2)  példabeszéd

3)  szólás

4)  aforizma

5)      mese

-   tündérmese (varázsmese)

—   fabula: állatmese

növénymese

-   tréfás mese: hazugságmese

—   formulamese: láncmese

vég nélküli mese

csalimese

6)   monda

7)       mítosz

8)       evangélium

Nagyepika:

23)  eposz— komikus eposz

24)  regény

Egészen különleges Villon egyik balladája, amelyik csupa közmondásból áll:

,Addig topog, almot szétrúg a kos. Addig

jár a korsó kútra: odakoccan. Addig hevíts

vasat, mig nem piros. Addig vered, már

szilánkokra pattan. Addig ember, míg

becsülete megvan. Addig távolodik, hogy

feledik. Addig rosszalkodsz, végül

rossz hired van. Addig hív Karácsonyt: elérkezik."

(KÖZMONDÁSOK - Weöres Sándor fordítása)

A PÉLDABESZÉD

Az olyan közmondásszerű, tanító célzatú szólásmon­dást nevezzük példabeszédnek, amely valamilyen konk­rét eseményre vagy személyre hivatkozik. A legismertebb példabeszédek a Biblia alakjaiból, történeteiből származnak, pl: Otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat; Megrázta, mint Krisztus a vargát; stb.

A példabeszéd a Bibliából az egész világirodalomban elter­jedt. A héber nyelv ugyanis nagyon képszerű, az elvont fogal­makat is szemléletes nyelvi képekben fogalmazza meg, pl: béke sátra; könnyek serlege, az ég kapuja, stb.

Az Ószövetségben külön rész a Példabeszédek könyve, több mint ötszáz példabeszédet tartalmaz. A hagyomány Salamon királytól származtatja őket.

mint egy kövér ökör gyűlölettel.

Az indulatos ember veszekedést okoz,

a türelmes elcsitítja a viszályt.

A lustának útját tövisek zárják el,

a szorgalmasok útja el van egyengetve.

A bölcs fiú örömet szerez az apjának,

az ostoba ember megveti az anyját.

Akinek nincsen esze, az a balgaságnak örül, az okos ember egyenes úton jár.

Megbuknak a tervek, ha nem vitatják meg őket, sok tanácsadóval létrejön a dolog.

Öröm az embernek, ha meg tud felelni, az idejében kiejtett szó milyen sokat érhet!"

A SZÓLÁS

Közkeletű, állandósult szókapcsolat, amely elhomályo­sult eredetű nyelvi képet tartalmaz. Nagy a kifejezőereje. Szerzőjét nem ismerjük. A közmondástól az különbözteti meg, hogy nem fejez ki elvi állásfoglalást, s hogy rendszerint nem teljes mondat formájú. Például: forr az epéje; hálni jár belé a lélek; pálcát tör valaki fölött; nem enged a negyvennyolcból; se pénz, se posztó; stb.

A szóláshasonlat olyan szólásszerű összehasonlítás, amelynek formája egy hasonlat, például: ritka mint a fehér holló; ártatlan mint a ma született bárány, stb.

Kövér, mint Márton lúdja; Lebeg, mint Mo­hamed koporsója; Faképnél hagy; Kolumbus tojása; Fizet, mint a köles; Zöld ágra vergődik

AZ AFORIZMA

A görög aphoriszmosz körülhatárolást, meghatározást jelent. Az aforizma tömören, élesen megfogalmazott általános érdekű állítás.

Ókori „ősei" közül a legnevezetesebbek Hippokratész aforiz­máinak tanításai, pl: ,Az élet rövid, a tudomány útja hosszú, az alkalom elillan, kísérletezni veszélyes, következtetni nehéz."

Az idők során sok filozófus, bölcselő, művész fogalmazta meg gondolatait aforizmák formájában, csak néhányat említek közü­lük: Marcus Aurelius császár, Seneca, La Rochefoucauld, Goet­he, Diderot, Voltaire, Konfuciusz stb.

A legelső aforizmagyűjteményt Adaia címmel Erasmus állí­totta össze

Értelmezd a következő aforizmákat!

„A szerelem olyan, mint a ragály. Minél jobban fél tőle az em­ber, annál könnyebben hatalmába keríti." (Chamfort)

„A foltos gyöngyszemet ki lehet csiszolni s visszakaphatja ere­deti fényét, de a könnyelműen kiejtett szónak nincs orvossága." (Su-king)

,Aki mást ismer, okos; aki magát ismeri bölcs. Aki mást le­győz, hatalmas, aki önmagát legyőzi, erős." (Lao-ce)

„Gondolkodom, tehát vagyok." (Descartes)

,Jía jót teszel, légy hálás érte." (Tolsztoj)

„A szeretet nem vigasz - a szeretet fény." (Simoné Weil)

Milyen paradoxonokat fedezel föl a következő aforizmák­ban?

„Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tu­dunk, az, hogy változik." (Oscar Wilde)

Akinek sok barátja van, annak nincs barátja." (Arisztotelész)

„Csak kétféle tragédia van ezen a világon. Az egyik, ha az em­ber nem éri el azt, amit akar, a másik, ha eléri. Ez utóbbi sok­kal rosszabb - ez az igazi tragédia." (Wilde)

Humoros aforizmákat tartalmaznak Murphy törvényköny­vei.

A MESE

A legősibb műfajok egyike. Csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt, általában fiktív időben és térben játszó­dó, happy enddel végződő történet.

Eredete szerint lehet népmese és műmese. Formáját tekintve verses, vagy prózai, s ez utóbbiban gyakran verses betétek ta­lálhatók. A mese műfajcsoport, amelyen belül a mese sok mű­faját különböztethetjük meg

·         A TÜNDÉRMESE (mágikus, vagy varázsmese)

Varázseszközöket és csodákat vonultat föl ez a nagyon elterjedt típus. A leghíresebb mesegyűjteményben az Ezeregyéjszaka meséiben a tündérmeséké a főszerep

Az első tündérmeséket tartalmazó könyv 1698-ból Franciaor­szágból származik, címe A nevezetes tündérek. Ez a gyűjtemény hatott a Grimm testvérek meséire is.

A magyar tündér szó eredeti jelentése 'átváltozó', s a tündér­mesék nálunk először kalendáriumokban jelentek meg. (A va­rázsmese elnevezés találóbb, mert nem szerepelnek tündérek minden tündérmesében)

A FABULA

így nevezzük a versben, vagy prózában megírt tanme­séket; az állat- és növénymeséket. A fabula mindig vala­milyen erkölcsi tanulságot fogalmaz meg, vagy a mese végén, vagy az elején.

·         Az   állatmese

Rövid, csattanóval végződő, legtöbbször dialogikus for­mában felépített történet, amelyhez az idők során erköl­csi tanulságot illesztettek. Hősei emberi tulajdonságok­kal felruházott (antropomorfizált) állatok. Az indiai iroda­lom a leggazdagabb állatmesékben, de kedvelt műfaja volt az antik görög és római irodalomnak is (Aiszóposz, Phaedrusz, Babriosz stb. meséi). Ezekből a mesékből az idők során több át­irat készült, pl. La Fontaine, Krilov, vagy a magyar Heltai Gás­pár és Pesti Gábor fabulái, stb.