Nyitólap » Fájlok » magyar » magyar fakt. 11. |
2012-09-08, 4:43 PM | ||
Epika A legismertebb epikai műfajok: Kisepika:
1) közmondás 2) példabeszéd 3) szólás 4) aforizma 5) mese - tündérmese (varázsmese) — fabula: állatmese növénymese - tréfás
mese: hazugságmese — formulamese:
láncmese vég nélküli mese csalimese 6) monda 7) mítosz 8) evangélium
Nagyepika: 23) eposz— komikus eposz 24) regény
Egészen különleges Villon egyik balladája, amelyik csupa közmondásból áll: ,Addig topog, almot szétrúg a
kos. Addig jár a korsó kútra: odakoccan. Addig
hevíts vasat, mig nem piros. Addig vered, már szilánkokra pattan. Addig ember, míg becsülete megvan. Addig
távolodik, hogy feledik. Addig rosszalkodsz,
végül rossz hired van. Addig hív
Karácsonyt: elérkezik." (KÖZMONDÁSOK -
Weöres Sándor fordítása) A PÉLDABESZÉD Az olyan közmondásszerű, tanító célzatú szólásmondást
nevezzük példabeszédnek, amely valamilyen konkrét eseményre vagy személyre
hivatkozik. A legismertebb példabeszédek a Biblia alakjaiból, történeteiből származnak, pl: Otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat; Megrázta,
mint Krisztus a vargát; stb. A példabeszéd a Bibliából az egész
világirodalomban elterjedt. A héber nyelv ugyanis nagyon képszerű, az
elvont fogalmakat is szemléletes nyelvi képekben fogalmazza meg, pl: béke sátra; könnyek serlege, az ég kapuja, stb. Az Ószövetségben külön rész a Példabeszédek
könyve, több mint ötszáz példabeszédet tartalmaz. A hagyomány Salamon királytól származtatja őket.
mint egy kövér ökör gyűlölettel. Az indulatos ember veszekedést
okoz, a türelmes elcsitítja a
viszályt. A lustának útját tövisek zárják
el, a szorgalmasok útja el van
egyengetve. A bölcs fiú örömet szerez az
apjának, az ostoba ember megveti az
anyját. Akinek nincsen esze, az a balgaságnak örül, az okos ember egyenes úton jár. Megbuknak a tervek, ha nem
vitatják meg őket, sok tanácsadóval létrejön a
dolog. Öröm az embernek, ha meg tud
felelni, az idejében kiejtett szó milyen
sokat érhet!"
A SZÓLÁS Közkeletű,
állandósult szókapcsolat, amely elhomályosult eredetű nyelvi képet tartalmaz. Nagy a kifejezőereje. Szerzőjét nem
ismerjük. A közmondástól az különbözteti meg, hogy
nem fejez ki elvi állásfoglalást, s hogy rendszerint nem teljes mondat formájú. Például: forr az epéje; hálni jár belé a lélek; pálcát tör valaki fölött; nem enged a
negyvennyolcból; se pénz,
se posztó; stb. A szóláshasonlat olyan szólásszerű
összehasonlítás, amelynek formája egy hasonlat, például: ritka mint a fehér holló; ártatlan mint a ma született bárány, stb. Kövér, mint Márton lúdja; Lebeg,
mint Mohamed koporsója; Faképnél hagy;
Kolumbus tojása; Fizet, mint a köles; Zöld ágra vergődik
AZ AFORIZMA A görög aphoriszmosz körülhatárolást,
meghatározást jelent. Az aforizma tömören, élesen megfogalmazott
általános érdekű állítás. Ókori „ősei" közül a legnevezetesebbek
Hippokratész aforizmáinak tanításai, pl: ,Az élet rövid, a tudomány
útja hosszú, az alkalom elillan, kísérletezni veszélyes, következtetni nehéz." Az idők során sok filozófus, bölcselő, művész
fogalmazta meg gondolatait aforizmák formájában, csak néhányat
említek közülük: Marcus Aurelius császár, Seneca, La Rochefoucauld, Goethe,
Diderot, Voltaire, Konfuciusz stb. A legelső aforizmagyűjteményt Adaia címmel Erasmus állította össze Értelmezd a következő aforizmákat! „A szerelem olyan,
mint a ragály. Minél jobban fél tőle az ember, annál
könnyebben hatalmába keríti." (Chamfort) „A foltos
gyöngyszemet ki lehet csiszolni s visszakaphatja eredeti fényét, de a
könnyelműen kiejtett szónak nincs orvossága." (Su-king) ,Aki mást ismer, okos; aki magát ismeri
bölcs. Aki mást legyőz, hatalmas, aki önmagát legyőzi, erős." (Lao-ce) „Gondolkodom, tehát
vagyok." (Descartes) ,Jía jót teszel, légy hálás érte."
(Tolsztoj) „A szeretet nem vigasz - a szeretet
fény." (Simoné Weil)
Milyen paradoxonokat fedezel föl a
következő aforizmákban? „Az egyetlen dolog,
amit az emberi természetről biztosan tudunk, az, hogy változik." (Oscar Wilde) Akinek sok barátja
van, annak nincs barátja." (Arisztotelész) „Csak kétféle
tragédia van ezen a világon. Az egyik, ha az ember nem éri el azt, amit akar, a másik, ha eléri. Ez utóbbi sokkal
rosszabb - ez az igazi tragédia." (Wilde) Humoros aforizmákat tartalmaznak Murphy
törvénykönyvei. A MESE A legősibb műfajok egyike.
Csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt, általában fiktív időben és térben
játszódó, happy enddel végződő
történet. Eredete szerint lehet
népmese és műmese. Formáját tekintve verses, vagy prózai, s ez
utóbbiban gyakran verses betétek találhatók. A mese műfajcsoport, amelyen
belül a mese sok műfaját különböztethetjük meg ·
A TÜNDÉRMESE (mágikus, vagy varázsmese) Varázseszközöket
és csodákat vonultat föl ez a nagyon elterjedt típus. A leghíresebb mesegyűjteményben az Ezeregyéjszaka meséiben a
tündérmeséké a főszerep Az első tündérmeséket
tartalmazó könyv 1698-ból Franciaországból
származik, címe A nevezetes tündérek. Ez a gyűjtemény hatott a Grimm testvérek meséire is. A
magyar tündér szó eredeti jelentése 'átváltozó', s a tündérmesék nálunk először kalendáriumokban jelentek
meg. (A varázsmese elnevezés találóbb, mert
nem szerepelnek tündérek minden tündérmesében) A FABULA így nevezzük a versben, vagy prózában megírt tanmeséket; az állat- és
növénymeséket. A fabula mindig valamilyen erkölcsi tanulságot fogalmaz meg, vagy a
mese végén,
vagy az elején. ·
Az állatmese Rövid, csattanóval végződő, legtöbbször dialogikus formában felépített történet,
amelyhez az idők során erkölcsi tanulságot illesztettek. Hősei emberi
tulajdonságokkal felruházott (antropomorfizált) állatok. Az indiai irodalom a
leggazdagabb állatmesékben, de kedvelt műfaja volt az antik
görög és római irodalomnak is (Aiszóposz, Phaedrusz, Babriosz
stb. meséi). Ezekből a mesékből az idők során több átirat
készült, pl. La Fontaine, Krilov, vagy a magyar Heltai Gáspár és
Pesti Gábor fabulái, stb. | ||
Kategória: magyar fakt. 11. | Hozzáadta: tanár | ||
Megtekintések száma: 2499 | Feltöltések: 0 |