Nyitólap » Fájlok » magyar » magyar fakt. 11.

epika műneme
2012-09-08, 4:43 PM

Epika

 

A legismertebb epikai műfajok:

Kisepika:

9) legenda

10)      parabola (példázat)

11)      parainézis

12) fejedelmi tükör (királytükör)

13)   novella

— egyperces novella

14)      karcolat

15)      tollrajz

16)      elbeszélés

17)      anekdota

18)      adoma

19)      trufa

20)  históriás ének

21)  széphistória

22)  elbeszélő költemény

1)      közmondás

2)  példabeszéd

3)  szólás

4)  aforizma

5)      mese

-   tündérmese (varázsmese)

—   fabula: állatmese

növénymese

-   tréfás mese: hazugságmese

—   formulamese: láncmese

vég nélküli mese

csalimese

6)   monda

7)       mítosz

8)       evangélium

 

Nagyepika:

23)  eposz— komikus eposz

24)  regény

 

Egészen különleges Villon egyik balladája, amelyik csupa közmondásból áll:

,Addig topog, almot szétrúg a kos. Addig

jár a korsó kútra: odakoccan. Addig hevíts

vasat, mig nem piros. Addig vered, már

szilánkokra pattan. Addig ember, míg

becsülete megvan. Addig távolodik, hogy

feledik. Addig rosszalkodsz, végül

rossz hired van. Addig hív Karácsonyt: elérkezik."

(KÖZMONDÁSOK - Weöres Sándor fordítása)

A PÉLDABESZÉD

Az olyan közmondásszerű, tanító célzatú szólásmon­dást nevezzük példabeszédnek, amely valamilyen konk­rét eseményre vagy személyre hivatkozik. A legismertebb példabeszédek a Biblia alakjaiból, történeteiből származnak, pl: Otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat; Megrázta, mint Krisztus a vargát; stb.

A példabeszéd a Bibliából az egész világirodalomban elter­jedt. A héber nyelv ugyanis nagyon képszerű, az elvont fogal­makat is szemléletes nyelvi képekben fogalmazza meg, pl: béke sátra; könnyek serlege, az ég kapuja, stb.

Az Ószövetségben külön rész a Példabeszédek könyve, több mint ötszáz példabeszédet tartalmaz. A hagyomány Salamon királytól származtatja őket.

 

Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá,

mint egy kövér ökör gyűlölettel.

Az indulatos ember veszekedést okoz,

a türelmes elcsitítja a viszályt.

A lustának útját tövisek zárják el,

a szorgalmasok útja el van egyengetve.

A bölcs fiú örömet szerez az apjának,

az ostoba ember megveti az anyját.

Akinek nincsen esze, az a balgaságnak örül, az okos ember egyenes úton jár.

Megbuknak a tervek, ha nem vitatják meg őket, sok tanácsadóval létrejön a dolog.

Öröm az embernek, ha meg tud felelni, az idejében kiejtett szó milyen sokat érhet!"

 

A SZÓLÁS

Közkeletű, állandósult szókapcsolat, amely elhomályo­sult eredetű nyelvi képet tartalmaz. Nagy a kifejezőereje. Szerzőjét nem ismerjük. A közmondástól az különbözteti meg, hogy nem fejez ki elvi állásfoglalást, s hogy rendszerint nem teljes mondat formájú. Például: forr az epéje; hálni jár belé a lélek; pálcát tör valaki fölött; nem enged a negyvennyolcból; se pénz, se posztó; stb.

A szóláshasonlat olyan szólásszerű összehasonlítás, amelynek formája egy hasonlat, például: ritka mint a fehér holló; ártatlan mint a ma született bárány, stb.

Kövér, mint Márton lúdja; Lebeg, mint Mo­hamed koporsója; Faképnél hagy; Kolumbus tojása; Fizet, mint a köles; Zöld ágra vergődik

 

AZ AFORIZMA

A görög aphoriszmosz körülhatárolást, meghatározást jelent. Az aforizma tömören, élesen megfogalmazott általános érdekű állítás.

Ókori „ősei" közül a legnevezetesebbek Hippokratész aforiz­máinak tanításai, pl: ,Az élet rövid, a tudomány útja hosszú, az alkalom elillan, kísérletezni veszélyes, következtetni nehéz."

Az idők során sok filozófus, bölcselő, művész fogalmazta meg gondolatait aforizmák formájában, csak néhányat említek közü­lük: Marcus Aurelius császár, Seneca, La Rochefoucauld, Goet­he, Diderot, Voltaire, Konfuciusz stb.

A legelső aforizmagyűjteményt Adaia címmel Erasmus állí­totta össze

 

Értelmezd a következő aforizmákat!

„A szerelem olyan, mint a ragály. Minél jobban fél tőle az em­ber, annál könnyebben hatalmába keríti." (Chamfort)

„A foltos gyöngyszemet ki lehet csiszolni s visszakaphatja ere­deti fényét, de a könnyelműen kiejtett szónak nincs orvossága." (Su-king)

,Aki mást ismer, okos; aki magát ismeri bölcs. Aki mást le­győz, hatalmas, aki önmagát legyőzi, erős." (Lao-ce)

„Gondolkodom, tehát vagyok." (Descartes)

,Jía jót teszel, légy hálás érte." (Tolsztoj)

„A szeretet nem vigasz - a szeretet fény." (Simoné Weil)

 

Milyen paradoxonokat fedezel föl a következő aforizmák­ban?

„Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tu­dunk, az, hogy változik." (Oscar Wilde)

Akinek sok barátja van, annak nincs barátja." (Arisztotelész)

„Csak kétféle tragédia van ezen a világon. Az egyik, ha az em­ber nem éri el azt, amit akar, a másik, ha eléri. Ez utóbbi sok­kal rosszabb - ez az igazi tragédia." (Wilde)

Humoros aforizmákat tartalmaznak Murphy törvényköny­vei.

 

A MESE

A legősibb műfajok egyike. Csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt, általában fiktív időben és térben játszó­dó, happy enddel végződő történet.

Eredete szerint lehet népmese és műmese. Formáját tekintve verses, vagy prózai, s ez utóbbiban gyakran verses betétek ta­lálhatók. A mese műfajcsoport, amelyen belül a mese sok mű­faját különböztethetjük meg

·         A TÜNDÉRMESE (mágikus, vagy varázsmese)

Varázseszközöket és csodákat vonultat föl ez a nagyon elterjedt típus. A leghíresebb mesegyűjteményben az Ezeregyéjszaka meséiben a tündérmeséké a főszerep

Az első tündérmeséket tartalmazó könyv 1698-ból Franciaor­szágból származik, címe A nevezetes tündérek. Ez a gyűjtemény hatott a Grimm testvérek meséire is.

A magyar tündér szó eredeti jelentése 'átváltozó', s a tündér­mesék nálunk először kalendáriumokban jelentek meg. (A va­rázsmese elnevezés találóbb, mert nem szerepelnek tündérek minden tündérmesében)

A FABULA

így nevezzük a versben, vagy prózában megírt tanme­séket; az állat- és növénymeséket. A fabula mindig vala­milyen erkölcsi tanulságot fogalmaz meg, vagy a mese végén, vagy az elején.

·         Az   állatmese

Rövid, csattanóval végződő, legtöbbször dialogikus for­mában felépített történet, amelyhez az idők során erköl­csi tanulságot illesztettek. Hősei emberi tulajdonságok­kal felruházott (antropomorfizált) állatok. Az indiai iroda­lom a leggazdagabb állatmesékben, de kedvelt műfaja volt az antik görög és római irodalomnak is (Aiszóposz, Phaedrusz, Babriosz stb. meséi). Ezekből a mesékből az idők során több át­irat készült, pl. La Fontaine, Krilov, vagy a magyar Heltai Gás­pár és Pesti Gábor fabulái, stb.

Kategória: magyar fakt. 11. | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 2499 | Feltöltések: 0