1.       szóösszetétel 

keletkezése: mondatban összeforrtak a szorosan összetartozó szavak

pl. országjáró (országot járó) kirándulásokat szerveznek – az előtag az utótag  vmely  bővítménye,

1.1 alárendelő szóösszetétel

– előtagja az utótagnak- alanya, tárgya, határozója vagy jelzője lehet

a) alanyos – mennydörög (igei utótag), általában igenévi utótagú: napsütötte, botcsinálta, ebugatta, magvaváló,

b) tárgyas – lábtörlő, helytáll

c) határozós – magasugrás, búvalbélelt, jóváhagy(állapot), vendéglátó (állapot)

d) jelzős – tízperc

e) jelentéssűrítő összetételek – az előtag és utótag kapcsolatát csak részletesebb kifejtéssel értelmezhetjük, terjedelmesebb kifejezést sűrítenek pl. fejhallgató – fejre helyezhető hallgatókészülék

általában rag nélküliek, jelöletlenek,  de vannak  jelöltek is

tárgyas – egyetért

határozós  - élenjáró

csak a birtokos jelzős – agyafúrt, az utótagon birtokos személyjellel – városháza, barátfüle

1.2 mellérendelő szóösszetételek

a) valódi mellérendelés - az elő- és utótag mindig azonos szófajú – ellentétes vagy hasonló jelentésű

pl. él-hal, jön-megy, sír-rí, búbánat, szóbeszéd

b) szóismétlés – messze-messze, alig-alig

c) ikerszók – játékos, hasonló hangzású szavak mellérendelő összetételei

- önmagában is használatos szavakból : tesz-vesz

- csak az egyik önálló szó : izeg-mozog, lim-lom

egyik sem értelmes : tutyimutyi, terefere

szervetlen szóösszetételek

nincs köztük semmiféle nyelvtani viszony

– ábécé, aligha, fogdmeg, Miatyánk, hegedűdarab, szélmalom, nemtörődöm,

Az összetett szavak helyesírása
- folyton keletkeznek újak – nyelvérzék

alárendelő

általában a szóösszetétel egyben más jelentésű

A mondatnak csak az első szavát kezdjük nagybetűvel, de leírhatjuk az egész mondatot nagy betűkkel. – jelentésmegkülönböztető szerepe van

A százlábú nem száz lábú rovar.

anyagnév előtagú jelzős összetételeket mindig egybe – üvegpohár, rézkilincs, vasajtó

sárgadinnye, sárgaréz, sárgarigó ↔ sárga ceruza, sárga festék

jóakarat, jókedv, jóízű, jószívű ↔ jó barát, jó cselekedet, jó tanuló

mentőkocsi, mentőöv↔ mentő gondolat, mentő tanú

mellérendelő
vagy egybe vagy kötőjellel

kötőjellel a szóismétléseket: sok-sok

-a szorosabban összeforrottaknál a toldalékot csak az utótaghoz – rúgkapált, búbánatos

kevésbé szoros, mindkettőt toldalékoljuk – kötőjeles: süt-főz, élnek-halnak, öttel-hattal

2. A szóképzés

1., Igeképzés (a származékszó ige):

A)  - igéből igét:                     

a., gyakorító ige:  - huzamos, tartós cselekvést (kotor-kotorász), 
                    - ismétlődő cselekvést (lök-lökdös), 
                    - elaprózott cselekvést (fúl-fuldokol), 
                    - megszakított cselekvést fejez ki. 
b., mozzanatos ige: - pillanatnyi cselekvést (pödör-pödörint), 
c., műveltető ige:   - a cselekvést az alany mással végezteti el (ad-adat), 
d., szenvedő ige:   - használata ma már sz?k kör? (ad-adatik), 
e., visszaható ige: - a cselekvés visszahat a cselekv?re (emel-emelkedik) 
                    - kölcsönös (verekedik), 
f., ható ige:       - a cselekvés lehet?ségét fejezi ki (járhat, élhet).

A szenved? ige kivételével valamennyi képzett igéb?l képezhetünk ható igét (integethet, csavarinthat, festethet, mosakodhat).

B) Névszóból képzett igék:  ház-házal, szép-szépül

a., valamivel való ellátást (só-sóz, keret-keretez), 
b., valamivel való foglalkozást (fésű-fésül), 
c., valamilyennek tűnik (barna-barnállik), 
d., valamilyennek tart (drága-drágáll, sok-sokall), 
e., valamilyen módon viselkedik (kém-kémkedik), 
f., valamilyenné lesz (öreg-öregedik, kék-kékül). 

2., Névszóképzés (a származékszó névszó):

Névszóból képzett névszók:

a., gyűjtőnevek (katona-katonaság, fiatal-fiatalság), 
b., elvont főnevek (szép-szépség, igaz-igazság), 
c., foglalkozást jelölő főnevek (juh-juhász, gép-gépész), 
d., kicsinyítőképzős főnevek, melléknevek (fiú-fiúcska), 
e., valamivel bíró (ecet-ecetes, íz-ízes), 
f., valaminek a hiányát (erő-erőtlen, szó-szótlan), 
g., valahová tartozót (Badacsony-badacsonyi), 
h., valaminek a mértékét (ujj-ujjnyi, kiló-kilónyi), 
i., a számsorban való helyet (első, harmadik).

Igéből képzett névszók:

a., cselekvés, történés neve (ír-írás, fest-festés), 

b., cselekvés eredménye (fest-festmény), 

c., cselekvés eszköze (fest-festék, billen-billenty?), 

d., jellemző tulajdonság (feled-feledékeny), 

e., cselekvés, történés hiánya (véd-védtelen).

ugyanannak a képzőnek többféle funkciója is lehet, pl.: a „z”-képző; 

   - valamivel végzett munka (gereblye-gereblyéz); 
   - valamivel való ellátás (aranyoz, foltoz, sóz).

Valamint az igenevek:

          - főnévi: -ni, 
       - melléknévi: -ó, -ő, -t, -tt, -andó, -endő 
       - határozói: -ba, -be, -ván, -vén.

 3. A szóalkotás ritkább módjai:

a/ szóelvonás – kapál> kapa

b/ szórövidülés – laboratórium >labor

c/ szóvegyülés – ordít+ kiabál= ordibál

d/ szóhasadás – nevel~ növel, család~cseléd

e/ mozaikszó

- betűszó: APEH

- szóösszevonás: Agroker

f/ ritka – népetimológia tuberose/latin/> tubarózsa

- szándékos torzítás – nyögdíjas

g/ rövidítés - l 

h/ szóösszerántás – citrancs (=grépfrút)