1.  A szövegkohézió (= szövegösszetartó erő)

tényezői:

• a mondatok jelentésbeli kapcsolatai
• a szöveg nyelvtani kapcsolatai
• a szövegalkotást és befogadást meghatározó nem nyelvi elemek

2. A globális kohézió = a szöveg egészét összetartó jelentésbeli eszközök

a) téma – a kulcsszavak adják a szöveg témahálózatát

b) tartalmi-logikai viszonyok,  ide tartozik a szöveg tagoltsága , szerkezeti felépítése

•             lineáris  -időbeli, térbeli logikai - bevezető (téma meghat.), résztémák, befejezés

•             párhuzamosság – ellentétezés,  ismétlődés – pl. keretes szerkezet

•             képzettársításos (asszociatív)

c) cím

d) a szöveg egységes stílusa

e) a szövegben érvényesülő nézőpont (= ki beszél)

f) szövegfonetikai eszközök: mondat-, szakaszhangsúly, szünet, beszédtempó, hanglejtés,

3.A  lineáris  kohézió – a szövegegységek, a mondatok láncszerű összekapcsolódása

3.1. grammatikai  eszközök, szövegkapcsoló elemek

a) a határozott névelő – már korábban megjelölt, ismert dologra mutat rá

„Tegnap sikerült felvenni egy énektanárt. A tanár még ma tanítani kezd.”

b) névmás pl. „Úgy csinált”

c) anafora= visszautalás „A költő két kötetet is megjelentetett. Egyiket sem fogadta megértően a kritika.”

d) katafora= előreutalás „Kezdetben  teremté Isten az eget és a földet.”

e) deixis = rámutatás pl.ez,az,itt

f) egyeztető toldalékok: igeragozás, birtokviszony,

g) kötőszók = konnektorok (és, de, pedig …, a hiányzó, de odaérthető kötőszók is)

h) ellipszis – elhagyás, hiány „A tanár jól felkészítette a diákokat. A vizsgán jól szerepeltek.”

3.2. jelentésbeli kapcsolóelemek

a) a mondatok közti jelentéstani kapcsolatok:  - a szöveg mondatai a mellérendelés szabályai szerint kapcsolódnak: kapcsolatos, ellentétes, választó, ok-okozati (magyarázó és következtető)

b)  a téma-réma viszony  -  pl. lineáris témafejlődés  – az első mondat rémája (új elem) a második témája (ismert) lesz , egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái, visszatérő téma …

c) a kulcsszavak adják a szöveg témahálózatát

d) izotópia (izotópok =  a szöveg témájára visszautaló szavak, kifejezések használata) – fő eszköze a szinonimitás = rokonértelműség, kulcsszavak ismétlése, metaforikus körülírás, ismétlés, sejtetés

e) témaváltás eszközei – átkötés - fejezetösszegzés, előreutalás vagy asszociatív kapcsolódás

pl. Feladat: Keresse meg a szövegben a grammatikai és jelentésbeli kapcsolat nyelvi esz­közeit és értelmezze szerepüket.

„Érzem magam körül a fiatalságot/…/. Leejtett vállú, sötét tekintetű kamaszok. Gyanakvás él bennük minden kívülállóval szemben, csak önmagukban bíznak. Így mondják: az Ember. Nagy E.-vel, mint az abszolút jóság és magasabbrendűség szimbólumát. Lehet, aki idegen hallja a beszédüket, mindez póznak, extatikus nagyszájúskodásnak tűnhetik előtte. Pedig ahogyan ők ezt a szót kimondják, mély sorsszerűséget éreznek bele rajongó szeretettel és vádoló kiállással a hangjukban. Letagadhatatlan, hogy Ady költészete mélyen beitatódott ezeknek a fiataloknak az életébe. De valamit ők is hoznak magukkal, ami már túlmutat a kiváltságos elődökön. A fiatal költők asztalánál, egyik vagy másik kávéházban gyakran hallottam idézni Ady mondását, hogy utána majd ötven évig nem jelentkezik nagy költő. Ilyenkor ezeknek a fiataloknak gyűrötten lebiggyed az álluk, a szemeikben kétértelmű tüzek lobognak, és fitymálódóan megvetik a válluk. Ha nem is „nagy” költőknek, valakinek máris érzik magukat. Harsányan kiáltanak, s ezzel az artikulálatlan hanggal, úgy érzik, máris túllicitálták Adyt.”  (Kassák Lajos: Egy ember élete II. 312. o.)