Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok |
1. A nyelvi jel és jelrendszer
2011-09-11, 7:33 PM | |
A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer. Minden nyelv univerzális, struktúrája azonos: nyelv = jelkészlet + szabályok /nyelvtan, grammatika/ + hagyomány összetevői: alak, jelölő (érzékszervekkel felfogható) jelentés /amire utal, amit szimbolizál az alak, a jelölő/ pl. közlekedési táblák, állami jelképek, hangalak és jelentés együttese, és a valóság egyes elemeit (jeltárgy)tükrözi. A hangalak az a hangsor /betűsor, amit hallunk és látunk. A jelentés az fogalom, amire a hangalak hallásakor vagy látásakor gondolunk, a jelentés a nyelvi jel tartalma, használati értéke (többnyire meghatározza, hogy a szó milyen körülmények között használható fel). Jel = jelölő (hangalak) + jelölt (tartalom) értelem, jelentés kölcsönösen felidézik egymást, bár kapcsolatuk konvención alapul - érzékszervekkel felfogható - önmagánál többet jelent, szimbolikusan utal valamire - a nyelvhasználat, a beszéd során jön létre - a nyelv a valóságot az elvonatkoztató gondolkodás segítségével tükrözi – a tulajdonnevek kivételével minden nyelvi elem a dolgok egy osztályát jelöli - társadalmilag hagyományozott, független az egyéntől, a kollektív tudatban létezik - az emberi nyelvek alapvetően hasonló felépítésűek – vannak szófajok - jelrendszerbe illeszkedik = jelek + használati szabályok - arra használjuk, hogy embertársainkkal kapcsolatot teremtsünk Megteremtője Peirce /1839-1914/ amerikai szemiotikus. A jelentéstan (szemantika) foglalkozik a nyelvi jelek jelentésével, tartalmi oldalával. - fonéma vagy beszédhang önálló jelentése nincs, csak jelentés-megkülönböztető szerepe (pl. bab –báb) - szóelemek (morfémák)(tő és toldalékmorfémák) – jelek – van önálló hangalakjuk, jelentésük (a toldalékm. – viszonyjel.) - szavak– szóelemekből állnak, (kexémák= szótári szavak)) - fogalmi jelentésű, viszonyjelentésű (kötőszók) - többségük mondatrészként építi a mondatot (kiv. Igen,Hopp) a jelentése kiegészül - szószerkezetek (szintagmák) - mondatok 1. valóságra vonatkozás = denotatív jelentés – pl. domb 2. beszédbeli szerepe = szintaktikai (mondattan) jelentés 3. hangalak és jelentés viszonya alapján – lexikológiai jelentés (véletlenszerű,motivált)– pl. pl. domb - egyjelentésű, homonímia 4. beszédben – pragmatikai (= használati) jelentése ( a szöveg jelentése, a jelentés nyelven kívüli tényezői) – domb - közömbös 5. konnotatív jelentés – szépirodalmi szövegekben asszociációs jelentéstöbblet Pl. „Harmadnap olyankor, egy fölleges estén, Domb emelkedett már Toldi Miklós testén” - denotatív jelentés | |
Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 5400 | Feltöltések: 0 |