A mondat egy vagy több szóból álló zárt intonációs szerkezet, a beszéd legkisebb egysége.

Az egyszerű mondat egy tagmondatból azaz állításból áll. Fajtái:

Tagoltnak nevezzük azt a mondatot, amelyben van állítmány, vagy a szövegkörnyezetből kiegészíthető

Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet pl. felkiáltások (Segítség!), megszólítások (Kedves Uram!), feliratok

Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll

Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt /szintagmát is tartalmaz/

Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik.Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik az alany számát, személyét.

A mondat mondatrészekből áll.  A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany,  tárgy, határozó és jelző lehet.

a)            állítmány

– igei : mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is.

– névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár.

- névszói–igei, összetett:névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl. A madár veréb volt.

Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei

b)           alany - Főnév, vagy főnévként használt szó.

– határozott alany

– határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki, valami), T/3-ű állítmánnyal

– általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki), az ‘ember’ szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.)

– tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz (pl.: terítve van)

- alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra vonatkoznak: Dörög. Villámlik.

c)            tárgy

Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)

d)           határozó

A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg. Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó

e)           jelző : minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

3. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/.

a)            hozzárendelő szintagma: tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát alkotják A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el.

b)           az alárendelő szintagma : tagjai az  alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény. Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője. Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre.

c)            A mellérendelő szintagma :két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú kapcsolata