Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok |
2011-11-06, 1:22 AM | |
A mondat egy vagy több szóból álló zárt intonációs
szerkezet, a beszéd legkisebb egysége. Az egyszerű mondat egy tagmondatból azaz állításból áll.
Fajtái: Tagoltnak nevezzük azt a mondatot, amelyben van állítmány,
vagy a szövegkörnyezetből kiegészíthető Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet
pl. felkiáltások (Segítség!), megszólítások (Kedves Uram!), feliratok Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más
mondatrészt /szintagmát is tartalmaz/ Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány
hiányzik.Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany
elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik
az alany számát, személyét. A mondat mondatrészekből áll. A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok
alapján állítmány, alany, tárgy,
határozó és jelző lehet. a) állítmány – igei : mutatja a modalitást (módjelek), az
idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy
határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és
tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is. – névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen
időben pl. A veréb madár. - névszói–igei, összetett:névszói rész: + létige (+marad,
múlik) pl. A madár veréb volt. Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen
idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad,
akkor igei b) alany -
Főnév, vagy főnévként használt szó. – határozott alany – határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan
névmással (valaki, valami), T/3-ű állítmánnyal – általános alany: kifejezhetjük általános névmással
(akárki, bárki), az ‘ember’ szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.) – tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az
állítmányhoz (pl.: terítve van) - alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra
vonatkoznak: Dörög. Villámlik. c) tárgy Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal,
vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy),
illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy) d) határozó A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza
meg. Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-,
társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó e) jelző
: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző 3. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai
viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/. a) hozzárendelő
szintagma: tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony,
együttesen a mondat központi magvát alkotják A mondat fő részeként elemzéskor a
mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el. b) az
alárendelő szintagma : tagjai az alaptag
és a meghatározó tag vagy bővítmény. Az alaptag a mondaton belül egy szinttel
feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó
tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője. Az alaptagból
kérdezhetünk a bővítményre. c) A mellérendelő
szintagma :két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú
kapcsolata | |
Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 12359 | Feltöltések: 0 |