2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói - nyelvtan témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok

2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói
2011-09-11, 7:40 PM
2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói

Beszéd
= nyelvhasználat – egyedi, ua. társadalmi jelenség, alapja a nyelv
-  a kommunikáció eszköze – nem pusztán információközlés   - kétoldalú, számos nyelven kívüli eszköz is alakítja a jelentést
- gondolati tevékenység – egyben cselekvés is – gondolatközlés, érzelem- akarat kifejezés, visszajelzés, befolyásolás
Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). A beszélő megnyilakozásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában/cselekvésében  a másik/többi embert, tájékoztatja bizonyos körülményekről. Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.

A pragmatika (nyelvhasználat) foglalkozik vele
= a beszédhelyzetet és a szövegkontextust  figyelembe vevő jelentést vizsgálja

A beszédaktus-elmélet
John L. Austin (1911-196o) Tetten ért szavak

Vannak olyan mondatok, amelyek többek egyszerű kijelentésnél, cselekvések 
Pl.   megígérem, hogy időben ott leszek (ígéret)
       Bocsánatot kérek a viselkedésemért, (bocsánatkérés)
       Elnevezem ezt a hajót Hófehérkének
       Házastársi igen
       Fogadok , hogy holnap esni fog. (fogadás)
Ezen mondatok igéi a beszédcselekvések, beszédtettek vagy beszédaktusok

Ahhoz, hogy egy ige beszédcselekvés legyen:
- jelen idejűnek, egyes szám első személyűnek kell lennie
+ meg kell felelnie  bizonyos feltételeknek is: érvényességi feltételek
1. a személyeknek  és a körülményeknek megfelelőeknek kell lenni – 8 éves gyerek nem köthet házasságot
2. a cselekvést korrekten végre kell hajtani – pl. fogócskánál, megvagy – ha azt mondja, nem ér a nevem – akkor nem érvényes a beszédtett
3. megfelelő szándék pl. bocsánat – ha nem gondolom komolyan, nem érvényes

John Searle:  Beszédaktusok
- Austin  tanítványa, továbbfejlesztette
- az előremondás is beszédaktus – megígérem, hogy megvarrom a ruhát
Érvényességi feltételek:
- de más nevében nem – Zsuzsi megígéri, hogy a mamája megvarrja – érvénytelen
Minden amit mondok, tartalmaz beszédaktust

3 típusa a beszédaktusoknak
1. valamit mondás (lokúciós)
2. valamit tevés (illokúciós) a beszélő vmit szándékozik tenni (kijelentés, ígéret, bocsánatkérés, fenyegetés, előremondás, parancs, kérés)
3. a hallgatóra gyakorolt hatás kijelentése (perlokúciós) meggyőzés, megszégyenítés, megfélemlítés, untatás, zaklatás, lelkesítés) pl. 1oX mondja egy férj, Siess, mert elkésünk!
Függ a kontextustól (szövegkörnyezet) és hogy ki mondja kinek

Pl. Jobban tennéd, ha megcsinálnád a leckét.
lokúciós aktus kijelentés kontextustól független
illokúciós parancs Ha az apa mondja a fiának
fenyegetés tanár
sürgetés Egyetemista társának
perlokúciós zavarás Ha az apa mondja a fiának
megszégyenítés tanár
rábeszélés

+ a beszédaktusok lehetnek szó szerintiek és indirektek (nem szó szerintiek)
Diák – szeretek dolgozatot írni - indirekt
+ tartalmazhatnak implikációt – bennfoglalt állításokat
Károly bácsi ma feljön.
Akkor elteszem az italt. (Károly bácsi alkoholista, antialkoholista.)

Pl. Feladat: Bizonyítsa be az alábbi megnyilatkozások és a hozzájuk kapcsolt beszédhelyzetek alapján, hogy a beszéd is cselekvés! (3 példa)
No megállj!  (beszédhelyzet, a megnyilatkozás jelentése)





Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 7988 | Feltöltések: 0