3. A kommunikáció tényezői és funkciói - nyelvtan témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok

3. A kommunikáció tényezői és funkciói
2011-09-18, 9:55 PM
3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

1.1. Kommunikáció /lat. "összeköttetés"= közlés, közlésfolyamat/
Az emberek közti érintkezésnek az a fajtája, amely jelek segítségével történik, üzenetek átadása révén történő interakció.
      Kommunikáció-elmélet: Az üzenetközvetítés, az információcsere általános elmélete. Legelterjedtebb modellje Roman Jakobson (1896–1982) a prágai nyelvészeti iskola kiemelkedő alakja szerint:
a)feladó--------------------------------------------------b)címzett
c) kontextus /beszédhelyzet/
d) kód /jelrendszer/
e) üzenet
f) kontaktus/csatorna/

a/ A feladó üzenetet juttat el a b/ címzetthez.– a beszédtevékenység mindkét fél részéről aktvitást igényel /figyelem/, a szerepek felcserélődhetnek
c/ Ez mindig meghatározott körülmények között, azonos valóságismeretet feltételezve (kontextus) történik: közös ismeretek, előismeretek
d/ feltételezi a közös jelrendszert, kód , a nyelv = lexika + grammatika, azaz a jelek összessége és a felhasználásuk módja, szabályai).– fontos szerepe lehet a nem nyelvi jeleknek pl. gesztusok is
e/ az üzenet – lehet egyszerű pl. egy kérdés, de bonyolult is pl. egy irodalmi mű üzenete
f/ A kontaktus a fizikai csatornát és a lélektani kapcsolatot jelenti. a közvetítő csatorna - pl. levegő , agyagtábla, telefon
Kommunikáció akkor jön létre, ha a címzett részéről visszajelzés van.

1. 3. A kommunikáció funkciói : Minden üzenet összetett szándékot hordoz.
alapfunkciók:
referenciális: közlő, tájékoztató funkció = információk átadása, ide tartozik a valóságra vonatkozó kérdés is 
emotív: érzelmek kifejezése , a feladónak az üzenettel kapcsolatos érzelmeit fejezi
konatív: felhívó, felszólító, befolyásoló funkció, mely a címzettre irányul,  akarati befolyásolás (pl.: Menj ki!)
mellékfunkciók:
fatikus: kapcsolatfenntartó, a kommunikáció megkezdésére, fenntartására vonatkozó funkció (pl.: köszönés/
poétikai: esztétikai, a szöveg művészi hatása, a művészi nyelvhasználatra jellemző
metanyelvi: értelmező,a kommunikációs felek, arra kérdeznek rá, hogy ugyanazokat a nyelvi jeleket használják-e, tisztázzák a jelek pontos jelentését rákérdezünk a kódra, a nyelvre

gyakorlás:
1. ”A maktab alatt- keleten így hívják a tanítási órát- az egyik fiúcskával sehogy sem boldogult a tanító.„Mondd, hogy á!” (perzsául alef). A fiú tagadóan rázta a fejét, és összeszorította a száját. A tanító türelmes maradt, és újra kezdte: „Jó kisfiú vagy, mondd szépen, hogy á! Nem fog fájni.” (…) A fiúcska végül beadta a derekát, és mindannyiuk ámulatára tisztán és érthetően kimondta az á-t. A tanító a pedagógiai sikerétől meglepetten kiáltott fel: „Masallah, kitűnő volt! Most mondd azt is, hogy bé!” A fiúcska erre heves tiltakozásba tört ki, és öklével verte az asztalt: „Most már elég volt! Tudtam én, hogy mi vár rám, ha csak az á-t kimondom: Akkor azt akarjátok, hogy mondjam ki a b-t is, aztán mondjam el az egész ábécét, azután tanuljak meg olvasni, írni és számolni. Tudtam én, hogy miért nem akarom kimondani az      á-t!”
                                                                                   (Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár)
Határozd meg a történetben zajló kommunikáció tényezőit és funkcióit!

2. Az információ öt forradalma
(…) Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Éppen ezért információs szemléletünk teljesen jogosnak tartja azt a felfogást, amely a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján kor¬sza¬kolja. E szerint a felfogás szerint az emberiség eddigi történetében öt nagy korszakot különböztethetünk meg, az információ öt nagy „forradalmáról” beszélhetünk.
Az első a beszéd forradalma; az ember kiemelkedik az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadja társainak, utódainak. A második az írás forradal¬ma: az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma: a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma: az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai. Az ötödik az elektronikus információfeldolgozás forradalma: a kommunikáció új minőséggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd mellett megjelenik az ember--gép párbeszéd, az információtárolás és -feldolgozás új, még messze kihasználatlan lehetőségei tárulnak fel. (Fülöp Géza)

A szöveg alapján összegezze, mit nevez a szerző az információ forradalmának! Jellemezze az egyes információs forrásokat aszerint, hogy egyirányú vagy kétirányú, közvetett vagy közvetlen kommunikációs formák!


Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1691 | Feltöltések: 0