5. A főbb mai magyar nyelvváltozatok - nyelvtan témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok

5. A főbb mai magyar nyelvváltozatok
2011-09-28, 0:19 AM

        

1. A mai magyar nyelv hosszú történeti fejlődés eredménye. A nyelvi egységesülési folyamat eredményeként a reformkorban jött létre egységes, normatív nemzeti nyelv. Lexikáját /szókincsét/ a különböző, elsősorban értelmező szótárak (A magyar nyelv értelmező szótára , Értelmező kéziszótár), grammatikáját a különböző akadémiai nyelvtanok, helyesírását az Akadémiai helyesírási szabályzat tartalmazza, illetve szabályozza (1984., 11. kiadás). A nyelvhelyesség és nyelvművelés kérdésében a Nyelvművelési kéziszótár (1996.) igazít el.

           Nemzeti nyelvünk igényes beszélt változatát  köznyelvnek /nyelvi sztenderd/,  írásbeli alkalmazását  irodalmi nyelvnek nevezzük. Szlengnek nevezzük az alacsonyabbrendű köznyelvet, a bizalmas társalgási stílust. A nyelvi klisék elleni lázadás, képszerűség, de az értékek megkérdőjelezése is jellemzi. Pl. a béka segge alatt van, gyenge, ciki, piti, tré.

           A köznyelv nyelvjárási színezetű  területi változatai a regionális köznyelvek. Pl. vidéki városok nyelvhasználata.

2. Minden nyelvnek számos nyelvváltozata, egyének és kisebb közösségek által beszélt nyelvhasználati módja van. A nyelvváltozat nem önálló nyelv, de a köznyelvtől eltérő szókészleti, nyelvtani stb. sajátosságai vannak.

3.  A nyelvészeti hagyomány vízszintesnek /horizontális/  nevezi nyelvünk területi tagolódását, amelynek eredményeképpen létrejönnek a nyelvjárások /dialektusok/.A köznyelvtől elsősorban lexikájukban /tájszók/ és hangtanukban, kevésbé nyelvtanukban térnek el. Pl. A Dunántúl délnyugati részén nem ejtik az í, ú, ű hangokat, szerepüket az i, u, ü veszi át. A teljes magyar nyelvterületen használt tájszókat összefoglaló mű az Új magyar tájszótár.  8 nyelvjárástípust különböztetünk meg : nyugati, dunántúli, déli, palóc, tiszai, észak-keleti, mezőségi, székely-csángó.

4. A nyelv függőleges /vertikális/ megoszlása, a társadalmi /szociológiai/ tagozódás az iskolai végzettség, a foglalkozás, a kortárscsoportok, a szabadidős tevékenységek stb. alapján jön létre . A társadalmi nyelvváltozatokat szociolektusoknak nevezzük; csoportnyelveknek, ide tartoznak a  szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek.

a) A szaknyelveknek /szakmai nyelvek/ külön szakszókincse /terminológiája/ van. Az idegen szavak átvétele leginkább a szakszókincsen keresztül történik /pl. napjainkban a számítástechnika angol szakszókincse/. A szaknyelvek közé soroljuk hobbinyelveket  pl. sportnyelvek.

b) Korosztályi  vagy rétegnyelvek az ifjúsági vagy diáknyelv, gyermeknyelv, katonanyelv. Az ifjúsági nyel értékei a játékossága, humora, szemléletessége, ötletes szóalkotásai.

c) Az elkülönülés szándékával jött létre a tolvajnyelv  vagy argó. Sok benne az idegen eredetű szó, elemei folyamatosan átáramlanak a köznyelvbe, szlengbe. Az 1911-ben kiadott, a rendőrség számára készült tolvajnyelvi szótárnak csak 20 %-a magyar eredetű szó. Héber–jiddis eredetű: meló, haver, hirig, szajré; cigány eredetű: dilis, duma, lóvé, csaj, csávó; német eredetű: link, blöki, galeri; magyar eredetű: zsaru.

 

5. A legfontosabb nyelvváltozatok:

 

nemzeti nyelv

irodalmi nyelv/köznyelv

szleng

regionális köznyelvek

társadalmi rétegződés: szociolektusok

földrajzi tagolódás: nyelvjárások

családi és egyéni nyelv

 

 

Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): szleng, nyelvváltozatok
Megtekintések száma: 1413 | Feltöltések: 0