Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok |
2011-09-28, 0:19 AM | ||||||||
1. A mai magyar nyelv hosszú
történeti fejlődés eredménye. A nyelvi egységesülési folyamat eredményeként a
reformkorban jött létre egységes, normatív nemzeti
nyelv. Lexikáját /szókincsét/ a különböző, elsősorban értelmező szótárak (A
magyar nyelv értelmező szótára , Értelmező kéziszótár), grammatikáját a
különböző akadémiai nyelvtanok, helyesírását az Akadémiai helyesírási
szabályzat tartalmazza, illetve szabályozza (1984., 11. kiadás). A
nyelvhelyesség és nyelvművelés kérdésében a Nyelvművelési kéziszótár (1996.)
igazít el. Nemzeti nyelvünk igényes beszélt
változatát köznyelvnek /nyelvi sztenderd/,
írásbeli alkalmazását irodalmi nyelvnek nevezzük. Szlengnek nevezzük az alacsonyabbrendű
köznyelvet, a bizalmas társalgási stílust. A nyelvi klisék elleni lázadás,
képszerűség, de az értékek megkérdőjelezése is jellemzi. Pl. a béka segge alatt
van, gyenge, ciki, piti, tré. A köznyelv nyelvjárási
színezetű területi változatai a regionális köznyelvek. Pl. vidéki
városok nyelvhasználata. 2. Minden nyelvnek számos nyelvváltozata,
egyének és kisebb közösségek által beszélt nyelvhasználati módja van. A
nyelvváltozat nem önálló nyelv, de a köznyelvtől eltérő szókészleti, nyelvtani
stb. sajátosságai vannak. 3. A nyelvészeti hagyomány vízszintesnek /horizontális/
nevezi nyelvünk területi
tagolódását, amelynek eredményeképpen létrejönnek a nyelvjárások
/dialektusok/.A köznyelvtől elsősorban lexikájukban /tájszók/ és hangtanukban,
kevésbé nyelvtanukban térnek el. Pl. A Dunántúl délnyugati részén nem ejtik az
í, ú, ű hangokat, szerepüket az i, u, ü veszi át. A teljes magyar
nyelvterületen használt tájszókat összefoglaló mű az Új magyar tájszótár. 8 nyelvjárástípust különböztetünk meg :
nyugati, dunántúli, déli, palóc, tiszai, észak-keleti, mezőségi,
székely-csángó. 4. A nyelv függőleges /vertikális/ megoszlása, a társadalmi /szociológiai/ tagozódás az iskolai végzettség, a foglalkozás, a
kortárscsoportok, a szabadidős tevékenységek stb. alapján jön létre . A
társadalmi nyelvváltozatokat szociolektusoknak nevezzük;
csoportnyelveknek, ide tartoznak a
szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek. a) A szaknyelveknek /szakmai nyelvek/ külön szakszókincse /terminológiája/ van. Az idegen szavak
átvétele leginkább a szakszókincsen keresztül történik /pl. napjainkban a
számítástechnika angol szakszókincse/. A szaknyelvek közé soroljuk hobbinyelveket pl. sportnyelvek. b) Korosztályi vagy rétegnyelvek
az ifjúsági vagy diáknyelv, gyermeknyelv, katonanyelv. Az ifjúsági nyel értékei
a játékossága, humora, szemléletessége, ötletes szóalkotásai. c) Az elkülönülés szándékával
jött létre a tolvajnyelv vagy argó. Sok benne az idegen eredetű
szó, elemei folyamatosan átáramlanak a köznyelvbe, szlengbe. Az 1911-ben
kiadott, a rendőrség számára készült tolvajnyelvi szótárnak csak 20 %-a magyar
eredetű szó. Héber–jiddis eredetű: meló, haver, hirig, szajré; cigány eredetű:
dilis, duma, lóvé, csaj, csávó; német eredetű: link, blöki, galeri; magyar
eredetű: zsaru. 5. A legfontosabb
nyelvváltozatok:
| ||||||||
Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár
| Tag-ek(kulcsszavak): | ||||||||
Megtekintések száma: 2918 | Feltöltések: 0 |