6. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az intern - nyelvtan témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok

6. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az intern
2011-10-02, 11:39 AM


A kommunikációs technológiák forradalmai:
beszéd kialakulása
írás (Kr.e.8.sz.)
könyvnyomtatás (1450 k., Gutenberg) – tömegtermelés, Biblia, kalendárium 
19.sz. első elektronikus kommunikációs eszközök: telefon (Bell 1876),  távíró (Marconi, 1897)› tömegsajtó
20.sz. eleje – rádió (1920-as é.), film, televízió (1950)  › tájékoztatás, tömegszórakoztatás
(2000) Az internet megjelenése szinte minden vonalon forradalmat jelentett. Jelenleg az internet az információs forradalom alapja. Kifejlődéséhez a digitális technológiák, a számítástechnika, a műholdas és kábeles hálózatok fejlődése volt szükséges. A kommunikációs lánc mindeddig egyoldalú volt: egyvalaki üzenete jutott el egy központon (újság, rádió, tévé) a vevők tömegeihez. Az internet megnyitotta az utat a közvetlen visszajelzés, a kétoldalú (tömeg)komunikáció felé. Mindezt egyből globális keretek között tette: a kommunikáció nem térhez kötött. A központi „üzenetelosztó" kiiktatódott: az interneten létrejöhetett az egyének és közösségek „másodlagos szóbelisége", a fórumok, virtuális agorák. Tömegesen elterjed az emberi gondolkodás menetét jobban követni képes nemlineáris, asszociás ugrások követésére alkalmas technológia (hipertext és szabad szavas keresés). http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=541&tip=0

Információs társadalom
Olyan társadalom, amelyben az információ- technológiának központi szerepe van a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban = napjaink társadalma

Következményei ma még beláthatatlanok:
az írásbeliség elveszti domináns (uralkodó) szerepét › természetesebb állapot
a beszélt nyelvhez közelít írásbeli nyelvhasználat 
pozitív
gyors kapcsolatlétesítés (pl. SMS-ben, e-mailben)
elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot, nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket
közvetlenebb nyelvhasználat › társas kapcsolatok megerősödése
személyre szóló, időkorláttól független, nyelvileg, kulturálisan sokrétű, interaktív (tudatos, cselekvésre ösztönző) médiafogyasztás
Nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon precízen fogalmazni, 
hétköznapibb nyelven, szabadon kifejezhetjük magunkat, 
közvetlenebbül kifejezhetjük érzelmeinket
negatív
egy olyan infrastruktúra az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik világban még hiányzik 
Visszaszorul az olvasás, és a beszéd, a könyvek szerepét átveszi az internet
szleng, argó
Romlik a helyesírás, mert a hosszú levelek helyét átveszik az e-mailek, az SMSek és a csevegőprogramok ezek esetében az egyszerűségre törekednek az emberek, a helyesírás rovására megy a rövidség
A magyar nyelvbe idegen szavak vegyülnek, melyeket főleg az angolból vettünk át (pl.: dzsem, relaxál, fotó)
A rövidség miatt nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használunk írásban ( mien,  7vége, )
A magánhangzók írásban lerövidülnek 
A kevés írás miatt romlik az íráskép
A határozatlan névelőket is számmal írjuk ( Vettem 1 kabátot.)
Ikes igék rossz ragozása, mert ikes igéket tárgyasan ragozunk, de gyakori nyelvi hiba alanyi ragozást használni (eszem helyett eszek, gondolkodom helyett gondolkodok)

A mobiltelefonnak a nyelvhasználatra gyakorolt hatása: 
- a vezetékes telefon használata megkövetel bizonyos udvariassági formát:
| Pl. a bemutatkozás 
- a mobiltelefonnál a bemutatkozás elmarad, mert kiírja a hívó nevét
vagy akár a csengőhang alapján is lehet azonosítani a hívót
(Gyakori kommunikáció-kezdő forma: „Mondjad!” „Hallgatlak.”)

SMS / MMS:
- gyors üzenet küldésére alkalmas
  - olcsóbb, mint a telefonbeszélgetés
  - nem zavarjuk vele a másik embert (ha ki van kapcsolva a telefonja, akkor is megkapja)
   - megőrizhető, újraolvasható
   Előny??? – nem kell szembesülnünk a másik fél reakciójával (De azért nem illik  SMS-ben szakítani )

Az SMS nyelvhasználatra gyakorolt hatása: 
okok: - a korlátozott karakterszám 
- az ékezetes karakterek alkalmazásának bonyolultsága 
- a hangulat kifejezésének igénye

nyelvromboló hatása is van:
- kevés szót, és ugyanazokat a szavakat használjuk › szegényedik a szókincsünk
- sokkoló helyesírás! 
- elmarad a köszönés, megszólítás, aláírás
pozitív:
gazdagíthatja is a nyelvet az ötletes rövidítésekkel, 
KREATIVITÁS is – újfajta kommunikációs stílus kialakulása

Számítógép:
Chat:
A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket váltunk, 
s amit írunk, azonnal megjelenik akár egy más földrészen lakó ember képernyőjén
Vitafórumok, beszélgető- csoportok is alakulhatnak
Hatása a helyesírásra: 
a nyelvi igénytelenség, az internet terjesztette helyesírás megjelenik iskolai dolgozatokban : „ volt 1 ember…” „soxor”

E-mail (= elektronikus levél) 
   - csak számítógépről küldhető
   - ismernünk kell az e-mail címét annak, akinek küldjük 
    - egyéni műfaj
    - az írott levél és a beszéd között helyezkedik el
    - ezért az igénytelenebb emberek nem tartják fontosnak a helyesírást
    - itt is megjelennek rövidítések (vok, vmi, talizunk) és hangulatjelek, mint az SMS-ben ezek szegényítik szókincsünket, helyesírásunkat
    - az udvariassági formulák (megszólítás, elköszönés) sérülhetnek
    - a keltezés elmarad, mert a program magától kiírja
Kialakul egy egyéni szóhasználat a chat programokon belül, rövidítések, smileyk

A számítógépezés elterjedésének káros következményei:
Kevésbé érdeklődő és nyitott a külvilág felé, aki nagyon belemerül a számítógépes világba
 „kockulás”  „Cyber-gyerek”  

A negatív, elutasító vélekedés okai:
a nyelvi változást általában romlásnak tekintik nyelvhasználók
nyelv = eszköz, mely gondolatok közlésére szolgál › ha elszegényedik, erre kevésbé alkalmas
Ellenérvek
a nyelvvel önkifejezést is végzünk (nem csak információkat közlünk) – erre alkalmasabb
TEHÁT:
az újítástól nem kell félni – alkalmas lesz arra, ami a célja (nem pusztítja el nyelvet)

Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 8250 | Feltöltések: 0