A kommunikációs technológiák forradalmai:

• beszéd kialakulása

• írás (Kr.e.8.sz.)

• könyvnyomtatás (1450 k., Gutenberg) – tömegtermelés, Biblia, kalendárium 

• 19.sz. első elektronikus kommunikációs eszközök: telefon (Bell 1876),  távíró (Marconi, 1897)› tömegsajtó

• 20.sz. eleje – rádió (1920-as é.), film, televízió (1950)  › tájékoztatás, tömegszórakoztatás

• (2000) Az internet megjelenése szinte minden vonalon forradalmat jelentett. Jelenleg az internet az információs forradalom alapja. Kifejlődéséhez a digitális technológiák, a számítástechnika, a műholdas és kábeles hálózatok fejlődése volt szükséges. A kommunikációs lánc mindeddig egyoldalú volt: egyvalaki üzenete jutott el egy központon (újság, rádió, tévé) a vevők tömegeihez. Az internet megnyitotta az utat a közvetlen visszajelzés, a kétoldalú (tömeg)komunikáció felé. Mindezt egyből globális keretek között tette: a kommunikáció nem térhez kötött. A központi „üzenetelosztó" kiiktatódott: az interneten létrejöhetett az egyének és közösségek „másodlagos szóbelisége", a fórumok, virtuális agorák. Tömegesen elterjed az emberi gondolkodás menetét jobban követni képes nemlineáris, asszociás ugrások követésére alkalmas technológia (hipertext és szabad szavas keresés). http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=541&tip=0

Információs társadalom

Olyan társadalom, amelyben az információ- technológiának központi szerepe van a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban = napjaink társadalma

Következményei ma még beláthatatlanok:

az írásbeliség elveszti domináns (uralkodó) szerepét › természetesebb állapot

a beszélt nyelvhez közelít írásbeli nyelvhasználat 

pozitív

• gyors kapcsolatlétesítés (pl. SMS-ben, e-mailben)

• elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot, nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket

• közvetlenebb nyelvhasználat › társas kapcsolatok megerősödése

• személyre szóló, időkorláttól független, nyelvileg, kulturálisan sokrétű, interaktív (tudatos, cselekvésre ösztönző) médiafogyasztás

• Nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon precízen fogalmazni, 

hétköznapibb nyelven, szabadon kifejezhetjük magunkat, 

• közvetlenebbül kifejezhetjük érzelmeinket

negatív

• egy olyan infrastruktúra az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik világban még hiányzik 

• Visszaszorul az olvasás, és a beszéd, a könyvek szerepét átveszi az internet

• szleng, argó

• Romlik a helyesírás, mert a hosszú levelek helyét átveszik az e-mailek, az SMSek és a csevegőprogramok ezek esetében az egyszerűségre törekednek az emberek, a helyesírás rovására megy a rövidség

• A magyar nyelvbe idegen szavak vegyülnek, melyeket főleg az angolból vettünk át (pl.: dzsem, relaxál, fotó)

• A rövidség miatt nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használunk írásban ( mien,  7vége, )

• A magánhangzók írásban lerövidülnek 

• A kevés írás miatt romlik az íráskép

• A határozatlan névelőket is számmal írjuk ( Vettem 1 kabátot.)

• Ikes igék rossz ragozása, mert ikes igéket tárgyasan ragozunk, de gyakori nyelvi hiba alanyi ragozást használni (eszem helyett eszek, gondolkodom helyett gondolkodok)

A mobiltelefonnak a nyelvhasználatra gyakorolt hatása: 

- a vezetékes telefon használata megkövetel bizonyos udvariassági formát:

| Pl. a bemutatkozás 

- a mobiltelefonnál a bemutatkozás elmarad, mert kiírja a hívó nevét

vagy akár a csengőhang alapján is lehet azonosítani a hívót

(Gyakori kommunikáció-kezdő forma: „Mondjad!” „Hallgatlak.”)

SMS / MMS:

- gyors üzenet küldésére alkalmas

  - olcsóbb, mint a telefonbeszélgetés

  - nem zavarjuk vele a másik embert (ha ki van kapcsolva a telefonja, akkor is megkapja)

   - megőrizhető, újraolvasható

   Előny??? – nem kell szembesülnünk a másik fél reakciójával (De azért nem illik  SMS-ben szakítani )

Az SMS nyelvhasználatra gyakorolt hatása: 

okok: - a korlátozott karakterszám 

- az ékezetes karakterek alkalmazásának bonyolultsága 

- a hangulat kifejezésének igénye

nyelvromboló hatása is van:

- kevés szót, és ugyanazokat a szavakat használjuk › szegényedik a szókincsünk

- sokkoló helyesírás! 

- elmarad a köszönés, megszólítás, aláírás

pozitív:

gazdagíthatja is a nyelvet az ötletes rövidítésekkel, 

KREATIVITÁS is – újfajta kommunikációs stílus kialakulása

Számítógép:

Chat:

• A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket váltunk, 

s amit írunk, azonnal megjelenik akár egy más földrészen lakó ember képernyőjén

• Vitafórumok, beszélgető- csoportok is alakulhatnak

Hatása a helyesírásra: 

• a nyelvi igénytelenség, az internet terjesztette helyesírás megjelenik iskolai dolgozatokban : „ volt 1 ember…” „soxor”

E-mail (= elektronikus levél) 

   - csak számítógépről küldhető

   - ismernünk kell az e-mail címét annak, akinek küldjük 

    - egyéni műfaj

    - az írott levél és a beszéd között helyezkedik el

    - ezért az igénytelenebb emberek nem tartják fontosnak a helyesírást

    - itt is megjelennek rövidítések (vok, vmi, talizunk) és hangulatjelek, mint az SMS-ben ezek szegényítik szókincsünket, helyesírásunkat

    - az udvariassági formulák (megszólítás, elköszönés) sérülhetnek

    - a keltezés elmarad, mert a program magától kiírja

• Kialakul egy egyéni szóhasználat a chat programokon belül, rövidítések, smileyk

A számítógépezés elterjedésének káros következményei:

• Kevésbé érdeklődő és nyitott a külvilág felé, aki nagyon belemerül a számítógépes világba

 „kockulás”  „Cyber-gyerek”  

A negatív, elutasító vélekedés okai:

• a nyelvi változást általában romlásnak tekintik nyelvhasználók

• nyelv = eszköz, mely gondolatok közlésére szolgál › ha elszegényedik, erre kevésbé alkalmas

Ellenérvek

a nyelvvel önkifejezést is végzünk (nem csak információkat közlünk) – erre alkalmasabb

TEHÁT:

az újítástól nem kell félni – alkalmas lesz arra, ami a célja (nem pusztítja el nyelvet)