A hangokkal nem elszigetelten találkozunk, hanem a beszédfolyamat részeként. Ha egymástól nagyon különböző hangok kerülnek egymás mellé, kialakul a beszéd megkönnyítésére a hangok egymáshoz való igazodása, a hangképző szervek állásának egymáshoz közelítése.

a/ a hangrendi illeszkedés-törvénye

Eredetileg csupa magas és mély hangrendű szavaink voltak. A kivesző hangok /pl. mély i/ és a jövevényszavakkal bekerült új hangok nyomán alakultak ki a vegyes hangrendű szavak.

pl. liba /mély i eredetileg/, parfüm, sofőr /idegen szó/

két alakú toldalékok esetében – magas hangrendű szóhoz – magas

                                                 - mély     hangrendűhöz mély

                                                 - vegyes hangrendű esetében az utolsó szó illetve szótag szerint

három alakú toldalék esetében a magas alakváltozatok ajakműködés szerint is illeszkednek

b/ a hiátustöltő mássalhangzó – j

két magánhangzó közötti hangrésben biztosítja az átmenetet   pl. fiú, tea

1. A hasonulás

~ olyan mássalhangzótörvény, amelynek során a két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik teljesen vagy részben megváltoztatja a másikat

a/ teljes hasonulás  A+B= AA vagy BB

Két hang találkozásakor egy új, hosszú hang jön létre az egyikből

- jelöletlen 

                    - ny, ty, gy + j      anyja, bátyja, hagyja

                    - sz végű főnevek + -ság,-ség képző

- jelölt 

      -  val,-vel,-vá,-vé határozórag pl. ablakkal

      - ez, az mutatónévmás ragos alakjai pl.  ennek

      - s, sz,z, dz végű igék + j-vel kezdődő toldalékok  játsszon

b/ részleges hasonulás A+B= CB

•zöngéssé válás: patakban, vasgerenda, népdal,   

•zöngétlenedés: dobták, jégcsap, dobszó 

a képzés helye szerint, csak az  – n-re érvényes  pl. különben  

       - a h csak hasonít pl. dobhat

       - a v csak hasonul  pl. évtől

írásban jelöletlen 

kivételek az elhomályosult  eredetű: labda, kesztyű, közömbös- írásban is jelöljük/

2. összeolvadás A+B= CC

két egymás mellé kerülő mássalhangzó helyett egy hosszú harmadikat ejtünk, mindkét mássalhangzó változik egy-egy képzési mozzanatban részlegesen 

        - n, t, d + j = jésítés, vagy palatalizáció menjen, látja, tudja

        - t,d + s vagy sz-szel kezdődő toldalék pl. barátság, szabadság,   ötször

        - a –t végű igék felszólító módú alakjai pl. fuss, teremts, mulassz

3. rövidülés

- amikor egy hosszú mássalhangzó kerül egy rövid mellé, a mássalhangzótorlódás miatt a hosszú megrövidül pl. jobbra, álltam 

4. mássalhangzók kiesése

- három mássalhangzó kerül egymás mellé -  pl. bólingat, mindnyájan

5. megnyúlás

              egyes mássalhangzók intervokális /két magánhangzó közti/  helyzetben megnyúlnak pl.     kisebb, egyes, szalag