7. Hangtan. A magánhangzó- és a mássalhangzótörvények (V. A nyelvi szintek) - nyelvtan témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok

7. Hangtan. A magánhangzó- és a mássalhangzótörvények (V. A nyelvi szintek)
2011-10-09, 10:51 PM


A hangokkal nem elszigetelten találkozunk, hanem a beszédfolyamat részeként. Ha egymástól nagyon különböző hangok kerülnek egymás mellé, kialakul a beszéd megkönnyítésére a hangok egymáshoz való igazodása, a hangképző szervek állásának egymáshoz közelítése.

A magánhangzók egymásra hatása

a/ a hangrendi illeszkedés-törvénye
Eredetileg csupa magas és mély hangrendű szavaink voltak. A kivesző hangok /pl. mély i/ és a jövevényszavakkal bekerült új hangok nyomán alakultak ki a vegyes hangrendű szavak.
pl. liba /mély i eredetileg/, parfüm, sofőr /idegen szó/
két alakú toldalékok esetében – magas hangrendű szóhoz – magas
                                                 - mély     hangrendűhöz mély
                                                 - vegyes hangrendű esetében az utolsó szó illetve szótag szerint
három alakú toldalék esetében a magas alakváltozatok ajakműködés szerint is illeszkednek

b/ a hiátustöltő mássalhangzó – j
két magánhangzó közötti hangrésben biztosítja az átmenetet   pl. fiú, tea

A mássalhangzók egymásra hatása

1. A hasonulás
~ olyan mássalhangzótörvény, amelynek során a két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik teljesen vagy részben megváltoztatja a másikat
a/ teljes hasonulás  A+B= AA vagy BB
Két hang találkozásakor egy új, hosszú hang jön létre az egyikből
- jelöletlen 
                    - ny, ty, gy + j      anyja, bátyja, hagyja
                    - sz végű főnevek + -ság,-ség képző
- jelölt 
      -  val,-vel,-vá,-vé határozórag pl. ablakkal
      - ez, az mutatónévmás ragos alakjai pl.  ennek
      - s, sz,z, dz végű igék + j-vel kezdődő toldalékok  játsszon

b/ részleges hasonulás A+B= CB
•zöngéssé válás: patakban, vasgerenda, népdal,   
•zöngétlenedés: dobták, jégcsap, dobszó 
a képzés helye szerint, csak az  – n-re érvényes  pl. különben  
       - a h csak hasonít pl. dobhat
       - a v csak hasonul  pl. évtől

írásban jelöletlen 
kivételek az elhomályosult  eredetű: labda, kesztyű, közömbös- írásban is jelöljük/

2. összeolvadás A+B= CC
két egymás mellé kerülő mássalhangzó helyett egy hosszú harmadikat ejtünk, mindkét mássalhangzó változik egy-egy képzési mozzanatban részlegesen 
        - n, t, d + j = jésítés, vagy palatalizáció menjen, látja, tudja
        - t,d + s vagy sz-szel kezdődő toldalék pl. barátság, szabadság,   ötször
        - a –t végű igék felszólító módú alakjai pl. fuss, teremts, mulassz
3. rövidülés
- amikor egy hosszú mássalhangzó kerül egy rövid mellé, a mássalhangzótorlódás miatt a hosszú megrövidül pl. jobbra, álltam 

4. mássalhangzók kiesése
- három mássalhangzó kerül egymás mellé -  pl. bólingat, mindnyájan

5. megnyúlás
              egyes mássalhangzók intervokális /két magánhangzó közti/  helyzetben megnyúlnak pl.     kisebb, egyes, szalag


Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): hangtan
Megtekintések száma: 11187 | Feltöltések: 0