Nyitólap » Fájlok » magyar » nyelvtan témavázlatok

8. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek alaktani elemzése (szóelemek)
2011-10-16, 1:07 PM
Szóelemnek vagy morfémának  nevezzük a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységét. A szóelemek építik fel a szóalakot.

A szóelemek csoportosítása:
- szótövek (tőmorfémák) – a szó jelentésének magvát hordozza, önállóan is él (szótári szó = lexéma)
- toldalékok

Alakváltozatok szerint:
- Egyalakú 
• szótő pl. ablakban, ablaktól...
• toldalék pl. –ig (hangrendileg nem illeszkedik)

- Többalakú
• szótő – bizonyos toldalékok hatására megváltoznak pl. főváltozat (szótári szótő):  hó, fa, mellékváltozat: havat,  fát
• toldalék: -ban/ben

Alaktani viselkedése szerint
- szabad morféma: önmagában is lexikai egység. pl.: bokor|ban, tél|en, víz|ben
- kötött morféma : nem állhat önállóan
• nem szótári szótövek: csak toldalékkal együtt alkot lexikai egységet.
pl.: bokr|os, tel|et, viz|es
• toldalékok

Jelentés szerint
- önálló fogalmi jelentése van: tőmorfémák
- elvont nyelvtani viszonyt fejeznek ki: 
• toldalékok pl. –k többes szám jele
• a tőmorfémák egy része: névelő, névutó, segédige, kötőszó, tagadószó
- adott jelentésüket csak a konkrét beszédhelyzetben nyerik el: módosítószók, mondatszók pl. Jaj! alig, bizonyára

A toldalékok
viszonyjelentéssel rendelkező grammatikai morfémák
Fajtái: 
1. Képző
Új szót alkotó szóelem; megváltoztatja a szó jelentését, teljes ragozási sort indít el. Meghatározza a szófajt, megtűr maga mellett hasonló elemet (képzőt).
- Igeképzők: 
• igéből igét képeznek /deverbális verbumképző/: mosat (műveltető), mosakodik (visszaható), mosatik (szenvedő) moshat (ható)olvasgat  (gyakorító), szökell ( mozzanatos)
• névszóból igét képeznek / denominális verbumképző/: sóz
- Névszóképzők
igéből névszót képeznek /deverbális nómenképző/: mondat, 
névszóból névszót képez  /denominális nómenképző/: asztalka

2. Jel   
Általában egy jelentésmozzanattal gazdagítja a szótő fogalmi jegyeit, új szót nem hoz létre. Nem állhat utána képző, nem jelöli ki a szó mondatbeli szerepét.
- névszói jelek
többesjel: -k
birtokos személyjel: -m, -d, -a, -e, -unk, -ünk, -tok, -tek, -tök 
birtokjel: -é 
birtoktöbbesítő-jel: -i
fokjelek: -bb, leg + -bb, legesleg + -bb 
kiemelőjel: -ik (pl.: nagyobbik)
- igejelek
időjelek: t, tt
módjelek: kij.mód: -, felt.m.: -na, -ne, -ná, -né, felsz.m.: -j, nőjenek, jöjjetek, egyél, higgy, nézd

3. Rag  
Viszonyt jelölő szóelem. A szónak más szavakhoz való szintagmatikus kapcsolatát fejezi ki. Lezárja a szó szerkezetét.
igei személyragok: 
                            alanyi – kér-ek  kér-ünk          tárgyas    kér-em    kér-jük
                                       kér-sz   kér-tek                        kér-ed    kér-itek, vár-játok
                                       kér        kér-nek                       kér-i, vár-ja    kér-ik, vár-ják
főnévi igenév személyragjai: kérnem...kérnie
melléknévi igenév szem.ragjai : az én sütöttem kalács
viszonyragok - határozóragok: rendben
                                - tárgyeset –t
                                - birtokos jelző ragja: - nak,-nek

A szóelemek kapcsolódási sorrendje: 
Ugyanazon szótőhöz több azonos típusú és többféle toldalék is járulhat; ezek sorrendje azonban kötött: képző, jel, rag. 
Kivétel: a.) Mikor a jel megelőzi a képzőt   pl.: nagyobbít, századunkbeli b.) Mikor a rag megelőzi a jelet vagy képzőt    pl.: háromszori

A kötő- vagy előhangzók:
A szótő és a toldalékok között egyes szóalakokban megjelenő rövid magánhangzók, amelyek a kiejtést segítik.
A jelek és ragok rendszerébe tartozik a zéró morféma is, ami hiányt jelöl pl. jelen idő jele 0

Kategória: nyelvtan témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 4367 | Feltöltések: 0