Nyitólap » Fájlok » magyar » tanácsok érettségizőknek

A szövegalkotási feladatok megoldási folyamata
2012-09-15, 2:03 PM

Célszerű problémmegoldásként  értelmezni a feladatot,  azaz figyelj rá, hogy mi a megadott probléma, kérdés; milyen szempontokat és adatokat adnak meg a megoldáshoz.

 

1.       a feladat értelmezése

2.       anyaggyűjtés (ötletelés) – kulcsszavak, gondolattérkép

3.       az anyag elrendezése, vázlatkészítés

(1)    bevezetés- a téma, probléma általános felvetése

(2)    tárgyalás: tételmondatok (állítás) – bizonyítás – következtetés

(3)    összegzés, általános kitekintés

4.       kivitelezés,

5.       önellenőrzés

Terjedelme 3-8 oldal, a rendelkezésre álló idő 3 óra.

A SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI


Feladattípusok:

I.                    Érvelő fogalmazás

II.                  Egy mű adott szempontú elemzése

A művészi kifejezőeszközök, nyelvi eszközök  elemzésében a  szempontok kiválasztásakor az adott feladatkijelölést kövesd!

verselemzés:

http://matt.ucoz.hu/publ/muelemzesi_segedanyagok/lira/verselemzes/9-1-0-65

novellaelemzés

http://matt.ucoz.hu/publ/muelemzesi_segedanyagok/proza/novellaelemzes_szempontok/8-1-0-2

 

III.                Egy mű értelmezése, értékelése

 

Az értelmezésnél ügyelj a következő szempontokra is:

-          háttérismeretek felidézése (műfaji sajátosságok, alkotó pályaszakasza, kor- és eszmetörténeti ismeretek), a mű ihlető körülményei,

-          a cím szerepe a mű értelmezésében,

-          a mű üzenete,

-          az alkotó célja,

-          szerkezeti felépítés,

-          szimbolikus jelentések:  pl. van-e metaforikus jelentése a tér és idő változásainak, archetípusok, toposzok, motívumok

 

Versértelmezés

·         Mit tudsz a mű helyéről a líratörténeti hagyományban?

·         Mi a mű témája, milyen más hasonló témájú műveket ismersz, miben tér el ezektől a tárgyalt mű?

·         Mi a vers műfaja?

·         Milyen a mű hangulata? Milyen a külső formája (íráskép, verselés, rím)? Hogyan viszonyulnak a mondatok a verssorokhoz?

·         Fontos lehet megjelölni az esetleges allúziókat, hatáskeltő eszközöket, motívumokat.

·         Hogyan tagolható a szerkezete?

·         A befejezésben vonj le következtetéseket az elemzésből, utalj vissza a címben megadott kérdésekre!

 

pl. http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2010/oktober/e_magyir_10okt_fl.pdf

Egy mű értelmezése

Értelmezze Babits Mihály Mint a kutya silány házában… kezdetű versét a megjelenített

költőszerep, illetve a szövegben érvényesülő hangnemek szempontjából!

Babits Mihály: Mint a kutya silány házában…

 

költőszerep:

- a kutya mint a lírai énre vonatkozó szókép a költőszerepet értelmezi

- a  hasonlat a próféta szerepre utal, akárcsak  más ismert Babits-versekben (pl. Jónás

könyve, Ádáz kutyám)

hangnemek, nyelvi eszközök:

- e szerepértelmezés sajátossága, hogy irónia és pátosz vegyül benne egymással

- a vers szövege ezt a kettősséget a kutya két közkeletű minősítéséhez kapcsolódva építi ki:

kivert kutya – hűséges, mint a kutya („kiverten és sárral dobáltan / mégis híven és bátran)

- a verset  indító hasonlat a második versszakban már  a hangot értelmezi, azaz a költői

megszólalást minősíti

- a továbbiakban az irónia leginkább a kiejtett hang értékelése, míg a pátosz a megszólalás

erőfeszítésének megjelenítése révén van jelen

- a költői megszólalást olykor nyílt gúny minősíti (pl. bamba)

- a lírai nyelv  esetlenségét, félresikerült dekoratív törekvéseit is hasonló stílusértékű

szavak értelmezik (divatok maradéka; cafrang, sallang; ügyetlenebbek; dadogás)

- a  retorikai szerkesztés terén az irónia és a pátosz kettőssége az ismétléses szerkezetek

kétféle alkalmazásában mutatkozik meg

- az ismétlés szándékolt monotóniája felkelti a nyelvi esetlenség, körülményesség képzetét

- ezt olykor az akusztikus monotónia is támogatja („ügyetlenebbek, félszegebbek és

feszesebbek / – mint kinőtt ruhában – merevebbek”; „fázva, fulva, fakulva”

- ugyanakkor az ismétlésen alapuló szerkesztés – különösen az igehalmozások

esetében – a megállíthatatlan mozgás lendületét is érzékelteti (4. versszak 5–10. sor)

- a verszárlat a beszéd esetlenségét az  előhírnök bibliai motívumának emelkedettségével

ellensúlyozza

 

Novellaértelmezés

 

Vonj le következtetéseket a novella jelentésrétegeire nézve!

 

pl. Petelei  István  novellája a szereplőkben lezajló lelki történéseket jeleníti meg. Értelmezze

a kibontakozó lélektani folyamatokat, valamint mutassa be azokat az eljárásokat,

amelyek a feszültség fokozását szolgálják!

http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2008/k_magyir_08maj_fl.pdf

 

1.  feladatértelmezés

Milyen szempontokra kell figyelni?

-          a kibontakozó lélektani folyamatok

-          a feszültség fokozását szolgáló eljárások

 

2.  anyaggyűjtés

pl. kulcsszavas lista (ötletelés)

- téma - A novella elsősorban a vénlány Kati lelki folyamatait jeleníti meg.

- alaphelyzet - Kati az élete során átélt megaláztatásait azzal

igyekszik kompenzálni, hogy Pepit magához fogadva a kenyéradó gazda szerepében kiéli a

győztes pozíciójának örömeit.

- szerkezet:

(1)Pepi fokozódó megaláztatásai

(2) fordulat: Kati ismét alulmarad, hiszen környezete a megalázott „vendéghez” a

szeretet és a részvét gesztusaival fordul, míg tőle kifejezetten idegenkedik. Ezzel

megismétlődik a múltbeli fájó esemény: megint Pepi vált a szeretet tárgyává, akárcsak

fiatalságuk idején

(3) csattanó: a testi és lelki szenvedés által meggyötört Katát az „élhetetlen” Pepi ápolja.

- cím értelmezése: A címbeli  könyörülő asszony szintagma jelöltje ezzel megváltozik. A novella nagy  részében Kati alakította ezt a szerepet, melyet valójában Pepi kínzására használt fel. A

zárlatban azonban Pepi valóban könyörületesnek mutatkozik: megérti egykori

barátnőjének szenvedését, és részvétet érez iránta

- elbeszéléstechnika – feszültségkeltés eszközei:

 -  Az elbeszélés elsősorban a sajátos párbeszédtechnika révén teremt feszültséget. Kizárólag Kati beszél, Papi hallgat. – elhallgatások

Ez egyrészt érzékelteti a hierarchikus viszonyokat, másrészt kíváncsiságot ébreszt az

olvasóban: miként éli meg Pepi a megaláztatás eseményeit? A benne lezajló lelki történések a

novella zárlatáig rejtve maradnak.

- Kati beszédében folytonosan feszültség mutatkozik  a szó szerinti jelentés és az üzenet

között: a részvét retorikája mögött mindig láthatóvá válik a megalázás szándéka.

- Kati megszólalásait a fokozás alakzata szervezi: rejtett utalásai egyre sértőbbé válnak. (A

rosszindulatú megjegyzések szegénységét, öregségét, származását, nagyzolását,

élhetetlenségét, szemérmetlenségét, meddőségét, majd erkölcstelenségét vetik szemére

Pepinek, végül Kati gyilkossági szándékkal is gyanúsítja.)

- Cselekvéseiben hasonlóan a fokozás elve érvényesül: először bolti munkára kényszeríti

Pepit, majd vizet hozat vele, akár egy szolgálóval, végül elhasznált ruháiba öltözteti, hogy

elcsúfítsa barátnőjét, akit egykor éppen szépsége miatt választott az a férfi, akibe maga is

szerelmes volt.

- Fontos szerepet tölt be a sejtetés, az előreutalás és a késleltetés összjátéka is: Kati már első

megszólalásai egyikében szóba hozza Pepi házasságát, de csupán a novella zárlatában derül

fény rá, hogy éppen ez az esemény a legfőbb oka Kati egész életén át tartó szenvedésének.

-  szimbolikus jelentések: - van-e metaforikus jelentése a tér és idő változásainak?

archetípusok - tél

toposzok- utcavég, sár, virág, csavargó

motívumok – szomszédok

 

 

Kategória: tanácsok érettségizőknek | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 7162 | Feltöltések: 0