kora

a XIX.sz. első negyedében Kazinczy Ferenc irodalmi vezető szerepe /Széphalom/

1815. Kölcsey F. és Szemere Pál: Felelet a Mondolatra gúnyos röpiratával lezárul a nyelvújítási harc /

1821. Kisfaludy Károly megjelenteti az Aurora c. évkönyvet / Berzsenyi, Katona, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty/, a fiatal nemzedék irodalmi vezérévé Kisfaludy válik, Pest lesz a szellemi központ

1812-1825 abszolutisztikus /országgyűlés nélküli/ kormányzás, 1822-23. megyei ellenállási mozgalom

1825. Széchenyi felajánlása egy Magyar Tudós Társaság felállítására, MTA /183o/

1832-36. az első reformországgyűlés Pozsonyban Kölcsey: „Jelszavaink valának:haza és haladás”/érdekegyesítés,jobbágyfelszabadítás, a magyar nyelv államnnyelvvé .../

1837- Kossuth, Wesselényi Miklós perbefogása

irodalomtörténeti jelentősége

- Berzsenyi mellett kora legjelentősebb lírikusa

- a tudományos igényű irodalomkritika megalapítója, mestere

- a szónoki beszéd műfajának Zrínyi és Pázmány Péter után legjelentősebb művelője

- még ellenfelei is tisztelték szigorú és következetes erkölcsi tartása miatt, a Parainesisben megfogalmazott önzetlen hazafiság eszményi képviselője, műveivel nemzeti tudatunk egyik legnagyobb hatású formálója volt

pályája

- 179o. Sződemeter /ma Románia, Szilágyság, ahonnan Ady/

- 18o8. Csokonai hatására versel, majd Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik, a klasszicizmus és a szentimentalizmus jellemzi műveit, bekapcsolódik a nyelvújítási mozgalomba, barátsága Szemere Pállal,

- 1814. Felelet a Mondolatra – válasz az ortológusok támadására

- 1817.a részlehajlás nélküli elvi kritika megteremtője, bírálatai Csokonairól és Berzsenyiről

Kölcsey fokozatosan újragondolja esztétikai elveit és nyelvfelfogását: a romantika jellemzi további írásait

– A klasszicizmus normatív nyelvszemlélete helyébe az organikus nyelvfelfogás

– A fordítás helyett az eredetiség fontosságát hangsúlyozza.

– Az antik minták követése helyett a nemzeti történelmet és patriotizmust hirdeti.

- 1818-23. élete válságos időszaka, nem mozdult ki Szatmárcsekéről, szenvedett az elzártságtól, szakít Kazinczyval, a népdalok tanulmányozása, 1821-től kezdődik csekei nagy költői korszaka.

1823. jan.22. Himnusz, febr. Vanitatum vanitas

1826. Szemerével az Élet és Literatúra megindítása- az első esztétikai lap,  esszé- és tanulmányíró

183o. tagja lesz a MTA-nak

- Az 1832–36-os országgyűlésen Szatmár megye küldötte,  a liberális ellenzék egyik legbefolyásosabb szónoka – jobbágyfelszabadítás /önkéntes örökváltság/, magyar nyelv ügye, élete igazi értelmét a reformkori politikai küzdelmekben találta meg

- 1835. Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond. Kölcsey a ‘Búcsú az országos rendektől’ című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját: "Jelszavaink valának haza és haladás.”

1837. az Athéneum elkezdi közölni a Parainesist,

1838. önkényuralom, Wesselényi védőbeszédét fogalmazza, kimerültség, megfázás

 Lírája

A húszas években ért nagy költővé. Költészetében többféle hatás érvényesült: a felvilágosult klasszicizmus, szentimentalizmus és romantika .

Himnusz(1823.jan. 22.)Kívülről!

- elhangzásakor nemzeti hovatartozásunkat, magyarságunkat érezzük át (15o éve nemzeti ünnepeinken, szilveszterkor elénekeljük)

- nyomtatásban 1829-ben, az Auróra folyóiratban, a cenzúra miatt alcímmel, 1844. Erkel Ferenc megzenésítette

történelmi háttér:  önkényuralom, nemesi ellenállási mozgalom kezdete

műfaj: –himnusz, ima, Istenhez szóló könyörgés, az óda egyik válfaja, nemzeti ének jelentésben is a 19. sz.-tól

alcím:– a protestáns prédikátorköltők korára utal, egy XVI. századi énekmondó panaszló hangja mögé rejtőzik, /a protestáns felfogás szerint az isteni kegyelem nem kiérdemelhető, csak esdekelni lehet (ua. a tragikus haza élmény, évszázadok óta azonos sorstudat)

szerkezete:

Az antikvitásig visszanyúló felépítése a himnusznak: ABA’-szerkezet.

"A”: odafordulás, megszólítás; a kérés könyörgés tárgyának megnevezése, rövid érvelés. "B”: a kérés részletezése, a magyar történelem bemutatása Isten és a magyarság viszonyának tükrében. "A” variációt tartalmazva ismétli meg az első versszakot.

1. keret - nemzetsors felpanaszlása, fohász, felszólítás áldáskérés, felszólító igealakok halmozása, ellentétek „bal sors” – „víg esztendő”

2–3. vsz.: a múlt, mint értéktelített állapot; a fölhozott történelmi események és alakok már a XVI. századtól kezdve (protestáns prédikátor írók) alapvető toposzai a nemzet sorsával foglalkozó verseknek (Bendegúz, Árpád, Mátyás; Kárpátok, Tisza, Duna, Alföld). A búza és a szőlő (kenyér és bor) nem csupán a természeti gazdagság jele, hanem mint metonímiák az úrvacsorára ill. az áldozásra, azaz az Istennel való harmonikus viszonyra is utalnak. A múlt harmóniájának oka Isten kegyelme (felhozád, általad nyert).

4. fordulópont - indulatszó + ellentétes kötőszó (hajh, de) vezeti be az értékhiányos múlt bemutatását. nemzeti sorscsapások- „Hajh, de bűneink miatt/ Gyúlt harag kebledben” - jeremiádok érvelése:a nemzet bűneiért Isten iszonyú csapásokkal sújtotta a nemzetet /tatárdúlás, török rabság, testvérháború/

5-6. következmény - testvérharc, külső támadások , vereségek, egymás ellen fordulás, s végül a hazájában hontalanná váló magyarság képe, a nagyszabású romantikus vízió ellenére is a protestáns prédikátor írók okfejtését idézi.a kuruc költ. képi, hangulati elemei, nemzeti önbírálat,

7. értékszegény jelen, állókép – pusztulás, hiányzik az áldozatkész hazafias cselekvés , a rom, a romantika kedvenc költői toposza,

- Kölcsey történelem-szemlélete a herderi organikus felfogással rokon, s a Himnusz kifejtő részében a születéstől (Bendegúz, Árpád), a fényponton át (Mátyás), a pusztulásig (jelen, öregkor) tekinti át a históriát.

- A halál vízió a reformkor nemzeti sorsódáinak legfontosabb jellemzője. retorikai eszköz, célja éppen a buzdítás, a pesszimizmuson való felülemelkedés

8. zárás –bizonytalanság, - az előre kerülő ige még hangsúlyosabbá teszi a könyörgést

- emelkedett hangvétel, régies nyelv, romantikus képek

- retorikai eszközök: anafora /előismétlés/, ellentétek, romantikus hiperbolák /túlzások/

Verselés:

- ütemhangsúlyos, a legősibb magyar dalritmusra épül, 7-6 szótagos ,keresztrímes /ababcdcd/

Vanitatum vanitas (1823. febr.-ápr.)

- élményalap- válsághangulat - magány, közéleti tehetetlenség

- a nagy romantikus szembenézések egyike, bölcseleti költemény

- alapgondolat - bibliai szállóige – „hiúságok hiúsága” = minden hiábavaló

- azokat az eszméket teszi nevetségessé, amelyekben hitt

- felsorolás, ellentétek halmozása, rövid kijelentő mondatok, nominális stílus, irónia

Szerkezete:

1. vsz.: A Szentírásra, a legfőbb tekintélyre hivatkozik, és fogalmazza meg az élet törvényszerűségét, a hiábavalóságot.

2–8. vsz.: felsorolás: emberi erőfeszítések (hős, tudós, művész), eszmények (szenvedély, hit, boldogság), ellentétek halmozása, rövid kijelentő mondatok, nominális stílus, irónia

9-1o. önmegszólító vers /utolsó 2 vsz./leszámol az illúziókkal, a költői szerepről alkotott elképzelésével. Általánosító tételmondattal indul, s ebből vonja le a vállalható erkölcsi magatartásformát, a hiábavalósággal számotvető  rendületlen, sztoikus magatartásra szólítja fel önmagát (sztoikus etika: Seneca, Marcus Aurelius – apáthiával, szenvedélymentesen kell elviselni a világ történéseit, az ember csak lélekben szabad)

- pesszimizmus, drámaiság, de küzdés

Epigrammák:

Minden új eszmét hirdető korban kiemelt fontosságú az epigramma műfaja

Huszt, 1831

- epigramma, distichonok /a páratlan sorok hexameterek, a párosak pentameterek

- A kedvelt toposz, a rom itt nem a múlt nagyságára és a jövő kilátástalanságára utaló jelkép, hanem a terméketlen múltbafordulás kifejezője.

- A vad romantikából kölcsönzött díszletek és jelmezek között hangzik fel a reformkor jelszava: a tevékeny életre való felszólítás.

Emléklapra (1833.)

Zrínyi dala (1830)

- Zrínyi életműve élővé a XIX. században válik. Kölcsey egyrészt analógiát lát a XVII. és a XIX. század történelmi viszonyai között, másrészt a reformkori romantika költőeszményét, melyben élet és költészet egységét vallja, Zrínyi jelképezhette leginkább a magyar líra történetében.

- a vándor és Zrínyi /Kölcsey/ kérdés-feleletére épül,

- dialóg formában tárgyiasított belső monológról, vívódásról beszélni.

- A kérdések mindig anafórikusak (hol, hol...), s a múlt dicsőségét idézik. Ezt a múltat a tevékeny és alkotó hazaszeretet, a hősiesség és önfeláldozás jellemezte. Árpád, Kalüpszó /O. honvágya/, Szondi – gazdag képzettársításokat kelt

- A válaszok ennek negatív lenyomatai. Az utolsó válasz megszakítja az anafórák sorát ("Vándor állj meg!”), s ezzel nyomatékosítja a végső megállapítást, a herderi halál vízió legerőteljesebb költői kifejezését.- reménytelenség, kemény ítélet

- kérdések, ismétlődések- monotonitás – nincs mód változtatni erős érzelmi tartalmú jelzős szerkezetek

Zrínyi második éneke, 1838

- visszautalás a korábbi Zrínyi dalára

- lírai dialógus: - belső monológ

- 1.3. vsz. Zrínyi könyörgése /Himnusz hangvétele/  - a szenvedő haza képeit : „Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad”-a metaforák a mindenhonnan /fent, lent, belül/ leselkedő veszélyekre utalnak, 3. vsz. önvizsgálat – saját fiai a haza ellenségei

- 2.4.versszak- Sors - rideg és elutasító hangneme– a gyáva, bűnös nemzedék nem érdemel könyörületet , nemzethalál „És más hon áll a négy folyam partjára, /Más szózat és más keblű nép”, A négy folyam az akkori haza szimbóluma: Duna, Tisza, Dráva, Száva

- A zárókép a herderi halál vízió képi szintre fordítása.

- romantikus nyelvezet – hatásos, erős érzelmi töltésű metaforák, halmozások megszemélyesítések, láttató erejű szóösszetételek /”vérkönny”, „végveszély”,

- klasszicista vonás a vers világos szerkezeti felépítése, a mondanivaló logikus elrendezése

 - komor látomás, utolsó üzenete

III. Értekező prózája

I. Az 181o-es évek bírálatai; Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések (1815), Berzsenyi Dániel versei (1817) Kemény, szigorú bírálataiban a klasszicizmus normái szerint ítélt Kölcsey, ragaszkodott a Kazinczy által kialakított „fentebb stíl” eszményéhez. Csokonai népiességének jelentőségét még nem érezte, értetlenül állt szemben Berzsenyi romantikus költői képgazdagságával, eredeti nyelvi megoldásaival.

II. Az 182o-as évek nagy tanulmányai: Nemzeti hagyományok (1826), Mohács (1826). Ezekben romantikus nemzetfelfogását fejti ki.

Nemzeti hagyományok

A reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetése.

- Herder /német esztéta/ nyomán fejti ki a romantikus történetfilozófia nemzetfelfogását: a nemzet kollektív személyiség, éppúgy van gyermek-, felnőtt- és öregkora /születés, virágzás, hanyatlás/, mint az embernek /Herder nagy történetfilozófiai művében rólunk így írt : „A mások közé ékelt kis számú magyaroknak századok múltán majd a nyelvét sem lehet fölfedezni.” – Csokonai óta a herderi jóslat félelemmel töltötte el a kor gondolkodóit/

- a nemzeti hagyományok /a népek jellegzetességeit, történeti önismeretét rögzítő művek/ a nemzetek felnőttkorában /hőskor/ alakulnak ki, mindenekelőtt az irodalom őrzi /, de a hőskor művei elvesztek: „Attilától fogva Álmosig századokon keresztül semmit sem találunk, amivel nemzeti érzésünket összeolvaszthatnók. ...Attilának asztalánál bárdok éneklettek, Anonymus is említi a köznép énekeit...”

– ahol ősi irodalmi hagyomány nincs, ott nemzeti poézis nem születhet,/Õ Arany rekonstruálni akarta az elveszett magyar hőseposzt/

- Vissza kell nyúlni a gyökerekig. Kölcsey ezt a még föllelhető ősit a kuruc dalokban és a köznépi énekekben vélte fölfedezni. Kölcsey azonban a folklórt önmagában még nem tartotta esztétikai szempontból értékesnek, a népköltészetet fel kell emelni a magas művészet szintjére. Ezzel a művével elvi szinten tisztázta a népköltészet jelentőségét, és utat nyitott az új ízlésirány, a népiesség előtt

III. Az 1832-35-ö időszak országgyűlési beszédei, Országgyűlési napló,

Szót emelt a jobbágykérdés kapcsán, a magyar nyelv érdekében, az országgyűlés Pestre való áthelyezése érdekében.

Búcsú az országos rendektől: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”

IV. Visszavonulása után született filozófiai végrendelete a

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837)

felfogásának végakaratszerű összefoglalása:

Műfaj: intelem. - gör. intő, bátorító, buzdító beszéd, emelkedett életszemléletének, a reformkor morális célkitűzéseinek foglalata

- az első magyar irodalmi mű ebben a műfajban: Szent István király intelmei Imre herceghez

Kölcsey éppúgy mint a reformkor többi felelős gondolkodója mindent az én, haza, emberiség hármasságában vizsgál. Az ‘én’ kiteljesítése kötelező, de nem öncélú feladat. Célja a haza, s ezen keresztül az emberiség szolgálata. A legfontosabb parancsok:

–  Szeresd az Istenséget!

– Szeresd az emberiséget!

– Szeresd a hazát!

– Törekedjél ismeretekre!

– Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!

Kölcsey Kálmán egyike volt a márciusi ifjaknak, s Komáromnál halt hősi halált.