14. Vörösmarty Mihály portréja - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

14. Vörösmarty Mihály portréja
2011-12-14, 8:05 PM

- a magyar romantikus költészet legnagyobb alakja – lírai alkat – gazdag képzeletvilág, romantikus képalkotás (szélsőségek, kozmikus képek, egyéni szóösszetételek, látomások, víziók, gazdag jelzőhasználat) , nyelvteremtő szerepe,

- egyetemes bölcseleti kategóriákban gondolkodott, elsőként a magyar költészetben emberről, nemzetről, világegyetemről ugyanazok a kérdések foglalkoztatták, mint a nyugati romantikusokat

- a reformkor eszméinek szószólója – a 30-as évektől (1830. Kisfaludy Károly korai halála) vezető szerep

 

Életének állomásai, irodalomszervező tevékenysége:

1800. Pusztanyék (Kápolnásnyék) – Székesfehérvár – Pest (Perczel család) – Görbő  joggyakorlat (1823, a megyék ellenállási mozgalma) – Pest

– 1843: Csajághy Laura

 – 1848: képviselõ – Batthyány és Kossuth híve, végig kitart, bujdosás, 1850. Haynau kegyelme

–1855. (temetése tüntetés az önkényuralom ellen)

- a Tudományos gyűjtemény, Koszorú c. szépirodalmi folyóiratának szerkesztője, ( az Akadémia lapja)

- a megalakuló Magyar Tudományos Akadémia tagja: az első magyar akadémiai helyesírási szótár írója Toldi Ferenccel, tájszótárt, német-magyar zsebszótárt szerkeszt

- az 1830-as években az irodalmi életben vezető szerepet játszó romantikus költőtriász tagja (mellette még Bajza József és Toldi Ferenc)

- 1836. a Kisfaludy Társaságot szervezik meg

- 1837. indították el az Athéneum c. folyóiratot

- a Pesti Magyar Színháznak írt darabokat, kritikákat

- 1842-től a Nemzeti Kör vezetője (Petőfi első kötetét segítik kiadni), majd az 1846. létrejött Ellenzéki Kör alelnöke

 

I. 1820-as évek – az útkeresés időszaka     

Bár eredendően lírai alkat, elbeszélő költeményekkel indul – Az olvasók igénye: a múlt dicsőségét bemutató eposz

1825:  a reformkor kezdete, az irodalomtörténetben a romantika kezdete

            a Zalán futása

célja – a dicső múlt példáival felrázni a „tehetetlen kor” nemzedékét

a központban Zalán elbizakodottsága, veresége, seregének széthullása áll – elégikus hangnem

Forrás: Anonymus

         A nemzeti múlt lelkesítő példáit idézi a Cserhalom (1825) és az Eger (1827)

 

Csongor és Tünde (1830)

Forrása: Gergei Albert Árgirus királyfiról szóló 16. századi széphistóriája

Témája : hol a boldogság, mi az élet értelme?

Háromrétegű mű: mese - valószerű elemek - jelképek rendszere

A darab központi szimbóluma: a csodafa

A valóságos logika szerint: almafa Csongorék kertjében

A mese logikája szerint: aranyalmafa

Mint jelkép: a romantikus szerelem s a női szépség és a boldogság jelképe, a romantikus költészet, az álmok, a vágyak jelképe, a mindenség jelképe

A cselekmény magva: az ideáljától, álmától elszakított Csongor kalandok során és csábítások (Ledér, Varázskút) közepette keresi a boldogságot s végül – a mese törvényei szerint – a Tündérhont elhagyó Tündében megtalálja

Nem jellegzetes mesei szereplő a három vándor – megszállottságuk és kudarcuk (mint a boldogság­keresés három tévútja) általános emberi kérdésekre válaszol

Az üzenet: az élet célja és boldogság  a magánéletben, a szerelemben található

 A Csongor és Tünde romantikus remekmű három műfaj határán, lírai, epikai vonásokat hordó drámai költemény, bizonyos tekintetben emberiségdráma, így rokona a Faustnak és Madách Az ember tragédiája című remekművének

 

II. A költői kiteljesedés korszaka: 30-as, 40-es évek

 

Szózat   (1836)

cím – felhívás, de itt a közösségi óda magasztos beszédhelyzetét jelöli

műfaj: – óda: közösségi érvényű alkotás, a transzcendens elemet helyettesítő tényező a népek hazája, nagyvilág, az ország problémáit csak európai kontextusban lehet megoldani

- eltér a Himnusztól, a nemzethez szól, Kossuth a nemzet béke és harci dalának nevezte a Szózatot szerkezet: - keret- 1-2, 13-14. - felszólítás, nyomatékosító variációval ismétlés

a magyarokhoz szól, felszólító módú igealakok, nagy ívű ellentétek

- A helytállásra buzdítást kifejező nyelvi fordulatot ("Itt élned, halnod kell.”) Vörösmarty Zrínyitől veszi át, ‘Az török áfium ellen való orvosság’-ból, Széchenyi István ue. – 1835: "Ha nincs Hunnia határi közt hazánk, egyebütt e földön többé sehol sincs”.)

- a klasszikus retorika szabályai szerinti érvelés

A vers 56 sorból áll. Közepén, a 27–28. sorban a szentencia, a gnóma (=velős mondás), mely magába sűríti, előre és hátra kisugározza a vers egész mondanivalóját. ("Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált!”)

3-5.vsz. hősi múlt - 3. vérrel szerzett haza – ezredév küzdelme

4, Hunyadi nevének említése bővíti a haza területét. Vörösmarty Nagyszebenre utal, ahol 1442-ben Hunyadi legyőzte Mezet béget, az utalás politikai színezetű, hiszen a liberális ellenzék legfőbb sérelmét, Erdély elszakítását is beleszőtte a versbe.

5. szabadságharcok, Rákóczit betiltotta a cenzúra

6-7. jelen – élő nemzet, az egész emberiséghez tartozás bátorságot adhat a további küzdelmekhez

8-12. sorsdöntő jövő – az élet és halál lehetõsége

            bizakodás (ész, erõ, akarat) s aggódás („az ember millióinak szemében gyászköny ül”)

8-9. – érvelés – volt-e értelme, nem logikai, erkölcsi mozgósítás, átoksúly= végzet

1o. jobb kor – ami beteljesíti a bukott harcok céljait

11.-12. vagylagos – nemzethalál látomása

12. nagyvilág részvéte  mellett a sírba süllyedés

Verselés:

Chevy Chase strófa, a skót népballadák verselése. Vörösmarty nyomán a helytállás versformájává vált a lírai köztudatban, s Arany A walesi bárdokban a Szózatot is felidézi.

Zenéjét Egressy Béni szerezte 1843-ban

Megírásának körülményei: az országgyűlés berekesztése, többek bebörtönzése

Versformája: skót balladaforma (8x 6a 8x 6a) – izgatottságot, feszültséget hordó forma; az ütemhangsúlyos és időmértékes ritmus ellentétes hatása

 Összevetve a Himnusszal: hasonló a keret, az említett történelmi események

Eltérés: a Himnuszban több a vallásos elem, a szenvedés képei vannak túlsúlyban, a menekvést isteni kegyelemtől várja a költő; itt lát saját emberi erőt a jövőhöz

 

A Guttenberg-albumba (1839)

- ódai emelkedettségű epigramma,

-  a könyvnyomtatás 400. évfordulójára kiadott albumba készült

- 1 körmondat – romantikus tiráda– anaforikusan szerkesztett érvek,  feltételes mellékmondatok -  azokat a követelményeket, feltételeket sorolja fel, melynek bekövetkeztével ünnepelhetjük

 - késleltetett főmondata végén mondja ki a tételt, Gutenberg Vörösmarty értelmezésében azért válhat jótevővé, mert az addig keveseknek szánt irodalmat és tudományt közkinccsé tette

- 1-2. a felvilágosodás követelései.

-  a reformkor politikai elvei (közmegegyezés, érdekegyesítés, a parasztság és földbirtokosság egymás iránti kölcsönös ellenszenvének feloldása)

-  a romantika ellentmondásokat feloldani törekvő igyekezete (a szív és az ész összhangja).

- egyetemes emberi szinten a fejlődés, békés átalakulás, erkölcsi felemelkedés

- paradoxonok,  egyre keményebb feltételek, hiperbolák (túlzások),  a beteljesedésük szinte lehetetlen pl. a barom (állat) és ördög megjavulása

- romantikus jellemzők – látomásosság, prófétikus beszédhelyzet, feszültségkeltés

 

Szerelmi lírája

 

Késő vágy (1839)

 

Egyik legszebb szerelmi elégiája. A vers alapélménye: búcsú az ifjúságtól

A vers szerkezete: lemondás - a remény ébredése - végső lemondás

A szembeállított idősíkok: a régmúlt, a közelmúlt, a jelen

 A vers három egysége három mondat:

     „Kívántam mind (...) az édes bánatot

     (...) a kínba fúlt gyönyört” (oximoron)

A költemény formailag is tökéletes, a soráthajlások egybefonják a rövid sorokat, a hatszótagú jambusi sorok páros rímekkel indulnak (az első 22 sor, a vers első és második egysége), majd kereszt-rímekkel folytatódva (8 sor) nyitottabbá, a végtelenre nyitottá teszi a verset

Vörösmarty reménytelen ifjúkori szerelme Perczel Etelka (lásd: Zalán futása), a beérkezett költő, a férfi Vörösmarty szerelme és felesége: Csajághy Laura.

 

Ábránd (1843)

 

 „a világirodalomnak alighanem egyik legszebb romantikus szerelmi költeménye”(Szauder József)

Egyetlen indulat, hatalmas méretű képek (mélység és magasság, villámlás, a vész haragját viselő fa, bércnyomta kõ, eltépett lélek); sokszori próbálkozás annak kifejezésére: mire képes a hatalmas szenvedély

Nyolcszor: „Szerelmedért”

4a 6b 9c 9c 6b 4a

 

A merengőhöz (1843)

 

„Egész világ nem a mi birtokunk;

Amennyit a szív felfoghat magába,

Sajátunknak csak annyit mondhatunk.”

 

Nagy bölcseleti költeményei

 

Gondolatok a könyvtárban (1844) c.

- gondolati, fil. költemény, rom.vívódás, belső monológ

- a verset kiváltó élmény az Akadémia könyvtárában tett látogatás

- verse a kétség és a remény közt ingadozik; mint ötletre, a könyvek eredeti anyaga s a papírlapokra írt eszmék ellentétére épül

    „Országok rongya, könyvtár a neved!”- rongy  metafora ,

- rettentő tanulság - nyomor

- központi kérdése ("Ment-e a könyvek által a világ elébb?”) – kultúrkritika – már Rousseau kérdésessé tette a kultúra, a művészetek erkölcsjobbító hatását.

- a felvilágosodás haladáshitének tagadása

-  a romantika -  a gondolat és tett, eszme és valóság antitézisét.

-  a valóságban a szellemi törekvések megcsúfolását látja, történetszemlélete: a tudás mindig őrületnek bizonyul, az erkölcsi tisztaságban ott rejlik a gazság

- cél - a nagyobb rész boldogsága

- van-e célja, értelme az emberi törekvéseknek,

- vívódó ellenérvek, remény- USA is cáfolat- pesszimista - körforgásszerű a világtörténelem, tűrés

- zárlat - erkölcsi - mégis morál, a küzdés önértéke, a jobbítás szándéka

-  az ember /romantikus antropológia dualizmusa/, mint individuum célját és feladatát fogalmazza meg: "a föld s az ég fiából” az ég fiává válni.

 Másodszor az ember, mint kollektív lény kötelességét írja le: közössége javát kell szolgálnia a "szellemharcok” (azaz nem a forradalom) által

- a nemzet előmozdításának ügye – gyakorlati cselekvés szintjén

-  műfaja rapszódia., erős érzelmi hevület

 

Az emberek, 1846

- az egyik legkétségbeesettebb verse költészetünknek

- cím – alapkérdés -  Van-e értelme az emberi létnek? Merre halad az emberiség? – történelem- és létfilozófiai vers

- ihlető:

a) 1846-os lengyel galíciai parasztfelkelés - okulva a 3o-as felkelés sikertelenségből, kihirdették jobbágyfelszabadítást –Metternich  lengyel ukrán parasztokkal verette le. A Habsburg udvar itt is ellenünk fordíthatja a parasztokat

b) pesszimista történelemszemlélet – a fr. forr. nagy eszméi –kudarcok -  liberális haladáshit válsága - céltalan körforgás

- felütés - a világ beszél (a vers beszélője)– látomás

- Kölcsey: Vanitatum vanitas c. versét evokálja - Hiába minden: szellem, bűn, erény (

- biblikus motívumok – 2. káini ősbűn 6. emberkép – istenarcú lény, őrült sár

- a refrén reménytelenségébe torkollik. "nincsen remény”

A látomásokban különböző történelmi eseményekre utal

3. A dinasztikus háborúk, a francia forradalom és Napóleon kora.

4.  A XIX. század békés évtizedei, a költő jelenkora.- föloldhatatlan ellentmondások ( Malthus 1798-ban jelentette meg a ‘Tanulmány a népesedés törvényeiről’ című munkáját. Alaptétele, hogy a népesség  gyorsabban nő, mint ahogy az élelmiszerek mennyisége)

 - a javak  igazságtalan elosztása

5. hazai jelenét bemutatva. a jobbágy szabad birtokhoz juttatása

6. a galíciai események - az aktuális eseményen túl általános érvénnyel fogalmazza meg az ész és akarat egymást érvénytelenítő. - az emberi létezés természetében van a végső rossz oka

7. összegzés – mitológiai kép- a sárkányfogból vetett embereket./thébai mítosz/ - gyűlöletből születtek + a már megidézett Káin-történet is.

- szakít a felvilágosodás humanizmusával /az ember eredendően jó, észelvűség – Széchenyi: kiművelt emberfők/ és a romantika szabadsághitével /az ember fenség, szabadsága/ nem oldja fel a küzdés és remény gesztusával, sőt a refrén megismétlésével nyomatékosítja a reménytelenséget

- Tagadja – ész, akarat  . közéleti indíttatású erkölcsi cselekvés lehetőségének szerepét – az ember alaptermészete a viszálykodás

- versforma – zaklatott hangulat – 9/6/9/6 – keresztrímes, jambikus, 8/8/1o/4 – páros

 

III. A szabadságharc után írt rapszódiái

 

1850: egyetlen verse az

Előszó

 

A cím magyarázata: a forradalom elõtt írt Három rege elé szánta – a reformkori emlékek felidézése

Kulcsfogalom: az idõ

Öt idõsík (mind más költõi hangnemmel):

a reformkori készülõdés és bizakodás – a tavasz képeivel – „Zöld ág” – idilli hangulat

a forradalom rövid pillanatai (4 sor)

„Hallottuk a szót. Mélység és magasság

Viszhangozák azt. S a nagy egyetem

Megszünt forogni egy pillanatig.”

a megtorlás ádáz pillanatai, rémálomszerű látomás (elhamvadt városok, szétszaggatott népek, végyfagylaló keze, bõszült szörnyeteg, csonthalmok)

„Most tél van és csend és hó és halál.” Nemes Nagy Ágnes szerint a magyar irodalom egyik legsúlyosabb sora

„Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, … Jókedvet és ifjúságot hazud” a vers az új – de hazug – tavasz eljöttével zárul- a nemzeti tragédiát kozmikus tragédiaként

- Műfaja: rapszódia.

- romantikus jellemzők – retorizáltság és képszerűség – minden metaforikus értelemben olvasandó – szóképek, alakzatok – ismétlés, szórendcsere, fokozás

 

A vén cigány (1854)

cím – A muzsikus cigány a költő és a költészet egyik archetípusa, a vers egyúttal számvetés a költő feladatával, a költészet lehetőségeivel is- ars poetica

 - önmegszólító vers

- a kétségbeesés mélypontjáról induló tragikus rapszódia

A vers legfontosabb szervezőelve a romantika esztétikájának megfelelően a zeneiség lesz, utalva egyúttal a címre is.

A 2. versszakban a szabadságharc bukására utal, a 3. versszakban pedig a kor világháborújára

- végén irracionális fordulat - remény - érték, távoli jövő

 

Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Vörösmarty
Megtekintések száma: 1991 | Feltöltések: 0