16. Móricz Zsigmond - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

16. Móricz Zsigmond
2011-09-28, 0:56 AM
Móricz  Zsigmond /1879-1942/

Helye a magyar irodalmi kánonban:
- a  Nyugat első nemzedékének egyik legnagyobb prózaírója – novellisztika, regények
– hatott rá Jókai és Mikszáth  anekdotizmusa, Gárdonyi és Tömörkény parasztábrázolása , de a századforduló  anekdotizmusával, eszményítésével szemben - egy nyersebb, a drámaiság irányába elmozduló naturalizmussal (ösztönszféra) ötvözött realizmus jellemzi
- gazdag élet- és élményanyag:  elsősorban a parasztvilágból - a gyermekkori emlékekből, a gyűjtőutakon szerzett tapasztalatokból tevődik össze.
-  lineáris cselekményszerkesztés, világszerűség (társadalmi totalitás)
- drámaiság – a krízishelyzetek köré épülő jelenetezés
- elbeszélésmód – a szabad függő beszéd gyakori alkalmazása
- metaforikus elemek ( visszatérő motívumok pl. tűz)

Élete: 
- Tiszacsécse („tündér-sziget”) 
– Prügy („a feledhetetlen szenvedések évei”) 
– Debrecen (Légy jó mindhalálig)
– Kisújszállás (Forr a bor)
– Pest – Leányfalu (Életem regénye, 1938)
- Felesége: Holics Eugénia ~ Janka (1905–25),   Simonyi Mária (1926–37)
Újságok, folyóiratok: Nyugat (1908-tól, majd 1929–33 között mint szerkesztő), Pesti Napló (több regényét közölte folytatásban), Kelet Népe (1939-től haláláig – „Hagyd a politikát, építkezz!)

Művei
19o8. második kisfia halálakor – Hét krajcár 
I. pályaszakasz - indulás – 19o8-192o. 
regények:
 1911. Sárarany „Mi az élet? /Sár. / És az ember benne? /Arany a sárban / Túri Dani 
1911. Isten háta mögött /Veres tanítóné, a magyar Bovaryné – a magyar kisváros szellemi sivársága 
A fáklya /Matolcsy Miklós – ref. pap, nem tud a falu fáklyája lenni – 
II. Korszak - a 2o-as évek regényei:
192o. Légy jó mindhalálig
1921-35.  Erdély trilógia 
1927.Úri muri – dzsentri regények sora
III. korszak - utolsó évek
Rokonok (1932) 
Betyárregényei
Betyár (1936), 
Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941), 
Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942)
1938. Életem regénye – önéletrajz

Isten háta mögött

Téma – kisvárosi élet (Ilosva)– értelmes emberi élet lehetetlensége
Cím - peremhelyzet
Elemi szükségletek – evés, nemi ösztönök,
Pótcselekvések – tivornyázás, pletyka

- történet
- Veres Laci –érettségi előtt álló kamasz – az ő beavatástörténete
- Veres tanító és felesége – alaphelyzet – házasságuk üressége elől házasságtörési kísérletek – kudarc
- Regényidő: 48 óra
- A drámára jellemző jelenetezés – megnövelt arányú párbeszédek
- Nem jellemek – szerepkörök –a nyelvi viselkedésmódjukkal jellemzi
- Elbeszélő nézőpont – váltogatja – szabad függő beszéd –a narrátor háttérbe szorul, a szereplők szólamai előtérbe.Az információk elbizonytalanítása összefügg az értékelési pozíció lebegtetésével is, amely a nézőpontváltásos elbeszélésmódból ered.
- A pletyka itt a felszínes együttlétek kötőanyaga. Egy adag intimpistáskodás,rosszindulat, felelőtlenség– valódi kíváncsiság és részvét nélkül. A pletykálkodás szoros kapcsolatban van a kisvárosiak konflktuskerülő -füstölgő hajlamával. A kisebbrendűségi érzés kompenzálásával, a személyes következtetések hárításával. A pletykálás a cselekvés nélküli életet kitöltő pótcselekvés is.

Az Isten háta mögött esetében a móriczi regénypoézis kizárólagosan hulladékból építkezik: a figurák közötti kommunikáció párbeszéd-paneltöredékekből épül („– Tessék parancsolni húst… Na, de ne ezt a csontosat, hanem ezt…– Hát bizony a házasság olyan mint a rántott csirke – mondta a tanító”)…

A cselekményt a meg nem történt események szervezik („Lázasan, félönkívületben ment a hideg téglákon, s úgy fogta meg a diákszoba vaskilincsét, ahogy a lázas beteg a hideg kanalat: Muszáj bevenni, ami benne van. … És asszonyi gyöngédséggel megszánta az ártatlant, a szűz fiút s nagy elájulással villant fel, mit kell tennie. Remegő kézzel nyúlt a vállához és kioldta a két gombot! … És mégis folyton tart a csönd. … – Laci! – sikoltja és az ágyhoz rohan. Az ágy üres. És a szoba is üres. (…)
A kétségbeesés valós tettei (az albíró és a közjegyzőné  valóban véghezvitt házasságtörése, az asszony meggyilkolása és a „csábító” öngyilkossága) csak szóbeszéd tárgyai, nem válnak a szövegben érzékileg megtapasztalhatóvá, mintegy  az olvasó háta mögött esnek meg.  

Veresné házasságának üressége a szövegben az evés és az aranyfog motívumaiban, 
mintegy reflexiós szint nélkül képződik meg. Veresné seggreesésben végződő öngyilkossági kísérletének rettenetes komikuma a kései Móricz kultúrkritikájának kegyetlenségét jeleníti meg.  

Ilosva tót világa intertextuális lehetőségeket hordoz a mikszáthi elbeszélések irányá-
ban is, de ebben az esetben a kisvárosi értelmiségnek semmiféle értékszféra sem tulajdonítható, a helyi, provinciális istenek nem emlékeztetnek senkire és semmire, a tájnyelv  használata nem válik humorforrássá. A butaság metafizikájának poézise szervezi a szöveget…

A regény különösen fontos figurája Veres Laci, aki, főleg a gimnázium provinciális  terrora  áldozatának szerepébe kerülve, Nyilas Misi egyik előképének tekinthető. Az ő diákélete a besúgásoktól fülledt légkörben kisstílű botrányoktól botrányokig zajlik, a tanulás tétje a karrierépítés és a szeretőfogás.  
Veres Laci még csak megszületni próbáló személyisége elvileg hordoz(hat)ná az Istentől való száműzetés e büntetőtelepéről való kiválás lehetőségét, melyet élhetetlenségének megnyilvánulásai és deflorációjának mint Paradicsom-vesztésnek megsiratása jelez.  Csakhogy ez  a mű a szabadulásnak semmiféle távlatát nem nyitja meg: a kamaszfiúban csupán az önpusztító egzaltáció vágya születhet meg ( „Magasabb igazságokat! Ismeretlenebb sikereket! Hatványozott ideggyönyöröket! Őrületet! Őrületet! mert megöl a valóság. Megfullaszt ez az élet, mint a szennyes árvíz, amely dögöket és trágyát és ismeretlen városok  csatornaömledékét sodorja. Hadd lakmározzanak benne a hüllők, ő itt megfúl. Megfúl. A torkához kapott és felhördült”.).
  
Az  Isten háta mögött sajátos helyet foglal el a Móricz-életműben, amennyiben egy 
alapvetően nem komikus alkatú gondolkodás- és beszédmód e szöveg esetében figyelemre 
méltó komikus érzékről tesz tanúbizonyságot. Azok az iszonyatos átkok és káromkodások, 
melyeket az Árvácskában az emberi lény önnön csupasz ösztönvilágába való bebörtönözöttségének rettenetes,  pusztai látványa kelt, az ilosvai ostobaság világában a hörgésbe fulladó nevetés nyelvén szólalnak meg.  (Balassa Péter értelmezése http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/04-07/beke.pdf


Barbárok
3 rész- (népmesei  szám, dráma)
- a dráma – egy konfliktusra, egy eseményre koncentrál, 
Cím - feszültsget kelt, valami embertelent, kegyetlent sejtet  
- a végén mondja ki – ismétlés  összerántja
- periférikus világ, civilizációtól távol,életvitelük barbársága-műveletlen, 
szereplők életkörülményei – juhászok, ridegpásztorok – egész évben távol, 1o napig viszi az asszony az élelmet
1. rész 
atmoszféra , alaphelyzetre – feszültségkeltés - előreutalások– kutyák acsarkodása, rosszakarója a vendég, hosszú hallgatás
– párbeszéd – stílushatása – sűrítés, drámaiság – a belső ljellemzés eszköze
- sűrítés – hiányzik– előzmények, léleelemzés, leírás - balladai tömörség – ismétlődések, kihagyások
2. rész a feleség keresi  férjét és fiát 
- népmesei fordulatok? – ment…kitartó, 3X kimegy-  népmesei hős
- a szomszédok látják el a házát, , 
3. Veres juhász vallatása
- ezt nem akarja vállalni, makacs 
– a vizsgálóbíró ismeri a pusztaiak nyelvét, gondolkodását 
– babonás – nem mer a szíjhoz nyúlni /kikelt a sírból/ a tárgy = ember, Bodri lelke, nem adhatja el, elárulja
a vizsgálóbíró tényszerű kijelentése – barbárok - kulturálatlan, totemisztikus hitben élő, civilizáción kívüli világot mutat be, ahol a hagyományos erkölcsi kategóriák érvénytelenek. Veres juhászék világa erkölcs nélküli,  
– ua. – nem egyformák, másként barbárok - B. juhász szép szíjat, felesége hűsége 
- Az elbeszélő személytelen, kerüli a szájba rágós értelmezést– tárgyilagos, szűkszavú

Stílus - szociális tartalom, nyelvi hitelesség - realizmus- az alig látható társadalmi különbségek – ezerféle színt
A nyelvi jellemzés eszközei
– dialógusok (drámaivá)  lassú, szűkszavú, imétlődések – feszültség fokozása, tájnyelvi szavak

Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Móricz
Megtekintések száma: 2728 | Feltöltések: 0