- a magyar romantika kiteljesítője, de egyben meghaladója, a lírai realizmus megteremtője

- a forradalom vezéralakja és később szimbóluma

- a líra témavilágát gazdagította , a hagyományos műfajok mellett újszerű verstípusokat hozott létre,

- szerencsés pillanatban lépett fel: a reformkorban alakultak ki tulajdonképpen a folyamatos irodalmi élet keretei, amikor a hazai nyelv és irodalom művelése nem csupán kulturális ügynek, hanem hazafias tettnek számított.

 - 26 év - világirodalmi rangú életmű

I. Pályakezdése a népies költészet jegyében /1842-44/

népiesség

– a beszélt nyelvhez közelítő nyelvhasználatÛklasszicista „fentebb stil”- művelt nyelvhasználat és  a romantikusok – emelkedett, retorizált (szónokias) nyelve

- ua. a romantika, a herderi műv. felfogás szerint a művészet gyökereit a népköltészetben

- Petőfi a népköltészet természetességének minél teljesebb követését állította központba

- a népköltészet imitálását a legsikeresebbnhelyzetdalaiban, zsánerképeiben – cél nem a személyiség önkifejezése, hanem szerepversek,általános, mindenki számára átélhető érzéseket szólaltat , önmagát is népies tipusfigurává stilizálja

a) A természet vadvirága (1844)

- ars poetica

- két költészetfelfogás szembeállítása – üvegházak… biedermeier érzelmesség, klasszicista szabályok, romantikus emelkedettség ↔ vadvirág – szabadság, természetesség, irodalmi hagyományok elvetése, szándékolt köznapiság, nyers hang

- a népiesség is a romantika egy változata

b) népdalok, népies helyzetdalok:

Hortobágyi kocsmárosné

- szerepjátszó önstilizálás

A virágnak megtiltani nem lehet... (1843.):
A szerelmi érzés bizonytalanságát illetve a bizonyosság utáni vágyat alapvető természeti metaforikával,

Megy a juhász szamáron... (1844).

- népies életkép, lélektani állapotrajzként hat

- a juhászlegény már tud kedvese haláláról, mi csak később értesülünk róla. Csupán egy igénytelen, fokozásos ellentét jelzi a baljós hátteret.

- Az igeidők ismételt váltása mozgalmassá teszi az előadást; gyors fordulatok - a hírvétel előtti idillszerű állapot, majd a babájának haldoklásáról szóló hír és a juhász kétségbeesett hajszája hazafelé, azután a bajt mintegy tetéző késedelme és a poénnak is beillőtragikomikus gesztus a vers végén – a tehetetlen keserűség

Az irodalmi köztudattal elsősorban az ő népdalai fogadtatták el a műfajt.

c) családi líra - új téma - Egy estém otthon

 - az élőbeszéd fordulatait, szeretettel megrajzolt portré, a lírai természetesség egyik csúcspontja

 Füstbe ment terv, István öcsémhez, a jó öreg kocsmáros, Fekete kenyér, Szüleimhez, A vén zászlótartó, Anyám tyúkja

d) Epikája

A helység kalapácsa (1844)

- vígeposz – eposzparódia, - az idejétmúlt arisztokratikus eposz, a Zalán futása ellen, a mesterkéltnek tekintett romantikus költői nyelvezetet parodizálja – keveri a fennkölt és alantas kifejezéseket

János vitéz, 1844

- Az első korszak összegzője

Előzmények: Garai János: Az obsitos ,Vörösmarty: Csongor és Tünde

Műfaj: elbeszélő költemény

- népies– hősök, népi elbeszélő előadásmódja, a népmeséket követi + valószerű életképek (a Jancsi falujában játszódó jelenetekben)+ komikusan képtelen kalandok (a huszárok fantasztikus útját és a francia udvart elbeszélõ részekben)

Értelmezése:

- A juhászbojtárból tündérkirállyá váló hős a nép felemelkedéséről, annak lehetőségeiről, vágyairól szól.

- A romantika alapkérdéseit veti föl, a személyiség kiteljesedésének lehetőségeit. Jancsi előtt a boldogságkeresés különböző lehetőségei nyílnak meg:
– pénz, gazdagság (zsiványok tanyája)
– szerelem (francia királykisasszony)
– hatalom (a francia király felajánlja fele királyságát)
A kiteljesedés csak a becsület és kitartás révén érhető el, s a boldogságot a kölcsönös szerelem adhatja meg.

Verselés: felező tizenkettes, addig uralkodó a hexameter

- előkészíti Arany János Toldiját

II. A romantikus individualizmus korszaka /1845-46/a romantikus személyesség jelentkezése

Felhők (1846)

1845/46. szüleinél Szalkszentmártonban

66 versből – ciklus, többnyire rövid, négy-nyolcsoros,elégikus, tragikus hangulat -byroni világfájdalom

válsághangulat - felhalmozódott életkérdések - szerelmi csalódás, művészi útkeresés, olvasmányai hatása

- a népdalimitációk, életképek felől a személyességfelé

- a retorizáltságtól a metaforikusság felé

- romantikus képalkotás, töredékesség

III. Költészete 1846–47-ben

- 1846 eleje - újra Pesten -tettvágy,

- Tízek Társasága - fiatal írókat sztrájkra a cenzúra miatt/Tompa Mihály, Jókai, Degré Alajos/Vahot kijátssza, párbajra hívja ki/  1846 márciusában

- Életképek - Jókai lapja,

- forr. olvasmányok /fr. forr./de kora utópikus szoc., komm. eszméit is

- Pilvax - Fiatal Magyarország gyül.helye

- Petőfi költészeti forradalma ebben az időszakban tágul politikai forradalmisággá

Sors, nyiss nekem tért...1846

bizalom a történelmi haladásban, nemzeti és egyetemes emberi szabadság összekapcsolódott ,mártírsors vállalása

Szabadság, szerelem 7.

- születésnapján írta, illetve a ’47 március 15-én megjelenő összegyűjtött verseinek ez lesz a mottója.

- a szabadság értéke - A maga erejéből beérkezett ember öntudatával mért mindent a tehetségen, és semmit sem gyűlölt úgy, mint a társadalmi korlátokat.

- nemcsak politikai, egyetemes érték - Shelley

a)Forradalmi látomásköltészete

- verstípus, kb. 3o, jövendölés, vátesz-költő =prófétai ihletettségű, látnok, jós/ szerep, mozgósító szándék

- A nemzeti és az egyetemes szabadság ügye 1846-tól kezdve mindvégig szorosan összekapcsolódik

- Leggyakrabban visszatérő, alapvető szemléleti elemeik

1. a világszabadság (Egy gondolat bánt engemet...), 2. a jók és a gonoszak harca (Világosságot!, Az ítélet), 3. a világot megtisztító vérözön (Levél Várady Antalhoz, Az ítélet), s végül 4. az eljövendő Kánaán (A XIX. század költői, de utalásszerűen a többiben is).

- Petőfi –hitt a világ célirányos mozgásában, s még akkor is,amikor kétségeit fogalmazta meg (aVilágosságot! )

Egy gondolat bánt engemet... 1846 vége

- legnépszerűbb jövendölés-verse, amelynek hitelét a költő személyes sorsa, mártírhalála látszott megpecsételni.

rapszódia= csapongó, felfokozott érzelmek kifejezésére alkalmas lírai műfaj, töredezett gondolatmenet, zaklatottság, kötetlen szerkezet jellemzi

- a tematikus egységeket (a prózai halál elhárítása – a fenséges halál áhítása – ennek pontosítása: elesni a szabadságküzdelem végső ütközetében

- hervadó virág, elfogyó gyertyaszál - hasonlatok - lassú elmúlás elutasítása - fa, kőszirt - metaforák - keménység, szilajság - kozmikus kép

látomás a világszabadságról - romantikus ellentétekben rabszolgaság - zsarnokság, piros = fr. forr.használt

világszabadság - külön - nyomatékos

párhuzamok, hangutánzó szavak, mozgalmasság

utolsó, végső összecsapás, hősi halál - cselekvő halál, mártírhalál, ünnepélyes zárlat - utókor tisztelete

A XIX. század költői (1847)

- a forradalmi próféciát ars poeticává emeli

- Victor Hugo-féle rom. vátesz-költő , -öncélú és közösségi költ. szembeállítása

- vallásos frazeológia s a bibliai mítoszra való rájátszás- bibliai lángoszlop kép - költő,küldetése van, célt, eszményeket adó népvezér ,áldozatvállalás, küzdés

- Kánaán-kép - az egyetlen, ahol konkrét jövő-kép, utópisztikus jövőképe: jogegyenlőség („Ha majd a jognak asztalánál”), felvilágosodás („Ha majd a szellem napvilága”), egyenlő elosztás („Ha majd a bőség kosarából”), radikalizmusa példátlan a magyar költészetben

bef. vissza a jelenbe - áldozat, boldog élet, még ha nem éri meg a beteljesülését,, akkor is

– felszólítások szabályos strófa- és rímszerkezet

Júlia-versek

1846. erdélyi utazás, a nagykárolyi megyebálon - jószágigazgató lánya, Szendrey Júlia - 17 éves, 2o évesen özvegy

szerelem első látásra - Júlia szeszélyes- kétség, reménykedés, Júlia titokzatossága

félreértések, megkéri egy színésznő kezét, de az ágyból kirángatott pap nem adja össze őket

 -1847. házasság, nászút Koltón, Teleki Sándor kastélyában, onnan Szalontára Aranyékhoz

boldog hitvesi líra,-normális magánélet, családalapítás, a mag. életben is életbizalom

romantikában a szerelem - a személyiség kiteljesedésének legmagasabbrendű formája, eszményítés - Hoffmann: Az arany virágcserép

1848. november 15-én megszületik Zoltánka. 1850. július 21-én Júlia új házasságot kötött Horváth István történésszel.

Szeptember végén (1847)

-elégia

- derűs, idillikus természeti kép, toposzok, párhuzam - ifjúság, öregség, elmúlás

- Elhull... Kosztolányi a legszebb magyar verssornak- gondolatpárhuzam, mulandóság – az egyetemes, természeti és az emberi lét jellemzője

- elborongó kérdés- elégikusság - a boldogság velejárója

normális közhely kérdés - amire a válasz nem - a síron túl is... vallomás

- megszegi - az is normális

- szentimentális jelenet, a sírból

Minek nevezzelek, 1848.jan.

- óda vagy rapszódia - megvalósíthatatlan feladat a méltó szavakat megtalálni,

- a szerelmi költészet egyik archetipusa – Shakespeare 75. szonettje

- ismétlődő nekirugaszkodások ötszöri próbálkozás a szeretett nő leírására. - egy-egy metafora kibontása,

4. elragadtatottság - a legegyszerűbb szavakkal szólítja meg, nyitott így is

-sikerül elkerülnie az idill banálissá válását, hogy az egyértelműt megfoghatatlannak tünteti föl, a szerelem nagyságát részben azzal érzékelteti, hogy a méltó szavak megtalálását feladatnak mutatja

tájköltészete

művészileg legmagasabb és legegyenletesebb színvonalú tematikus csoport

romantika

a/ egzotikum, color locale - érdeklődés a helyi színek iránt a nemzeti vagy közvetlen környezet feltérképezésére.

b/ közvetlenség - Wordswort - táj keltette lelki élményen a hangsúly - természet - a szabadság, végtelenség lelkesült átélésének tere

- alföldi táj – kitűntetett motívum - a felvilágosodás korában került be költői témaként a magyar költészetbe. (Bessenyei, Fazekas), romantika

- a végtelen és a szabadság romantikus metaforája/Az Alföld /(börtön, sas, végtelen) A Tisza -halk-hangos, idilli- indulatos, szelíd- félelmetes, csend, tomboló Tiszát, boldog szabadság, világrázó indulat

- a népélet színtere - otthonosság, bensőséges hangvétel

- Ábrázolási módszer- Lírai realizmus; valóságos, realizmusba forduló romantika, a felülemelkedés - egyre szűkülő perspektíva- a mikrojelenségekig jut el

A puszta télen(1848.):
- leütés- tréfás, meseszerűen távolságot teremtő előadásmódot

.- negatív tájábrázolást; egyszerre mutatva be az elveszett szépséget, gazdagságot és a jelen kopárságát.

- mozdulatlan, sivár világ - mégsem elégikus - tréfálkozó,

 - lírai realizmus és a lírai közvetlenség

- ember - béres - lelassuló mozgás, ember és természet összhangja - idilli életkép

a nézőpontot állandóan változtatva vezeti végig az olvasót

viharos szelek - szabadságeszme, lelkesültség

- betyár - komor, vészjósló , a természeti-társadalmi kivetettség, viharos szél,

- majd a lebukó Nap képében a királyellenesség. zárlat politikai mellékjelentése

Kiskunság1848. július?

1848 nyara - forr. győzelme, felesége várandós

- beszédhelyzet – E/1.sz. lírai én tájélménye, visszaemlékezik, belső látomás

1-12.sor- felütés, 13-16.sor – sóvárgás, 17-8o.sor- leírás

boldog lelkiállapot kivetítése, értéktelített világ,

3. végtelenség - szabadságélmény

nézőpont állandóan változik – egy utazó szemszögéből, állóképek

változatosság - teljességigény

- eszköztelen realizmus, nem népnyelvet, köznyelvet használ

- zárlat – visszatérés a nyitó motívumhoz, a város képéhez – végtelen

romantikus költészet témája – látomás - hogyan szembesül az egyes ember a kitágult, immár végtelennek tudott világmindenséggel.

versforma 12-es , de félsorok - mozgalmassá

IV. Költészete a forradalom és a szabadságharc idején

1848.márc.15. - Petőfi napja - a megálmodott népvezér-szerep valóra vált

Dicsőséges nagyurak...(1848.március 11.) éktelen riadalmat keltett a pozsonyi országgyűlésen, Petőfi Rákoson negyvenezer paraszt élén készül –megszavazták az úrbér eltörlését.

Nemzeti dal (1848)

márc.13. született - márc.19-re a reformifjúság egy népgyűlést tervezett

Pilvax - valóban kirobbantják a forradalmat - Landerer nyomdában kinyomtatják

- mozgósító vers, kiáltvány, szózat - magyar Marseillaise /fr.induló/ nemzeti énekünkké vált egy új életre, öntudatra ébredt közösség elsõ önkifejezése

- 1.vsz. - válaszút előtt - személyes felkiáltás a refrén T.1.sz. a közösség visszhangja, a közönség együtt szavalta

múlt és jelen elementáris erejű szembeállításával (a rabság és szabadság ellentétével) mozgósít a jövőre a többi részletezés - múlt, jelen, jövő

felező nyolcas, párrím

Föltámadott a tenger - a következő hónapokban népgyűléseken szónokolnak a márciusi ifjak

- királyellenes versei röplapokon terjednek

Respublika

republikanizmusát értetlenség - korhangulat

allegorikus nőalak, - szép, szelíd, kétségek - nem bízik a gyors megvalósulásban

- jún. választások Szabadszálláson, leitatták a népet, rágalmak / csak Táncsics került be a radikálisok közül/keserűség

Petőfi a választási kudarc után sem veszítette el hitét a néptömegben

Az apostol, 1848.jún.-szept.

- műfaj – elbeszélő költemény

- Petőfi politikai, társadalmi, szociális nézeteinek összefoglalója. A főszereplő alakjában az eszményi forradalmárt és a forradalmársorsot

- Felfogásában csak az emberiség egészének boldogulása hozhatja el az egyes ember boldogságát is.

- a hangyaszorgalmú munkát éppúgy értékesnek tartja /szőlőszem-hasonlat/ mint ahogy helyesli Szilveszter végső tettét /merénylet, erőszakos út/.

- Az alapélmény, a nagy egyén, a népboldogító vezér, a világfordító eszmék elbuknak a tömeg befolyásolhatóságán, manipulálhatóságán, nem ismeri föl saját érdekeit. - nem a népet okolja, hanem a királyt és az egyházat, akik tudatosan tudatlanságban hagyják a tömeget

utolsó versek

- döntően alkalmi líra- a politika perifériájára szorult ember vagdalkozása

- Petőfi ujjongva köszönti a pákozdi győzelmet (A vén zászlótartó, 1848. október) és az újabb forradalmi hullámot (Akasszátok föl a királyokat!, 1848. december), az erdélyi hadsereget és zseniális vezérét, Bem apót (Négy nap dörgött az ágyú..., 1849. április, Az erdélyi hadsereg, 1849. március), aki mellett szolgál maga is.

- dec. Zoltán fia

- 1849. jan. Pest-Buda eleste, az európai szab. harcok leverése

- szülei halála, családja Aranyéknál, nyomorognak

Európa csendes, újra csendes... (1849.):
A konkrét és reménytelen helyzet elemzéséből erkölcsi tőkét kovácsol Petőfi, mely megadja a bukás fennköltségét és magasztos voltát.

néhány verset írt, amely ki-, illetve túltekint a közéleti harcok horizontján

Itt benn vagyok a férfikor nyarában

csalódottság - természeti metaforák

mi mindentől búcsúzik -

egyetlen érték - a szerelem

A Pacsirtaszót hallok megint... (1849. március)

- a háborús öldöklés közepette a lehetséges idill jelenik meg egy pillanatra.

- pacsirta a költő és a költészet jelképe.

- A költőietlen jelenből a múltba és jövőbe álmodja magát, a költészetben és a szerelemben jelöli meg az élet legfőbb értékeit.

- A szerelem az egyetlen álom, amely megvalósult. A Júlia-versek idillje tér vissza ismét, de egy apokaliptikus világgal a háttérben. A verszárlat virág-metaforái a feléledt költői ihletre utalnak.

Utolsó fennmaradt, Szörnyű idő. (1849. július)

- a versbeszéd modalitása tagolja –I. kiáltás, 2. kérdés

- apokaliptikus pusztulás, mintha elhatározott isteni végítélet lenne, élethalálharc, nemzet - egyetemes pusztulás - hírmondó sem marad

- elhiszi-e valaki, - értelmetlen – ártatlanok szenvedése, gonoszok diadala

- csak a jelen – a múlt nem jelenik meg, a jövő kilátástalan