Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok |
2011-11-06, 3:17 PM | |
- a Nyugat emblematikus figurája, 1906. Új versek – a modern magyar költészet kezdete - új szemléletmódot, ennek megfelelően új
kifejezőeszközöket hozott - látnok költő szerep ( a világ metafizikai titkaiba
pillantó költő) – fr. szimbolizmus (Baudelaire) ösztönzése, magyar előzményei
Vörösmarty látomásszerű nyelv, Vajda János hatása (elátkozott költő szerepe) - újszerű beszédmód – kifejtetlen, utalásszerű, intenzív
képek (jelképei először publicisztikájában fogalmazódnak meg) - a korabeli
lírában szokatlan -vitalizmus –
életvágy, a személyiség és az élet
teljességét és gazdagságát igényelte, az élet drámaiságának kifejezője
(létharc-versek) - a vers életdokumentum, a szubjektum élményvilága
fontosabb a műnél - F. Nietzsche /1844-19oo/ felfokozott személyiség, küldetéstudat, a lírai én
mítikus felnagyítása (romantikus énköltészet hagyománya) – Ki vagyok én?- a
szerelemben, a nemzetben, Istennel, a halállal való viszonyban az individum sokarcúsága, a heterogén elemekből álló
modern személyiség megjelenése Életútja: 1877. november 22., Érmindszent – Nagykároly
(piaristák) – Zilah (Üzenet egykori iskolámba; első megjelent verse: Március
20; 1896-ban) – Debrecen (jog, újságírás; Versek, 1899) – Nagyvárad (Szabadság,
Nagyváradi Napló, Mihályi Rozália csókja; Még egyszer c. második kötete
1903-ban; Léda) – Párizs („a szép ámulások szent városa”, 1904) – 1905,
Budapest (Budapesti Napló) – 1908, Nyugat, Holnap – 1912: szakítás Lédával –
1915: Csinszka – 1919. január 27. kötetek, ciklusok: kötetkompozíció - ciklusok (Baudelaire: A romlás virágai
– tudatosan követte), I. A kibontakozás évei Új versek (1906) „E versek mind-mind Léda asszonyéi, aki kedvelte és
akarta őket.” A
magyar ugaron Léda
asszony zsoltárai A
daloló Páris Szűz
ormok vándora – új életérzések A kötetet záró vers – Új vizeken járok - tematikus-motivikus költő Bizonyos motívumok, témakörök az életmű egészében jelen
vannak (magyarság versek, létharc versek, ars poetica érvényű költemények,
istenes versek), más motívumok (kuruc versek, Léda versek, látomásszerű
tájversek, a pénz motívum) csak meghatározott korszakokban bukkannak föl. Vér és Arany (1907) A kéj és a pénz (lírai megjelenése újdonság) A szecesszióra jellemző halál-téma Ciklusai: A Halál rokona, A magyar Messiások, Az ős Kaján, Mi urunk: a
Pénz, A
Léda arany-szobra, A Holnap elébe Az Illés szekerén
(1908) A középpontban új témák: az istenes versek és a
forradalmi szerepvállalás Ciklusai: A Sion-hegy alatt, A téli Magyarország, Léda
ajkai között, Az utca éneke, Halálvirág a csók, Hideg király országában, A
muszáj Herkules Szeretném, ha
szeretnének (1909) Új: a kuruc-versek
– sajátos szerepjáték A Léda-versek ciklusa: A Hágár oltára Az istenes versek: Rendben van, Úristen A Minden-Titkok
versei (1910) összegző, minden motívumkör A első
pályaszakasz költői beszédmódjának jellemzői: intenzív, látomásos képiség: ·
szokatlan metaforák „Véres-hús-kapcsok óvnak” (Vad
szirttetőn állunk) ·
egyéni szóalkotás – „Sejtelem-csók minden dalom”
(A Szajna-partján) ·
allegória – „A lelkem ódon, babonás vár” (A vár
fehér asszonya) ·
allegória és szimbólum közti – Harc a Nagyúrral
(pénz); A fekete zongora – „Élet melódiája”, „vak mestere” (Sors); Az ős Kaján
(költészet, mámor, halál) a konkrét vershelyzet felszámolása – a helyszínek, események
szimbolikussá válnak a vers beszélőjének és szereplőinek kiemelése a
mindennapi viszonyok közül - mítizálás legjellegzetesebb poétikai
eljárása az egyszerű alakzatok:
ellentét, halmozás, fokozás, ismétlődés - dinamizál stílusszintézis szimbolista –
ösztönözte a francia líra, de más o képei
mítikusan megelevenítenek, látomásszerűek, nem fordíthatók le fogalmi
szintre,irracionális, titokszerű, jelképes tárgyi elemek, fiktív idő, tér –
jelképes, látomásos táj= lelki táj /A Tisza-parton…/, szimbolikus
motívumrendszert alkotnak képei, sokat nagybetűvel, a költő is mítikus küzdelem
része- nővel, istennel … ·
egyéniség, művészet szabadsága, öntörvényűsége, (↔
Baudelaire: a költői én korlátozottsága, személyesség háttérbe) ·
eltér a szépség önelvűségét valló franciáktól ,
hogy erőteljes társadalmi, politikai, erkölcsi ítéletet mond, harc új ideákért,
igazságokért, új hitért – amiról a NYE-i modernség lemondott ·
nem jellemző rá (↔ Baudelaire) a formakultusz,
virtuozitás, a kötött formák pl. szonett alkalmazása szecessziós – a szürke hétköznapisággal szemben –
egzotikus, különleges témák,: könny, halál, erotika, dekorativitás, szereplíra,
önfeltárulkozás vágya ·
életérzésének összetevői (az elvágyódás, a
halál-problematika, a szerelemfelfogás),, korai verseinek színvilága (arany,
fekete), Lédával a bálban ·
impresszionizmus - Párizsban járt az Ősz expresszionizmus és szürrealizmus - háborúellenes versek ·
egyéni költői nyelv – kuruc kor, Biblia,
neologizmusok /képzők, szóösszetételek/ ·
ellipszis – kötőszó elhagyás,- ismétlések –
anafora – sor eleje, ·
,- dinamizmus- igék, igenevek- paradoxonok, ·
kevert ritmus – váltakozva magyaros,
ütemhangsúlyos és időmértékes II. középső korszak (1912-1914) A menekülő Élet (1912) A magunk szerelme () Ki látott engem? (1914) A három kötet közös jellemzője, hogy a forradalmi téma
erőteljessé válik, s átalakul a költői nyelv: a látomásos képalkotás és az esztétizáló dekorativitás
háttérbe szorulása – expresszionista drámaiság - egyszerűsödő,
realisztikusabb nyelv, ua. szürrealisztikus képek, váratlan képzettársítások,
nyelv, félhosszú vers váltja fel a rövid verset, dísztelenebbé válik a stílus, – erősödik az archaikus-biblikus hang, feldúsul a szöveg
a bibliai utalásokkal – nő a névszók aránya (nominális stílus) III. Háborúellenes költészete A halottak élén
(1918) A fő téma a háború, az úttévesztés Új téma és hang: a Csinszka-szerelem Az utolsó hajók
(1923) Ady motívumkörei Ars poetica Ady eszménye: a közéleti költő, aki vállalja a váteszszerepet is, aki tragikus pillanatokban küldetést teljesít („mégis-morál”) ·
Góg és
Magóg fia vagyok én, 19o5 -
prológus, nyitóvers, minden kötet élén vezérvers, programvers „Mégis győztes, mégis új és magyar” ·
Új
vizeken járok (1905) „Én nem leszek a szürkék hegedőse” ·
Önarcképe: A
Hortobágy poétája (a puszta Adynál az elmaradottság szimbóluma) : „halálra,
borra, nőre” „piszkos, gatyás, bamba” ·
A küldetés vállalása és teljesíthetetlensége:
„Ezerszer Messiások a magyar Messiások.” A
magyar Messiások ·
Hunn, új
legenda- 1913-ban – HATVANY LAJOS bíráló szavaira válaszul – írja Törvényalkotó költőnek tudja magát: „Voltom, se végem nem
lehet enyhe szabály.” Nem „irodalmi író”: „Én voltam Úr, a Vers csak cifra
szolga.” ·
A „művészmagány” költeménye„Ezért minden: önkínzás,
ének / Szeretném, hogyha szeretnének” ·
Az alkotófolyamat, az írás tematizálása – a XX.
században válik témává Búgnak a tárnák magyarság-versei Nemzetféltés – ostorozó indulat és gyöngéd, meghatott
szeretet ·
A magyar
Ugaron - Az ‘Új versek’ ciklusai közül a legtöbb vitát, a legtöbb
ellenérzést váltotta ki. nem táj — látomás; együtt: hiperbola (képtelenül túlzó)
és parabola (példázat)) 1–2. vsz.: a költői én cselekszik: gázolok, ismerem,
lehajlok 3–4. vsz.: az Ugar a „cselekvő”: lehúz, altat, befed A ciklus gondolati–tartalmi
egységét az Ugar szinonimái adják: A Hortobágy poétája , A Tisza-parton, ·
A lelkek
temetője Hazaszeretete, hűsége: A föl-földobott kő Én nem vagyok magyar? „Az
én magyarságom Mindennél keserűbb, Mindennél igazabb.” ·
A nemzethalál réme: „kik nem magvak a Jövőnek, /
Mindig azok, akik kihullnak.” (Az idő
rostájában) · A sorscsapásoknak az életösztönt növelő szerepe s az önbírálat szavai a Nekünk Mohács kell „fordított himnusz”-ában · A sorsközösség felismerése: „hiszen magyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad” (Magyar jakobinus dala) Léda-versek - Új versek ajánlása – valódi, nagy szenvedély–
őszinteség, felnőtt kapcsolat, testiség, dekadencia, diszharmonikus –
erkölcstelennek, túlment a romantika szerelemfelfogásán – a XX. sz.
legfájdalmasabb tapasztalata – a szerelem nem lehet élet-megváltás, a
legszorosabb emberi kapcsolat sem harmonikus - a legmodernebb – férfi és nő kapcsolata – önzés, harc, a másikban önkeresés - mélyen bennegyökerezik a XIX. század második felétől megjelenő szerelemfelfogás hagyományában A vár fehér
asszonya, 19o5 - Léda hoz
életet Örök harc és nász
- drámai létharc, nem állapotszerű leírás, kerülte a reflexivitást is – az
élményt, mint lelki aktust alkotta újra Héja-nász az
avaron, 19o5 Gyorsuló mozgás: útra kelünk – megyünk – szállunk – űzve
szállunk; az út vége: – „Valahol az őszben megállunk” és „lehullunk az őszi avaron.” Lédával a bálban (1907.): - haláltánc-motívum, - különös pár – szerelem,
szenvedély súlya, fekete jelző- az idillel az igazi szenvedély tragikumát
állítja szembe Elbocsátó szép
üzenet, 1912 - Vajda: Harminc év múlva - általa teremtett Lédában is csak önmagát szerette: sok szerelmes verse:
„magamimádó önmagam imája” Párizs-versek - legtöbbször a magyar valósággal,összehasonlítva Párizs
az élet, a művészet jelképe, Párizsban járt az
ősz (1906.) verlaine-i chanson-típusú dal Párizs az én
Bakonyom „Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony.” Létharc-versek ·
pénz-versek csak az első két kötetben ciklust, a nagy életakarat
része. – kozmikus méretű küzdelem hőseként jelenik meg, a „ felfokozott élet”
nietzschei programját valósítaná meg. Elérhetetlenek a célok, rendkívüliek az
akadályok. - A pénz az emberi
kiteljesedés kizárólagos forrása, az élet princípiuma. - a nyugati irodalomban a realista regényben,
mindenekelõtt Balzac mûveiben vált elõször mûvészi témává, a magyar irodalomban
Ady költészetében. Harc a Nagyúrral - mítikus szörny,létharc – Élet partja lírai alany – drámai félpárbeszéd – érvek tehetség,
vágyak, szépség,>< süket közöny, könyörgés, reménytelen harc Vér és arany „Nekem egyforma, az én fülemnek, Ha kéj liheg vagy kín hörög, Vér csurran vagy arany csörög.” halál-versek – éppúgy fakad a szecesszió élményéből: felfokozott
életvágy, a teljes életre ösztönző erő, mint a századelő céltalanságából, a
törtségérzetből. A Halál rokona Sírni, sírni,
sírni Jó Csönd-herceg
előtt, 19o6. Kocsi-út az
éjszakában A modern ember létélménye: „Minden egész eltörött” A befolyásolhatalan sors képe: „Fut velem egy rossz szekér” Az ős Kaján
(1907.) - a magyar lét csak önpusztítás, kábulat árán - belső harc - létösszegző, minden motívum benne Kuruc-versek Helyzetdalok,
szerepjátékok Bujdosó kuruc rigmusa Sípja régi babonának Forradalmi
költészete Társadalomkritikája: A grófi szérűn A szolidaritás versei: Küldöm a frigy-ládát, Csák Máté
földjén, Álmodik a nyomor, Proletár fiú verse Minden újat akarás dicsérete: A tűz csiholója Cikke:
Petőfi nem alkuszik A forradalom elkerülhetetlenségének tudata: Rengj csak
föld, Új tavaszi seregszemle Rohanunk a forradalomba Istenes versei - Az Illés szekerén kötetben először- 1912-ig minden
kötetben ciklust alkotnak- egyszerre hatott rá Nietzsche ker. ellenessége, a
pozitivizmus ateista korszelleme és az újvallásosság /Baudelaire, Verlaine,
Tolsztoj/ - XX. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az
élet végsõ értelmére - a tételes
vallásokban nem hitt – nem Istennel
küzdött, mint Balassi, hanem Istenért – a megnyugvásért, bizonyosságért - sok
rokon elem, ua. a kálvinista perlekedő, közvetlen hang műfajokra rájátszás – ima, zsoltár bibliai hagyomány – bibliai történetek evokálása,
biblikus nyelv A Sion-hegy alatt,
19o8 Menekülés az Úrhoz „Batyum a legsúlyosabb Nincsen, Utam:
a nagy Nihil, a Semmi, A
sorsom: menni, menni, menni S az
Álmom: az Isten.” Köszönöm,
köszönöm, köszönöm Lírája a
világháború idején - eltűnik a távlatos jövő, az utolsó években már
cikkekben sem foglalkozott politikával - Ady – sok kortársától eltérően – az első pillanatától
elutasította a vérontást - Ő egyetlen borzalmas folyamatnak látta a háborút; a
háború: „nagy Tivornya”, „véres ájulás” Versei
dísztelenebbé, puritánabbá válnak A háború kitörésének éjszakája baljós vízió: Emlékezés egy nyár-éjszakára Az eltévedt lovas
(1914) Látomásos tájvers, félelmetes, kísérteties hangulat; –
ősz, süket csönd, vak köd, kozmikus magány Minden „Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, / Csupa erdők és nádasok,
/Csupa hajdani eszelősök” Csak múlt és jelen van, jövő nincsen a versben Örök a köd s az eltévedés értékőrzés - Ember
az embertelenségben, 1916. 1916. román támadás, szülőföldje pusztulása román barátai is ellene – Octavian Goga a legnagyobb próbatétel – megmaradni magyarnak, embernek A Csinszka-versek a másik megtartó érték – a szerelem – menedék a világ
elől, idealizált, csendes szeretet, elcsitult bensőség, megértés, egyszerű,
puritán eszköztár, népdalszerű forma, Csinszka személyisége meg sem jelenik - többségük inkább tűnik az életbe kapaszkodás hol hálás,
hol könyörgő gesztusának, mint szerelmes versnek: „Világok pusztulásán / Ősi
vad, kit rettenet / Űz, érkeztem meg hozzád / S várok riadtan veled” (Őrizem a
szemed, 1916), „Tarts meg engem, míg szögek vernek, / Véres szivemmel,
megbénultan, / Mégis csak tegnapi embernek” (De ha mégis?, 1918). Az utóbbi
versnek már a címe is - ez a hiányos, félbeszakított mondat - kételyt,
bizonytalanságot, félelmet és ugyanakkor a sorssal szembenéző dacot jelez. utolsó verse - Üdvözlet
a győzőnek, 1918.nov. Jászi eredménytelen tárgyalásai, Erdély elvesztése Ady – úgy érzem magam, mint Vörösmarty, amikor A vén
cigányt írta – utolsó nyilvános szereplés utolsó verse – fájdalmas, a nemzet, a magyarság féltése | |
Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár
| Tag-ek(kulcsszavak): | |
Megtekintések száma: 6983 | Feltöltések: 0 |