Egy szabadon választott szórakoztató műfaj eszközeinek bemutatása

(Pl. Voltaire: Candide – kalandregény, Poe egy novellája – detektívtörténet, Tolkin: A Gyűrűk Ura – mese, mítosz, science fiction stb.).

1.  KALANDREGÉNY: VOLTAIRE: CANDIDE

műfaja: 

- kalandregény

- filozófiai regény vagy tézisregény 

(egy  bölcseleti vagy etikai állítás igazolása vagy cáfolása a műben)

cím: Candide vagy az optimizmus: Candide = jámbor - egy naiv, de eszes, művelt fiatalember   tapasztalaszerzése, optimizmus = derülátás - Pangloss mester képviseli 

idő: 2-2,5 év 

 regényminták:  

• utaztató regény, próbatételes kalandregény : (ókori  - szórakoztató történet , cselekménye a mese mintájára épül fel. A hős kiszakad környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér.  A kezdő és végpont között a kalandok felcserélhetők egymással. A hősök jelleme és életkora nem változik. pl. Longosz: Daphnis és Chloé, Héliodórosz: Sorsüldözött szerelmesek 

A 16. századi Spanyolországban fejlődött ki a pikareszk regény (más néven kópéregény, csavargóregény) típusa. Hőse a csavargó picaro, színhelye az alvilág, a szélhámosok világa. Kompozíciója lazán, láncszerűen összekapcsolt kalandok sorozatára épül, jellemfejlődés nélkül.(Lazarillo de Tormes élete)

• Fénelon: Télémaque - állambölcseleti regény

• Swift - a legképtelenebb dolgokat is természetes hangon

+ drámaírói tapasztalatok - a szereplők párbeszédeiből tudunk meg mindent, csak annyit, ahogyan ők látják

a kalandregény paródiája is egyben a mű

komikum forrásai a műben: 

• paródia (pl. amikor az  elszakított szerelmesek  egymásra találnak, Kunigunda öreg és zsémbes – általános „elszakított szerelmesek” történetekben idő múlását figyelmen kívül hagyják) (kalandregény, dea  kalandok túlzóak – pl. bolgár hadseregben átélt történések, öregasszony „kalandjai”) 

• karikatúra (társadalmi intézmények, csoportok szatirikus rajza; egyes meglévő vonások felerősítése, kiemelése)

• a különböző kalandok rendetlenségében elbeszélő nézőpontja teremti meg a rendet (az elbeszélői szándék alapján szatirikus regény

(szatíra: olyan irodalmi mű, melynek célja a társadalmi visszásságok, emberi gyengeségek gúnyos, ostorozó feltárása, bemutatása)

Voltaire (1694-1778)

- a kor írófejedelme

- életműve hatalmas méretű, Jókaiénál nagyobb

- sokműfajú, filozófus író

Filozófiai művei: Filozófiai levelek,Filozófiai ábécé

Szépirodalmi művei:

eposz: Henriade – a nemzeti eposz - minta Arany számára

regény: A vadember, Candide 

Szereplők:

A főhős Candide („tiszta, ártatlan, jámbor, együgyu”), szerelme Kunigunda, nevelője Pangloss mester (Leibniz együgyű szócsöve),

Kunigunda bátyja a nemesi gőg megszemélyesítője,  Martin a pesszimizmus képviselője, Cacambo Candide hűsége kísérője

a szereplok jelleme nem változik, de bebizonyosodik, hogy ez a világ nem jó, nem a béke, hanem a borzalmak színhelye

szerkezete:

- Eldorádó a közepén – meggazdagszik – előtte, szegényen, kiszolgáltatottan látja a világot, majd a világ leggazdagabb embere lesz

- ismétlődés – mindenkivel kétszer találkozik

• Vestfália

• bolgár sereg (kiképzik, találkozás a királlyal)

• Hollandia ( Pangloss doktor - vérbajos koldus), az anabaptistánál dolgoznak

• Portugália (hajótörés, lisszaboni földrengés)

• Dél-Amerika (Kunigundával és az öregasszonnyal)

• Paraguay - megöli az ijfú bárót

• Eldorádó (a világ leggazdaabb embere)

• Cacambót Kunigunda után küldi, ő Franciaországba, 

• Velence (találkozás Paquette-vel, a szenátorral, a trónjukat vesztett királyokkal

• Törökországba megy Kunigunda kiszabadítására, útközben kiváltja a bárót és Panglosst

A mű központi fejezetei (17-18. fejezet)

ELDORÁDÓ

- eszményi, képzeletbeli ország - utópia,  az anyagi jólét világa. ( Platón: Állam, Morus :Utópia)

- a felvilágosodás hatása:  nincs magántulajdon, papság, nincsenek ceremóniák, nincsenek bíróságok, tudományoknak szentelt palota

- Candide mégis elvágyik innen, s ez nem csupán a próbatételes kalandregény poétikai következménye, hanem annak a felismerése, hogy önmagában a tökéletes társadalom nem biztosítja az ember boldogságát –  az egyéni boldogság vágya továbbviszi

- a gépészek olyan gépeket, amik átemelik (még épp csak elkezdődött az ipari forradalom)+ 1oo piros juh

A regény zárlata: vitatott.

– Eldoradó kivételével minden ország lakhatatlan, a hősök ezerszer is meghaltak volna már, ha az író nem támasztaná fel őket.

- se nem jó, se nem rossz az élet

- nincs gondviselés „Ezt a világot Isten átengedte egy gonosztevőnek”

Voltaire válasza: a tevékenység dicsérete

„Vár a munka a kertben”, „…a munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.”

2. a  klasszikus krimi        

 „Csak szórakoztatni akartam…” (Agatha Christie)  

az irodalomban jelent meg először műfajként › intellektuális gondolkodásra késztető történetek (titok, rejtély a középpontban › ennek megismerésére, lelepleződésére helyeződik a hangsúly

Műfaji  jellemzői:

- rejtély (pl. gyilkosság),

- sematikus, leegyszerűsített,  antirealista világ, 

- a tárgyi részletek csak mint jelek, nyomok fontosak

- zárt tér (szalon, szoba, vasúti kocsi, kastély)

- ártatlanul meggyanúsítottak, a gyilkos a legkevésbé gyanús

- különc nyomozó, kétbalkezes barát, jellemük változatlan, lepipálja a rendőrséget

- a cselekmény alárendelt a nyomozásnak – elrejtés, felfedés, ismétlődés = intellektuális jellegű, játék, tartózkodás az erőszaktól

- a rend megteremtője egy rendetlen korban, a  gyilkos lelepleződése = a világ bűntől való megtisztulása, a világrend helyreáll

- a racionalitás győzelme

- nagyon jól kell felépíteni, hogy végig rejtély maradjon a rejtély – kötött forma (késleltetés, fokozás, fordulatok a történetben)

- a magas- és tömegkultúra közötti szakadékot hidalja át, a magas művészetért rajongók ezzel a „ponyvaműfajjal” a legelnézőbbek (filmművészetben is ezt láthatjuk)

- a mai kor befogadója számára is egyik legkedveltebb műfaj (könyvként, moziban, televízióban – ld. krimisorozatok)

Pl. E.A.Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság (1841) 

Agatha Christie könyvei, Sir Conan Doyle  Scherlock  Holmes történetei,  Agatha Christie Poirot-történetei (Poirot és Hastings kapitány),   Georges Simenon:  Maigret 

A krimi előzményei, változai

• mitologikus témák

Szophoklész Oidipusz király(önmaga után nyomoz),

• Shakespeare: Hamlet (a király gyilkosát, Claudiust akarja leleplezni a dán királyfi)

• romantika: Hoffmann : Scuderi kisasszony

 - titokzatos esemény – falon átjáró gyilkos                                  

 - amatőr detektív – Scuderi k.,  ártatlanul megvádolt gyanúsított

• kalandregény: 

Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 

Jókai Mór: A szegény gazdagok 

Karl May: Az Ezüst-tó kincse

Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában; Koldus és királyfi

Frederick Forsyth: A Sakál napja

Dan Brown: A Da Vinci-kód 

• a 19.sz.-i realizmus                                       

nagyvárosi bűnözés mint téma, a bűnöző a társadalmi tabló része 

Balzac Goriot apó  – Vautrin figurája (ijesztő) 

Dosztojevszkij : Bűn és bűnhődés

– lélektani, morális indíttatású

•a  „keményöklű” (angol  „hard-boiled”) krimi                                                                                                                                                       Raymond Chandler: Marlowe magándetektív harcban áll a bűnözőkkel                                                                         és a rendőrséggel, magányos, becsületes nagyvárosi cowboy                                                                                                                                                      Ed  McBain

• posztmodern : Umberto Eco:  A rózsa neve

• tévékrimi, thriller

3. MESE: J. R. R. TOLKIEN: A GYŰRŰK URA

- sok szimbólum, karakter és cselekményszál észak-európai mitológiából (norvég Edda, finn Kalevala, germán Nibelung-ének, óangol Beowulf)

- régi, lovagi értékrend jelenik meg (gyengék védelmezése pl. Aragorn, Boromir) 

- jó és rossz küzdelme (kevés jó a sok és erős gonosszal szemben, de végén a jó, az igazság győz)

- a tündérmesét egyesíti az eposzi küldetés elbeszélésével  

- hatalmas konfliktus és utazás motívumai, hősök minden ellen törő erő elleni harca 

Mesei jellemzők: 

- jó és rossz elkülönül (pl. jó – Zsákos Frodó, Gimli, Aragorn…; rossz – Szauron, Szarumán… › nincsenek kevert jellemek), mesei szereplők (pl. hobbitok, tündék – tündérek)

- mesei számok: 3 (a könyv három részből áll), 9 (nazgulok) 

V. J. Propp: A mese morfológiája – a szereplők funkcióival, a mesék szerkezetével foglalkozik › funkciók megtalálhatók  A Gyűrűk Urában is  (pl. A hősnek tiltó parancsot adnak, és ő ezt megszegi – Frodó használja a gyűrűt, s bizonyos mértékig hatalmába is kerül; A hős ellenfele megpróbálja becsapni áldozatát, hogy hatalmába kerítse őt és vagyonát – Frodó ellenfeleként értelmezhető Gollam, aki a gyűrű megszerzése érdekében cselhez folyamodik; A hőst megjelölik – a gyűrű megsemmisítésekor Frodó elveszti ujját, így bélyegzi meg sorsa) 

 

Tolkien esszéje: A tündérmesékről 

- a valódi tündérmese lényege, hogy a varázslatot valóságként ábrázolja a történet másodlagos világában, nem pedig illúzióként › megmutatja a Természetnek egy olyan arcát, amely a mi hétköznapi valóságunkban rejtve marad – ez a cél A Gyűrűk Urában is › ezért is teremt meg egy kidolgozott, adott szituációban „valóságos” világot (térképek, felépített családfák, különböző lények nyelvei)

4. Fantasy irodalom › sokban kötődik a  Gyűrűk Urához (pl. különálló világ megteremtése – pl. sok könyvben világról térkép), a szereplők is hasonlóak lehetnek (pl. sötét elfek/tündék, elfek, félszerzetek)

A fő különbség az irodalmi igényesség, a stílus szempontjából ragadható meg. (giccses, túldíszített leírások, egysíkú történetvezetés).

Pl. R. A. Salvatore: Otthon