19. Az irodalom határterületei - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

19. Az irodalom határterületei
2012-04-11, 0:38 AM
Egy szabadon választott szórakoztató műfaj eszközeinek bemutatása
(Pl. Voltaire: Candide – kalandregény, Poe egy novellája – detektívtörténet, Tolkin: A Gyűrűk Ura – mese, mítosz, science fiction stb.).

1.  KALANDREGÉNY: VOLTAIRE: CANDIDE

műfaja: 
- kalandregény
- filozófiai regény vagy tézisregény 
(egy  bölcseleti vagy etikai állítás igazolása vagy cáfolása a műben)
cím: Candide vagy az optimizmus: Candide = jámbor - egy naiv, de eszes, művelt fiatalember   tapasztalaszerzése, optimizmus = derülátás - Pangloss mester képviseli 
idő: 2-2,5 év 

 regényminták:  
• utaztató regény, próbatételes kalandregény : (ókori  - szórakoztató történet , cselekménye a mese mintájára épül fel. A hős kiszakad környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér.  A kezdő és végpont között a kalandok felcserélhetők egymással. A hősök jelleme és életkora nem változik. pl. Longosz: Daphnis és Chloé, Héliodórosz: Sorsüldözött szerelmesek 
A 16. századi Spanyolországban fejlődött ki a pikareszk regény (más néven kópéregény, csavargóregény) típusa. Hőse a csavargó picaro, színhelye az alvilág, a szélhámosok világa. Kompozíciója lazán, láncszerűen összekapcsolt kalandok sorozatára épül, jellemfejlődés nélkül.(Lazarillo de Tormes élete)
• Fénelon: Télémaque - állambölcseleti regény
• Swift - a legképtelenebb dolgokat is természetes hangon
+ drámaírói tapasztalatok - a szereplők párbeszédeiből tudunk meg mindent, csak annyit, ahogyan ők látják

a kalandregény paródiája is egyben a mű
komikum forrásai a műben: 
• paródia (pl. amikor az  elszakított szerelmesek  egymásra találnak, Kunigunda öreg és zsémbes – általános „elszakított szerelmesek” történetekben idő múlását figyelmen kívül hagyják) (kalandregény, dea  kalandok túlzóak – pl. bolgár hadseregben átélt történések, öregasszony „kalandjai”) 
• karikatúra (társadalmi intézmények, csoportok szatirikus rajza; egyes meglévő vonások felerősítése, kiemelése)
• a különböző kalandok rendetlenségében elbeszélő nézőpontja teremti meg a rendet (az elbeszélői szándék alapján szatirikus regény
(szatíra: olyan irodalmi mű, melynek célja a társadalmi visszásságok, emberi gyengeségek gúnyos, ostorozó feltárása, bemutatása)

Voltaire (1694-1778)
- a kor írófejedelme
- életműve hatalmas méretű, Jókaiénál nagyobb
- sokműfajú, filozófus író
Filozófiai művei: Filozófiai levelek,Filozófiai ábécé
Szépirodalmi művei:
eposz: Henriade – a nemzeti eposz - minta Arany számára
regény: A vadember, Candide 

Szereplők:
A főhős Candide („tiszta, ártatlan, jámbor, együgyu”), szerelme Kunigunda, nevelője Pangloss mester (Leibniz együgyű szócsöve),
Kunigunda bátyja a nemesi gőg megszemélyesítője,  Martin a pesszimizmus képviselője, Cacambo Candide hűsége kísérője

a szereplok jelleme nem változik, de bebizonyosodik, hogy ez a világ nem jó, nem a béke, hanem a borzalmak színhelye

szerkezete:
- Eldorádó a közepén – meggazdagszik – előtte, szegényen, kiszolgáltatottan látja a világot, majd a világ leggazdagabb embere lesz
- ismétlődés – mindenkivel kétszer találkozik

Vestfália
bolgár sereg (kiképzik, találkozás a királlyal)
Hollandia ( Pangloss doktor - vérbajos koldus), az anabaptistánál dolgoznak
Portugália (hajótörés, lisszaboni földrengés)
Dél-Amerika (Kunigundával és az öregasszonnyal)
Paraguay - megöli az ijfú bárót
Eldorádó (a világ leggazdaabb embere)
Cacambót Kunigunda után küldi, ő Franciaországba, 
Velence (találkozás Paquette-vel, a szenátorral, a trónjukat vesztett királyokkal
Törökországba megy Kunigunda kiszabadítására, útközben kiváltja a bárót és Panglosst

A mű központi fejezetei (17-18. fejezet)
ELDORÁDÓ
- eszményi, képzeletbeli ország - utópia,  az anyagi jólét világa. ( Platón: Állam, Morus :Utópia)
- a felvilágosodás hatása:  nincs magántulajdon, papság, nincsenek ceremóniák, nincsenek bíróságok, tudományoknak szentelt palota
- Candide mégis elvágyik innen, s ez nem csupán a próbatételes kalandregény poétikai következménye, hanem annak a felismerése, hogy önmagában a tökéletes társadalom nem biztosítja az ember boldogságát –  az egyéni boldogság vágya továbbviszi
- a gépészek olyan gépeket, amik átemelik (még épp csak elkezdődött az ipari forradalom)+ 1oo piros juh

A regény zárlata: vitatott.
– Eldoradó kivételével minden ország lakhatatlan, a hősök ezerszer is meghaltak volna már, ha az író nem támasztaná fel őket.
- se nem jó, se nem rossz az élet
- nincs gondviselés „Ezt a világot Isten átengedte egy gonosztevőnek”
Voltaire válasza: a tevékenység dicsérete
„Vár a munka a kertben”, „…a munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.”

2. a  klasszikus krimi        

 „Csak szórakoztatni akartam…” (Agatha Christie)  
az irodalomban jelent meg először műfajként › intellektuális gondolkodásra késztető történetek (titok, rejtély a középpontban › ennek megismerésére, lelepleződésére helyeződik a hangsúly
Műfaji  jellemzői:
- rejtély (pl. gyilkosság),
- sematikus, leegyszerűsített,  antirealista világ, 
- a tárgyi részletek csak mint jelek, nyomok fontosak
- zárt tér (szalon, szoba, vasúti kocsi, kastély)
- ártatlanul meggyanúsítottak, a gyilkos a legkevésbé gyanús
- különc nyomozó, kétbalkezes barát, jellemük változatlan, lepipálja a rendőrséget
- a cselekmény alárendelt a nyomozásnak – elrejtés, felfedés, ismétlődés = intellektuális jellegű, játék, tartózkodás az erőszaktól
- a rend megteremtője egy rendetlen korban, a  gyilkos lelepleződése = a világ bűntől való megtisztulása, a világrend helyreáll
- a racionalitás győzelme
- nagyon jól kell felépíteni, hogy végig rejtély maradjon a rejtély – kötött forma (késleltetés, fokozás, fordulatok a történetben)
- a magas- és tömegkultúra közötti szakadékot hidalja át, a magas művészetért rajongók ezzel a „ponyvaműfajjal” a legelnézőbbek (filmművészetben is ezt láthatjuk)
- a mai kor befogadója számára is egyik legkedveltebb műfaj (könyvként, moziban, televízióban – ld. krimisorozatok)

Pl. E.A.Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság (1841) 
Agatha Christie könyvei, Sir Conan Doyle  Scherlock  Holmes történetei,  Agatha Christie Poirot-történetei (Poirot és Hastings kapitány),   Georges Simenon:  Maigret 


A krimi előzményei, változai
• mitologikus témák
Szophoklész Oidipusz király(önmaga után nyomoz),
• Shakespeare: Hamlet (a király gyilkosát, Claudiust akarja leleplezni a dán királyfi)
• romantika: Hoffmann : Scuderi kisasszony
 - titokzatos esemény – falon átjáró gyilkos                                  
 - amatőr detektív – Scuderi k.,  ártatlanul megvádolt gyanúsított
• kalandregény: 
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 
Jókai Mór: A szegény gazdagok 
Karl May: Az Ezüst-tó kincse
Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában; Koldus és királyfi
Frederick Forsyth: A Sakál napja
Dan Brown: A Da Vinci-kód 
• a 19.sz.-i realizmus                                       
nagyvárosi bűnözés mint téma, a bűnöző a társadalmi tabló része 
Balzac Goriot apó  – Vautrin figurája (ijesztő) 
Dosztojevszkij : Bűn és bűnhődés
– lélektani, morális indíttatású
•a  „keményöklű” (angol  „hard-boiled”) krimi                                                                                                                                                       Raymond Chandler: Marlowe magándetektív harcban áll a bűnözőkkel                                                                         és a rendőrséggel, magányos, becsületes nagyvárosi cowboy                                                                                                                                                      Ed  McBain
• posztmodern : Umberto Eco:  A rózsa neve
• tévékrimi, thriller

3. MESE: J. R. R. TOLKIEN: A GYŰRŰK URA

- sok szimbólum, karakter és cselekményszál észak-európai mitológiából (norvég Edda, finn Kalevala, germán Nibelung-ének, óangol Beowulf)
- régi, lovagi értékrend jelenik meg (gyengék védelmezése pl. Aragorn, Boromir) 
- jó és rossz küzdelme (kevés jó a sok és erős gonosszal szemben, de végén a jó, az igazság győz)
- a tündérmesét egyesíti az eposzi küldetés elbeszélésével  
- hatalmas konfliktus és utazás motívumai, hősök minden ellen törő erő elleni harca 
Mesei jellemzők: 
- jó és rossz elkülönül (pl. jó – Zsákos Frodó, Gimli, Aragorn…; rossz – Szauron, Szarumán… › nincsenek kevert jellemek), mesei szereplők (pl. hobbitok, tündék – tündérek)
- mesei számok: 3 (a könyv három részből áll), 9 (nazgulok) 
V. J. Propp: A mese morfológiája – a szereplők funkcióival, a mesék szerkezetével foglalkozik › funkciók megtalálhatók  A Gyűrűk Urában is  (pl. A hősnek tiltó parancsot adnak, és ő ezt megszegi – Frodó használja a gyűrűt, s bizonyos mértékig hatalmába is kerül; A hős ellenfele megpróbálja becsapni áldozatát, hogy hatalmába kerítse őt és vagyonát – Frodó ellenfeleként értelmezhető Gollam, aki a gyűrű megszerzése érdekében cselhez folyamodik; A hőst megjelölik – a gyűrű megsemmisítésekor Frodó elveszti ujját, így bélyegzi meg sorsa) 
 
Tolkien esszéje: A tündérmesékről 
- a valódi tündérmese lényege, hogy a varázslatot valóságként ábrázolja a történet másodlagos világában, nem pedig illúzióként › megmutatja a Természetnek egy olyan arcát, amely a mi hétköznapi valóságunkban rejtve marad – ez a cél A Gyűrűk Urában is › ezért is teremt meg egy kidolgozott, adott szituációban „valóságos” világot (térképek, felépített családfák, különböző lények nyelvei)

4. Fantasy irodalom › sokban kötődik a  Gyűrűk Urához (pl. különálló világ megteremtése – pl. sok könyvben világról térkép), a szereplők is hasonlóak lehetnek (pl. sötét elfek/tündék, elfek, félszerzetek)
A fő különbség az irodalmi igényesség, a stílus szempontjából ragadható meg. (giccses, túldíszített leírások, egysíkú történetvezetés).
Pl. R. A. Salvatore: Otthon

Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1199 | Feltöltések: 0