1o. Balassi Bálint költői portréja - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

1o. Balassi Bálint költői portréja
2011-11-06, 8:39 PM
I. Kora
- reformáció,  magyar nyelvű irodalom kibontakozása
- török hódoltság
- reneszánsz
 
II. Balassi helye a magyar költészet fejlődésében . Lírájának újszerű vonásai
 
- Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első klasszikusa
- tudós humanista poézist teremtett, „poeta doctus”/tudós költő = tehetsége mellett nagy műgond jellemezte, a kor magas irodalmának szabályai szerint írt, kora művelt közönségének szánta verseit/. 9 nyelven beszélt, kitűnően ismerte és fordította a XV-XVI.sz. újlatin költészetet.
- reneszánsz költő, de egyénisége közvetettebben, stilizáltabban  nyilvánul meg  verseiben mint Janus Pannoniusnál (polgárias tematikai sokszínűség) 
- ő írt először petrarkista szerelmi verseket /magya mintái a virágénekek/
- istenes versei személyes élményről tanúskodnak /mintái a zsoltárok/
- néhány vitézi ének /mintái - históriás énekek/
- főúri kedvtelésből ír t- nem is gondolt sokáig a kiadásukra, többre becsülte a végváriak melengető közösségét
- Nála szakad el a szöveg és a dallam kiegészítő hatása, utolsó verseinek már nincs nótajelzése,
- Új vers- és strófakompozíciókat alakított ki. A Balassi-strófa felépítése: 3X6+6+7/szótag /rímelése aab ccb ddb/.
- Verseinek többsége a költo halála után  kb. 50 évvel készült kéziratos másolatban, a Balassa-kódexben /1874. került elő/ maradt ránk.. A másoló állítása szerint a kötet anyagát Balassinak „A maga kezével írt könyvébül írta ki.”
- Balassi verseit csoportokba, ciklusokba rendezte . Szerelmi versciklusai /Júlia-ciklus, Célia-ciklus/ lírai történetként olvashatók: találkozás, összeveszés, kibékülés... Nagyciklus 2X33 vers + 33 istenes vers (csak részben készült el) +1 bevezető = dantei 100-as kötetkompozíciót tervezhetett Balassi
- sokan utánozták, költészete hatott például Zrínyi Miklósra, a barokk költore is.
 
III. Életrajz
- Zaklatott életű, reneszánsz személyiség volt /arisztokrata származás, felségsértés árnyéka, végvári szolgálat, szerelmi kalandok/.
- Korszerű műveltségét nevelője, Bornemissza Péter alapozta meg, később Nürnbergben tanult.
- 21 évesen került az erdélyi fejedelem, Báthory István olaszos műveltségű udvarába.
- 1578. ismerkedett meg élete legnagyobb szerelmével, Ungnád Kristófnéval, Losonczy Annával /a hős temesvári kapitány lánya/, 4-5 évvel idősebb kacér szépasszony, Balassi büszke, hogy viszonozzák érzelmeit- Anna-versek
- 1588. 33 éves - házasságát érvénytelenítik (Dobó Krisztina), megszerzi Liptóújvárt, hadnagyi kinevezés Érsekújváron. Versekkel ostromolta a megözvegyült L. Annát- tűzbe hozza a közöny - Júlia-versek, ekkor írta a Szép magyar komédiát (1589) (Pásztorjáték + komédia,  egy olasz mű magyarítása.)
- Egyre zűrösebb anyagi és szerelmi ügyei elől 1589. Lengyelországba bujdosott. Itt találkozott újabb szerelmi versciklusa /Célia-versek/ ihletőjével, Szárkándy Annával /Wesselényi Ferenc felesége/.
- 1591-ben Lengyelországból hazatért , bor- és lókereskedéssel foglalkozott, és 1593-ban, amikor kitört a tizenöt éves háború, fegyvert fogott a török ellen.
- 1594. Esztergom ostrománál valószínűleg vérmérgezésben halt meg.
 
IV. Szerelmi lírája
 
           Nem a szerelmi téma az új /a magyar szerelmi költészetnek voltak hagyományai, kéziratos énekeskönyvekben terjedtek a szerelmi, udvarló dalok/, hanem Balassi honosította meg a humanista újlatin költészet mintájára a modern nyugat-európai költészet hagyományait, a lovagi, dantei illetve petrarcai költészet világszemléletét, eszköztárát.
           Élete legnagyobb szerelmét, Losonczy Annát nevezte versei egy részében petrarcai hagyományt követve Júliának. Mint ahogy Petrarca Laurája is több, mint a költő szerelmének tárgya, ugyanúgy Balassi Júliája is eszménykép. Költői világképében meghatározó szerepet játszott a neoplatonikus szerelemfilozófia. /E szerelemtan szerint a szerelem a szépség, a tökéletesség átélése, az istenség megközelítésének módja, formája./
 
Hogy Júliára talála 
- A provanszál trubadúrlíra, az udvarló-, bókoló verstípus legszebb darabja a magyar költészetben. A kezdő- és záróstrófában megalkotott szituáció a lovagi költészet szerelemeszményét tükrözi: a hölgy felette áll udvarlójának, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly.
-  a népköltészet („kis violám”, „édes lel-kem”) és a keleti, török költészet („szemöldök fekete széne”, „jó­illatú piros rózsám”) motívumai
- 1. strófája az üdvözlést és a megszólításokat tartalmazza.- jelen
- 2-3-4. metaforák-megszólítások , - Júlia eszményítése
- 2.vsz. a lírai én érzelmei
- 3. természeti és mesterséges környzetből vett képek, virágmetaforák - népdalok, arisztokratikus udvari költészet, himnikus halmozás
- 4-5. fénnyel kapcsolatos metaforák, ismétlések
- 6.vsz. a versírás alaphelyzete – kívülről, múlt idő, - a reménytelen szerelem petrarcai konvenciói
Verselés: ütemhangsúlyos, magyaros
 
Balassi és a manierizmus, Célia-versek
 
manierizmus = ol. maniera (modor, mesterkélt) - stílusirányzat a reneszánsz és a barokk között - a XVI.sz. második felében
- a reneszánsz klasszikus harmóniájának megbomlása - mozgalmas, mesterkélten bonyolult kompozíció, meghökkentő
- központi szerepe a formai virtuozitásnak, szokatlan metaforák, játékossság, rejtett értelmek ,kihívó erotika,
- gratia - a belső lelki szépség ábrázolása - különös asszociációk, szójátékok,
 
Kiben az kesergő Céliárul ír
Célia: a viszonzott szerelem boldogsága; színesebb, szemléletesebb versek; műgond, játékosság
- 1-2.vsz. egy-egy kibontott hasonlat - végén a főmondat
– a sírás hanghatása, látvány , mozdulat /fülemüle, piros rózsa, liliomszál/
- a síró Célia látványa elsősorban esztétikai hatást kelt a költőben, kevés nyoma a részvétnek, helyette a költő gyönyörködik a nő szépségében
- a 3. vsz. zárlatában visszatér a „tavasz harmatja”kifejezés
 
V. Istenes versei
 
        Ady Endre előtt Balassi a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője. A vallásos érzésnek egy új változatát szólaltatta meg /szemben a konvencionális gyülekezeti énekkel/. Az Istenhez fűződő személyes viszony, egyénített lírai hangvétel jellemzi az ide tartozó 19 költeményét. Perlekedik, vitatkozik Istennel, számára a keresztény vallás küzdelmet jelent, a féktelen természetű, minden rosszra hajló reneszánsz ember harcát a test, a világ, az ördög ellen. Az égi üdvösség jutalma mellett legtöbbször a földi boldogságért imádkozik. Ezeket a verseket nem uralják el készen kapott formai és tartalmi konvenciók, új költői nyelvet teremtett ®a legeredetibb.
Fordításkötete: Beteg lelkeknek való füves kertecske
 
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett...
- Kiemelt fontosságát a ciklusban /34./ elfoglalt helye jelzi. - Az ifjúságából a felnőttkorba lépő költő könyörög kegyelemért, esedezik bűnbánatért.
- Az achrosztikon (a sorok kezdobetui)a költo nevét adják
- Vershelyzet: személyes vallomás egyes szám elso személyben a gyónás oszinteségével
I. 1-5.vsz.- E.sz.1.sz. könyörgés /lélekrajz /harmadik személyben beszél lelkéről - bűnbánat, önvád
II. 6-1o. vsz. kísértések - Balassi értelmezésében az ember kiszolgáltatottja mind a világ csábításainak, mind az ördög kísértéseinek. Hiába tusakodik ezekkel a lírai én, Isten kegyelme nélkül képtelen ellenállni. az oszinteség, a bunbánat feljogosítja a reményre; igyekszik meggyozni az Istent a szánalom jogosságáról
7-8. protestáns kegyelemtan - az Úr segítő szava nélkül gyengének érzi magát a jóra
érvelés Isten meggyőzésére /9-1o.vsz./
- beszédmódja inkább perlekedő,alkudozó, mint könyörgő /az irgalom fejében dicsérni fogja/, közvetlen hangnem
III. 11-15. vsz. egyre bizakodóbb; önmagához fordul, úgy, hogy az Isten is értsen belole: az isteni bocsánat közlése,
14-15. hálaadó formula, többes szám első személy, zsoltárokra utaló
- A vers ritmusa: ütemhangsúlyos . A strófaszerkezet sajátos: A / A / B-B / A 13 / 13 / 6+6 / 7
 
Adj már csendességet
- kései istenes vers, képekben gazdag, tömörebb nyelv
- felszólító módú igealakok - címzett - gondviselő , kiszolgáltatottjának érzi magát, remény
- szerkezet - könyörgés logikájának megfelelő - himnusz-forma- 3 rész - könyörgés, indoklás, érvelés, könyörgés
1-2. expozíció, az odafordulást, a megszólítást és a könyörgés tárgyát tartalmazza
 - lélektani helyzetrajz - lélek békéje, szív nyugalma, lemondó, belenyugvó lelkiállapot
múlt - már, immár – hosszas vezeklésre utal
- jelen - kín fúrta szív, szomjas lélek
könyörgés bűnbocsánatért, megnyugvásért, harmóniáért
- 3-6. érvelés –egyben önbiztatás is, teológiailag is helytálló: az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi bun.
- 7-8. könyörgés
- bűntudat – a gyötrelem, reménytelenség lelkiállapotát kifejező képek /”bujdosó elme”, „szomjan váró lélek”, „letört szárnyú élet”/ Az élet harcaiban, küzdelmeiben megfáradt ember könyörög békességért, a lélek a - „repülvén áldjalak” kifejezés a megtisztult léleknek az Istenséghez való emelkedését jelenti
- a vétek nélküli élet = erényes élet mellett békés szerepben jelenik meg a halál is.
a Balassi-strófa egy változata: 2X 6+6+4 aabc
 
VI. Vitézi énekek
         
         Balassinak egy vitézi éneke van , még három művében bukkannak fel a végvári élet elemei, de más témának alárendelten. Verseiben a históriás énekek történetmondása helyett az életképen van a hangsúly.
 
Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...
– vallásos pünkösdi ének,
- az isteni kegyelmet a természet szépsége, pünkösdi megújulása mutatja,
- életképi elemek
- zárlat – felszólítás Isten ünneplésére
 
Széllyel tündökleni... – szerelmes és istenes vers
Ó, én édes hazám ... – búcsúének, elégia, az „Édes haza” kifejezést előszőr ő, - vitézek, hamar lovak, Júlia – „ ti penig szerzettem átkozott sok versek”
 
 Egy katonaének
- műfaj: vitézi ének , életkép = a mindennapi élet jellemző, ismétlődő jelenete
- szimmetrikus, hárompillérű kompozíció, strófáinak hármas tagoltsága a reneszánsz szépség- és harmóniaeszményét testesíti meg.
– 1.5.9. emelkedett, ódai hangnem - szentenciózusan fogalmazza meg a vitézi élet érték- és példaadó voltát
- 1.vsz. kérdéssel indít
- 2-3-4.vsz. a vitézi élet bemutatása - külsőségek, emberi magatartás, életképek időrendben: indulás, ellenség felkutatása, éjjeli megpihenés,
- 5. szimmetriatengely - célok, embereszménye a végvári katona
- 6-7-8. életképi elemek – csata leírása, elesett vitézek
- a negatív értékek túlsúlya, komor - de szép élet
- 9. búcsúzás- a végvári katonák életformája beilleszkedik a természet egyetemes harmóniájába, életcéljuk erkölcsi szépsége méltóvá teszi őket az örök földi dicsőségre
Balassi-strófa: ütemhangsúlyos verselés - kötött szótagszám, mindig az ütem első szótagja hangsúlyos /kivéve a névelők és kötőszavak/
Költoi eszköztára gazdag: metaforák, hasonlatok, töké­le­tes versritmus, változatos formák, újszeru strófa­szer­ke­zet, szem­léletes stílus, gondolatritmus, -halmozás, egy­re igényesebb rímalkotás;
 
Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Balassi
Megtekintések száma: 2159 | Feltöltések: 0