I. Kora

- reformáció,  magyar nyelvű irodalom kibontakozása

- török hódoltság

- reneszánsz

 

II. Balassi helye a magyar költészet fejlődésében . Lírájának újszerű vonásai

 

- Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első klasszikusa

- tudós humanista poézist teremtett, „poeta doctus”/tudós költő = tehetsége mellett nagy műgond jellemezte, a kor magas irodalmának szabályai szerint írt, kora művelt közönségének szánta verseit/. 9 nyelven beszélt, kitűnően ismerte és fordította a XV-XVI.sz. újlatin költészetet.

- reneszánsz költő, de egyénisége közvetettebben, stilizáltabban  nyilvánul meg  verseiben mint Janus Pannoniusnál (polgárias tematikai sokszínűség) 

- ő írt először petrarkista szerelmi verseket /magya mintái a virágénekek/

- istenes versei személyes élményről tanúskodnak /mintái a zsoltárok/

- néhány vitézi ének /mintái - históriás énekek/

- főúri kedvtelésből ír t- nem is gondolt sokáig a kiadásukra, többre becsülte a végváriak melengető közösségét

- Nála szakad el a szöveg és a dallam kiegészítő hatása, utolsó verseinek már nincs nótajelzése,

- Új vers- és strófakompozíciókat alakított ki. A Balassi-strófa felépítése: 3X6+6+7/szótag /rímelése aab ccb ddb/.

- Verseinek többsége a költo halála után  kb. 50 évvel készült kéziratos másolatban, a Balassa-kódexben /1874. került elő/ maradt ránk.. A másoló állítása szerint a kötet anyagát Balassinak „A maga kezével írt könyvébül írta ki.”

- Balassi verseit csoportokba, ciklusokba rendezte . Szerelmi versciklusai /Júlia-ciklus, Célia-ciklus/ lírai történetként olvashatók: találkozás, összeveszés, kibékülés... Nagyciklus 2X33 vers + 33 istenes vers (csak részben készült el) +1 bevezető = dantei 100-as kötetkompozíciót tervezhetett Balassi

- sokan utánozták, költészete hatott például Zrínyi Miklósra, a barokk költore is.

 

III. Életrajz

- Zaklatott életű, reneszánsz személyiség volt /arisztokrata származás, felségsértés árnyéka, végvári szolgálat, szerelmi kalandok/.

- Korszerű műveltségét nevelője, Bornemissza Péter alapozta meg, később Nürnbergben tanult.

- 21 évesen került az erdélyi fejedelem, Báthory István olaszos műveltségű udvarába.

- 1578. ismerkedett meg élete legnagyobb szerelmével, Ungnád Kristófnéval, Losonczy Annával /a hős temesvári kapitány lánya/, 4-5 évvel idősebb kacér szépasszony, Balassi büszke, hogy viszonozzák érzelmeit- Anna-versek

- 1588. 33 éves - házasságát érvénytelenítik (Dobó Krisztina), megszerzi Liptóújvárt, hadnagyi kinevezés Érsekújváron. Versekkel ostromolta a megözvegyült L. Annát- tűzbe hozza a közöny - Júlia-versek, ekkor írta a Szép magyar komédiát (1589) (Pásztorjáték + komédia,  egy olasz mű magyarítása.)

- Egyre zűrösebb anyagi és szerelmi ügyei elől 1589. Lengyelországba bujdosott. Itt találkozott újabb szerelmi versciklusa /Célia-versek/ ihletőjével, Szárkándy Annával /Wesselényi Ferenc felesége/.

- 1591-ben Lengyelországból hazatért , bor- és lókereskedéssel foglalkozott, és 1593-ban, amikor kitört a tizenöt éves háború, fegyvert fogott a török ellen.

- 1594. Esztergom ostrománál valószínűleg vérmérgezésben halt meg.

 

IV. Szerelmi lírája

 

           Nem a szerelmi téma az új /a magyar szerelmi költészetnek voltak hagyományai, kéziratos énekeskönyvekben terjedtek a szerelmi, udvarló dalok/, hanem Balassi honosította meg a humanista újlatin költészet mintájára a modern nyugat-európai költészet hagyományait, a lovagi, dantei illetve petrarcai költészet világszemléletét, eszköztárát.

           Élete legnagyobb szerelmét, Losonczy Annát nevezte versei egy részében petrarcai hagyományt követve Júliának. Mint ahogy Petrarca Laurája is több, mint a költő szerelmének tárgya, ugyanúgy Balassi Júliája is eszménykép. Költői világképében meghatározó szerepet játszott a neoplatonikus szerelemfilozófia. /E szerelemtan szerint a szerelem a szépség, a tökéletesség átélése, az istenség megközelítésének módja, formája./

 

Hogy Júliára talála 

- A provanszál trubadúrlíra, az udvarló-, bókoló verstípus legszebb darabja a magyar költészetben. A kezdő- és záróstrófában megalkotott szituáció a lovagi költészet szerelemeszményét tükrözi: a hölgy felette áll udvarlójának, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly.

-  a népköltészet („kis violám”, „édes lel-kem”) és a keleti, török költészet („szemöldök fekete széne”, „jó­illatú piros rózsám”) motívumai

- 1. strófája az üdvözlést és a megszólításokat tartalmazza.- jelen

- 2-3-4. metaforák-megszólítások , - Júlia eszményítése

- 2.vsz. a lírai én érzelmei

- 3. természeti és mesterséges környzetből vett képek, virágmetaforák - népdalok, arisztokratikus udvari költészet, himnikus halmozás

- 4-5. fénnyel kapcsolatos metaforák, ismétlések

- 6.vsz. a versírás alaphelyzete – kívülről, múlt idő, - a reménytelen szerelem petrarcai konvenciói

Verselés: ütemhangsúlyos, magyaros

 

Balassi és a manierizmus, Célia-versek

 

manierizmus = ol. maniera (modor, mesterkélt) - stílusirányzat a reneszánsz és a barokk között - a XVI.sz. második felében

- a reneszánsz klasszikus harmóniájának megbomlása - mozgalmas, mesterkélten bonyolult kompozíció, meghökkentő

- központi szerepe a formai virtuozitásnak, szokatlan metaforák, játékossság, rejtett értelmek ,kihívó erotika,

- gratia - a belső lelki szépség ábrázolása - különös asszociációk, szójátékok,

 

Kiben az kesergő Céliárul ír

Célia: a viszonzott szerelem boldogsága; színesebb, szemléletesebb versek; műgond, játékosság

- 1-2.vsz. egy-egy kibontott hasonlat - végén a főmondat

– a sírás hanghatása, látvány , mozdulat /fülemüle, piros rózsa, liliomszál/

- a síró Célia látványa elsősorban esztétikai hatást kelt a költőben, kevés nyoma a részvétnek, helyette a költő gyönyörködik a nő szépségében

- a 3. vsz. zárlatában visszatér a „tavasz harmatja”kifejezés

 

V. Istenes versei

 

        Ady Endre előtt Balassi a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője. A vallásos érzésnek egy új változatát szólaltatta meg /szemben a konvencionális gyülekezeti énekkel/. Az Istenhez fűződő személyes viszony, egyénített lírai hangvétel jellemzi az ide tartozó 19 költeményét. Perlekedik, vitatkozik Istennel, számára a keresztény vallás küzdelmet jelent, a féktelen természetű, minden rosszra hajló reneszánsz ember harcát a test, a világ, az ördög ellen. Az égi üdvösség jutalma mellett legtöbbször a földi boldogságért imádkozik. Ezeket a verseket nem uralják el készen kapott formai és tartalmi konvenciók, új költői nyelvet teremtett ®a legeredetibb.

Fordításkötete: Beteg lelkeknek való füves kertecske

 

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett...

- Kiemelt fontosságát a ciklusban /34./ elfoglalt helye jelzi. - Az ifjúságából a felnőttkorba lépő költő könyörög kegyelemért, esedezik bűnbánatért.

- Az achrosztikon (a sorok kezdobetui)a költo nevét adják

- Vershelyzet: személyes vallomás egyes szám elso személyben a gyónás oszinteségével

I. 1-5.vsz.- E.sz.1.sz. könyörgés /lélekrajz /harmadik személyben beszél lelkéről - bűnbánat, önvád

II. 6-1o. vsz. kísértések - Balassi értelmezésében az ember kiszolgáltatottja mind a világ csábításainak, mind az ördög kísértéseinek. Hiába tusakodik ezekkel a lírai én, Isten kegyelme nélkül képtelen ellenállni. az oszinteség, a bunbánat feljogosítja a reményre; igyekszik meggyozni az Istent a szánalom jogosságáról

7-8. protestáns kegyelemtan - az Úr segítő szava nélkül gyengének érzi magát a jóra

érvelés Isten meggyőzésére /9-1o.vsz./

- beszédmódja inkább perlekedő,alkudozó, mint könyörgő /az irgalom fejében dicsérni fogja/, közvetlen hangnem

III. 11-15. vsz. egyre bizakodóbb; önmagához fordul, úgy, hogy az Isten is értsen belole: az isteni bocsánat közlése,

14-15. hálaadó formula, többes szám első személy, zsoltárokra utaló

- A vers ritmusa: ütemhangsúlyos . A strófaszerkezet sajátos: A / A / B-B / A 13 / 13 / 6+6 / 7

 

Adj már csendességet

- kései istenes vers, képekben gazdag, tömörebb nyelv

- felszólító módú igealakok - címzett - gondviselő , kiszolgáltatottjának érzi magát, remény

- szerkezet - könyörgés logikájának megfelelő - himnusz-forma- 3 rész - könyörgés, indoklás, érvelés, könyörgés

1-2. expozíció, az odafordulást, a megszólítást és a könyörgés tárgyát tartalmazza

 - lélektani helyzetrajz - lélek békéje, szív nyugalma, lemondó, belenyugvó lelkiállapot

múlt - már, immár – hosszas vezeklésre utal

- jelen - kín fúrta szív, szomjas lélek

könyörgés bűnbocsánatért, megnyugvásért, harmóniáért

- 3-6. érvelés –egyben önbiztatás is, teológiailag is helytálló: az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi bun.

- 7-8. könyörgés

- bűntudat – a gyötrelem, reménytelenség lelkiállapotát kifejező képek /”bujdosó elme”, „szomjan váró lélek”, „letört szárnyú élet”/ Az élet harcaiban, küzdelmeiben megfáradt ember könyörög békességért, a lélek a - „repülvén áldjalak” kifejezés a megtisztult léleknek az Istenséghez való emelkedését jelenti

- a vétek nélküli élet = erényes élet mellett békés szerepben jelenik meg a halál is.

a Balassi-strófa egy változata: 2X 6+6+4 aabc

 

VI. Vitézi énekek

         

         Balassinak egy vitézi éneke van , még három művében bukkannak fel a végvári élet elemei, de más témának alárendelten. Verseiben a históriás énekek történetmondása helyett az életképen van a hangsúly.

 

Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...

– vallásos pünkösdi ének,

- az isteni kegyelmet a természet szépsége, pünkösdi megújulása mutatja,

- életképi elemek

- zárlat – felszólítás Isten ünneplésére

 

Széllyel tündökleni... – szerelmes és istenes vers

Ó, én édes hazám ... – búcsúének, elégia, az „Édes haza” kifejezést előszőr ő, - vitézek, hamar lovak, Júlia – „ ti penig szerzettem átkozott sok versek”

 

 Egy katonaének

- műfaj: vitézi ének , életkép = a mindennapi élet jellemző, ismétlődő jelenete

- szimmetrikus, hárompillérű kompozíció, strófáinak hármas tagoltsága a reneszánsz szépség- és harmóniaeszményét testesíti meg.

– 1.5.9. emelkedett, ódai hangnem - szentenciózusan fogalmazza meg a vitézi élet érték- és példaadó voltát

- 1.vsz. kérdéssel indít

- 2-3-4.vsz. a vitézi élet bemutatása - külsőségek, emberi magatartás, életképek időrendben: indulás, ellenség felkutatása, éjjeli megpihenés,

- 5. szimmetriatengely - célok, embereszménye a végvári katona

- 6-7-8. életképi elemek – csata leírása, elesett vitézek

- a negatív értékek túlsúlya, komor - de szép élet

- 9. búcsúzás- a végvári katonák életformája beilleszkedik a természet egyetemes harmóniájába, életcéljuk erkölcsi szépsége méltóvá teszi őket az örök földi dicsőségre

Balassi-strófa: ütemhangsúlyos verselés - kötött szótagszám, mindig az ütem első szótagja hangsúlyos /kivéve a névelők és kötőszavak/

Költoi eszköztára gazdag: metaforák, hasonlatok, töké­le­tes versritmus, változatos formák, újszeru strófa­szer­ke­zet, szem­léletes stílus, gondolatritmus, -halmozás, egy­re igényesebb rímalkotás;