Babits Mihály (1883–1941)

1. Költészetének jelentősége

- A Nyugat  első nemzedékének vezető költője  Ady mellett -  századelő két nagy hatású, új utakat járó  költője - Ady /másként látta a magyar valóságot/   és Babits másról írt, és másként - mint amiről a magyar költők /hagyományos: szerelmi, hazafias/

- filozófiai, bölcseleti ihletésű líra  - a világ megismerhetősége, a kifejezhetősége, egzisztenciális témák, az idő és emlékezet problémái, az egyéni sorsproblémákat egyetemes szinten megfogalmazó költő

- poétikai szempontból  - más költői magatartás-  objektív, tárgyias költő - túl akart lépni a romantikus énlírán, a  lírai én kiiktatása: álarc-versek, tárgyversek - Rilke, T.S.Eliot, Ezra Pound  törekvéseivel párhuzamos

- mindvégig  a művészi színvonalat, minőséget tartotta szem előtt, közvetítette a nyugati irodalmak legfrissebb eredményeit, „Poeta doctus”, tudós költő

- elhatárolta magát a politikai szélsőségektől, műveinek eszmei alapjai:  a hazaszeretet, a humanista erkölcsiség, európaiság (a hagyományok őrzése)

2. élete, művei

Szekszárd(szülőváros) – Pécs (cisztercita gimn.) – Budapest (magyar-latin, NÉGYESY) – Baja – Szeged – Fogaras – Újpest –Budapest (tanári pályájának állomásai)

háború, forradalom – nyilvánosan tiltakozott a vérontás ellen, a TK bukása után támadások

1921      TANNER ILONA – TÖRÖK SOPHIE

– Esztergom – házuk írói találkozók színhelye

1929-től haláláig a Nyugat szerkesztője, a Baumgarten-díj kurátora (a magyar írók segélyezésére alapítvány)

Nyugat – 1929-től haláláig szerkesztője (1933-ig Móriczcal)

Műfordításai

Dante: Isteni színjáték

A Romlás virágai (TÓTH ÁRPÁDdal és SZABÓ LŐRINCcel együtt)

Shakespeare: A vihar

Erato: a világirodalom erotikus költészetének remekei

Szophoklész: Oidipusz

Esszéi

1910      Petőfi és Arany

                Bergson filozófiája

                Az irodalom halottjai

1911      Az ifjú Vörösmarty

                A férfi Vörösmarty

1936      Az európai irodalom története (legnagyobb vállalkozása)

1939      Keresztül-kasul az életemen

1941      Írók két háború közt

Regényei

1913      A gólyakalifa

1920      Kártyavár

1922      Timár Virgil fia

1927      Halálfiai

1933      Elza pilóta

Gondolkodására hatott:

 SPINOZA (panteizmus) , HUME (a külvilág megismerhetetlensége A lírikus epilógja), KANT, SCHOPENAUER (szubjektív és idealista szemlélet), NIETZSCHE, BERGSON ( a megismerés csak intuíció révén, időfelfogása Esti kérdés)

3. pályakép, költői magatartásának változásai

http://mek.niif.hu/00600/00602/html/index.htm

1. korai költészete

19o9. Levelek Írisz koszorújából

tárgyiasság, bölcseleti igény, ifjúkori ars poeticája

programadó vers: In Horatium

-          nem fogadja el a horatiusi megelégedést

-          Hérakleitosz filozófiájával ért egyet:

Ekként a dal is légyen örökkön új,

a régi eszme váltson ezer köpenyt,

   s a régi forma új eszmének

      öltönyeként kerekedjen újra. (In Horatium)

A lírikus epilógja

- „soha-meg-nem-elégedés”, teljességvágy, annak elérhetetlensége

a mindenséget vágyom versbe venni,

de még tovább magamnál nem jutottam.

(A lírikus epilógja)

- ironikus költői önértelmezés

- petrarcai szonett

- a bezártságélmény képei: „vak dió” (zárt), „bűvös kör” (magába fordul), „börtön” (sötét), alfa, omega + a szonettforma

Messze-messze (impresszionizmus)

Fekete ország (szimbolista)

1911. Herceg, hátha megjön a tél is

- hagyományőrzés – ua. a hagyomány nyitottsága

- a lírai beszédmód személyességének visszafogása – Arany János példája (Arany Jánoshoz), parnasszisták hatása (a romantika költői nyelvétől való eltávolodás – Baudelaire)

Ezek hideg szonettek. Mind ügyesség

és szenvtelen, csak virtuózitás.

Bár munkában manapság nincs nemesség,

ez csupa munka, csupa faragás. (Szonettek)

- a vers nyelvi megalkotottságának hangsúlyozása, a mívesség költői programja

- tematikai, formabeli változatosság  - Mozgófénykép

- bölcseleti hangoltság – az élet sokféleségét megragadni  

Esti kérdés

-          egyetlen versmondat

-           a sokféle szépség változatossága

-          a szubjektíven megélt idő (Bergson)

-          a lét gazdagsága és fukarsága (nemlét)

A háború ellen

a közéleti költő kényszerűen vállalt szerepe

Húsvét előtt (1916)

Fortissimo (1917)

II. középső korszak

192o. A Nyugtalanság völgye

1925. Sziget és tenger

- kötetlen versbeszéd (avantgárd)

- a barbár kor hatására kényszerű hangnemváltás

- értékőrzés programja

Cigány a siralomházban

-          számvetés

-          ars poetica

A gazda bekeríti házát

Mint különös hírmondó

III. utolsó szakasz

1933. Versenyt az esztendőkkel!

194o Jónás könyve

- kötött versformák

- új költőszerep – próféta (előzménye a közösségért érzett erkölcsi felelősség hangján megszólaló versek)

- ugyanakkor nem közvetít aktuális üzenetet, alapértékekről tesz tanúságot

Jónás könyve

-          bibliai parafrázis (példázat)

-          archaizálás

-          a modernizált próféta szerep önironikus átértelmezése

-          elbizonytalanodás – távol áll tőle az elragadtatottság, fölényérzet

-          értelmezés - a prófétaszerep mögött szellemi önéletrajzát

-          olyan korokban, amikor a vallási hagyomány elvesztette szerepét, a művészet, az írástudó feladata - a tömeg figyelmét felhívni a hétköznapiságtól eltakart Igazságra, Erkölcsre- az írástudó feladata a hatalomtól /gazdasági-társadalmi környezet/  függetlenül az igazság hirdetése, Az írástudók felelőssége c. cikke – világítótorony, akkor is, ha egy hajó sem fordítja felé lámpáját

-          a modern költő tragikomikus figura - a feladat elérhetetlen, kevesebbre vállalkozni viszont nem érdemes

a személyes lét kérdéseit központba állító versek – Ősz és tavasz között, Balázsolás

Utóélete:

Radnóti: Csak csont és bőr és fájdalom

Szabó Lőrinc: Tücsökzene

József Attila: Magad emésztő

Kovács András Ferenc: Babitsolás