21. Kosztolányi Dezső - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

21. Kosztolányi Dezső
2011-10-09, 2:29 PM

Kosztolányi Dezső (1885–1936)

 

 

  „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb élménye, melyhez nincs fogható. … Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Éppannyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”

 

·         lírikus, prózaíró, műfordító, esszéíró, nyelvművelő

·         a Nyugat első nemzedékének poétikai szempontból legkorszerűbb alakja

·         "homo aestheticus" -távol állt Ady vátesz-költő küldetéstudatától és Babits "homo moralis" attitűdjétől

·         agnoszticizmus 

·         szerepek - "nincs komolyabb dolog a játéknál"„homo ludens”  (= játékos, játszó ember) is

 

Élete:

·         Szabadka, 1885- "ott, ahol nincs semmi esmény, csak bor, kártya és mély-mély szomorúság, a lélek élete meghatványozódik."

·         nagyapja KOSZTOLÁNYI ÁGOSTON (KOSSUTH katonája)

·         apja KOSZTOLÁNYI ÁRPÁD (szabadkai iskolaigazgató)

·         anyja BRENNER EULÁLIA

·         barátja, unokatestvére BRENNER JÓZSEF = CSÁTH GÉZA (1887–1919)

·         19o3. BTK –magyar-német -  Négyesy stílusgyakorlatok, diáktársai BABITS, JUHÁSZ GYULA bécsi egyetem /Freud/,

·         indulástól, 19o8-tól a Nyugat munkatársa

·         felesége HARMOS ILONA (1913)

·         1921. Pesti Hírlap munkatársa – nyelvművelő cikkek - a nyelv nem eszközjellegű – maga a realitás, a közösség emlékezetét, tapasztalatait testesíti meg – nincs a nyelven kívüli tapasztalat

·         1929. A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent Ady számukra:  Kosztolányi szerint Ady költészete időszerűtlen, az általa képviselt magatartás visszautalja őt a XIX. századba (lásd messianizmus, költészetének politikai jellege). Elutasítja szerelmi költészetét, mely nem újszerű, hanem mélyen konvencionális. Bírálólag szól Ady ún. nyelvteremtő zsenijéről, rámutat arra, hogy az Ady-kultusz  gátat emel a magyar líra fejlődése elé

·         elszigetelt -ua. Márai Sándor, József Attila barátsága

·         1933-tól betegség

·         1935. Radákovich Mária

 

Művei:

Verseskötetei

·         Négy fal között (1907; ADY kritikája: „ő irodalmi író”),

·         A szegény kisgyermek panaszai (1910; „szereplíra

·         Kenyér és bor (1920; benne: Boldog, szomorú dal),

·         Számadás (1935

Regényei

·         Nero, a véres költő (1922) – a dilettáns rajza

·         Pacsirta (1924) – Sárszeg, Vajkay Ákos

·         Aranysárkány (1925)

·         Édes Anna (1926)

 

Két elbeszélésfüzér:

Esti Kornél (1925–1936)

Tengerszem 1936,

 

Műfordítások:

1913. Modern költők /17 ország, 1o2 költő bemutatása - fordítás= újraalkotás

Thomas Mann műveinek fordítója

 

A szegény kisgyermek panaszai, 191o.

- a XX.sz.-i líra talán legsikeresebb kötete, 32-ről 63 versre bővítette később

- szereplíra -a gyermek , egységes világkép, rácsodálkozás a világra, a teljesség szimbóluma, 

- modern líra - személyiség önkifejezése, autonómiája, a belső lelki élet felnagyítása

- stílusirányzatok: szecesszió (nyelv), impresszionizmus (pillanatnyi benyomások), szimbolizmus expresszionizmus (A napraforgó, mint az őrült)

Mostan színes tintákról – imp- színek.,szinesztéziák szimb., szecessziós indázó  képek- dekorativitás, intim hétköznapi pillanatok, szinesztéziák - a gyerek színeket akar = művészet – gyermeki nézőpont     - akarok, túlzás, halmozás

 

Boldog, szomorú dal     (1917)

·         (a vers címében is ellentét) 

·         Az indító kép, mint BERZSENYInél („Van kies szőlőm, van …”) – leltározás – 10 „van”

·         az érett férfikorba lépő költő számvetése

·         tematikusan 2 rész – de kötőszó

A beérkezettség öröme, elégedettsége, látszat-nyugalma és  hiányérzete (l. de !!)

A rímelés szokatlan („borom is van”– „szomorítsam”), játékos, könnyed („jó takaróm” – „jót akarom”)

„Itthon vagyok, itt e világban,

  S már nem vagyok otthon az égben.”

 

Számadás, 1935

·         Eszmei-világképi szempontból a halál és a szenvedés problémaköre kerül előtérbe, a leltárkészítés és összegzés igényével, a semmivel való küzdelemmel, az egyéniség és a személyiség védelmével, megismételhetetlen egyediségének hirdetésével.

·         Utolsó évei nagy költészetének néhány motívuma: a részvét, az élet egyszeriségének tudata, a világ szépségeinek áhítatos újrafelfedezése, szembenézés a

 

Költő a huszadik században

- szinte minden kortárs polemizált vele - József Attila ‘Ars poetica’-ja is

-  az én hangsúlyozása– nem önmagába zárt személyiségről, hanem a világra és a másik ember iránt nyitott énről, melynek jelentőségét egyedisége és megismételhetetlensége adja.

- a manipulálható tömegember, tömegkultusz elleni tiltakozás

 

Őszi reggeli

– ősz időtoposz (halálközeliség, élet végessége), csendélet

- felütés – ezt mutató nvm

- szemlélődő, leíró rész –– 6 sor leírás –ősz -  gyümölcsöstál - alapmetafora - gyümölcs-drágakő-  gyümölcs= vers

- hangszimbolika – sötét-smaragd – msh torlódás = súlyos, tündöklő – ajakkerekítéses

- lírai önreflexió – A pompa ez…- ősz gazdagsága + a beszélő szituáltsága - halálközeliség

pozitív, értékgazdag képek, metaforák, jelzők - az élet túlcsorduló szépsége, áhitat, részvétlen a természet - rezignált elfogadás

 

Halotti beszéd, 1933

·         allúzió, utalás – HB/Pray –kódex, első nyelvemlékünk/+ felütés verskezdet és végén a megszólítás is „Szerelmes brátim”

·         műfaj -ünnepi gyászbeszéd- nyelvi hagyomány - modernizálása évszázadokat von össze,

·         beszédhelyzet?- búcsúztató beszéd

·         az erdetiben a hangsúly az isteni teremtésen, bűnbeesésen

·         itt a mindennapiságon- antihős, élete hétköznapisága, egyszerűség, intimitások ,önirónia, önrészvét

·         központi gondolat: "Ilyen az ember. Egyedüli példány”- az ember önmagában való értékessége,  megismételhetetlen egyedisége, minden ember halála pótolhatatlan - individualitása, vitalitása érték

·         képek az egyediségre – szentség, kincs, fénymetafora

·         a Nyugat első nemzedékének vívmánya az individuum felfedezése, féltése /más, mint Ady -

·         zárlat a népmesék motívumát, állandó nyelvi fordulatát használja– egyszerűség, időtlenné általánosít, játékos

Márai: Halotti beszéd, Kányádi Sándor: Visszafojtott szavak a Házsongárdban 

 

Hajnali részegség(1933)

·         rapszodikus, hossszú, vallomás, összetett, töredékesség – gondolkodás ritmusa

·         hasonló versek – Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban, Petőfi: Egy gondolatL

·         étösszegző, filozófiai tartalmú vers; a zaklatott lelkiállapotot a változó hosszúságú sorok jelzik

·         cím- illumináció, megvilágosodás lelkiállapota

·         szerkezet: I. Logodi utca - hétköznapi, csűnya, értékszegény, hiány, kiszolgáltatottság

elgépiesedett, vegetatív lét - a hétköznapiság- rossz mindennapiság, életundor

II. ég - egyik alapmotívuma= örök, idő, szakrális jelképe

- felülemelkedés - a sötétségből kibomló hajnali kékség - a természet és a művészet segítségével - létezésöröm, életáhitat,  az ünnep, esztétikai életérzés

- másik alapmotívum - gyermeki érzés -égi ünnep - csodálat, végtelen mindenség

III. visszatérés –

ellentétek – hétköznapiság, látomásosság, föld-ég, mindennapi idő-örökkévalóság

Milyen kérdésekre keres választ?- az egyén véges életének értelme

- himnikus hálaadás- vallásos utalások , szakrális frazeológia- a földig hajlás - a penitencia, a bűnbánat gesztusa

hálaadás - benedicto - mindent megköszönés

 

Ének a semmiről

·         a kötet utolsó darabja

·         magányos szembenézés- hősiesség - saját lényegét a pusztulás elfogadásában, elviselésében

Az életet, a szenvedést, a halált elviselni mindenkinek magának kell, még akkor is, ha a múlt példái paradox módon éppen a "de nem felelnek, úgy felelnek” gondolata jegyében segítenek.

 

Esti Kornél (1925–36)

·         Két elbeszélésfüzér

·         indítás - Dantera játszik rá - Már túljártem sz életem felén…-iskolatárs, E. elfelejtett írni, de élt, az író nyárspolgár lett …, de egy napon születtek, összetéveszthetők - alakmás, hasonmás - énjének a régi része, amit a fiatalkorral eltemetett, az író alteregója, kedvenc hős

·         freudizmus - énrétegek, romantika - kettős én, - a személyiség kiismerhetetlen sokszínűsége

·         nézőpontok váltogatása -

·         szerkezet - ciklus, emlékezések, apróságok , groteszk történetek pl. az első csók, Barchoba - József Attila , egy boldog pillanat, töredékesség

A villamosutazás (= maga az élet), Az utolsó fölolvasás (művészet, valóság, meghalás)

A bolgár kalauz (a IX. fejezet)A megértés esélye: vigasz a másik embernek

 

 

Édes Anna (1926)

 

·         A regényidő: 1919-20, a kommün bukását követő hónapok Budapesten, ezen belül Anna - kilenc hónapközelmúlt eseményei, napra pontos leírás pl. román megszállás emlékei év –Horthy bevonulása, Trianon - a döbbenet,  kiírni magából

·         A két keretfejezetben: a mindenkori és mindenféle politikát elutasító ironizált szemléletmód , szóbeszéd, viszonylagosság

·         a tudatalatti erők ( FREUD!)

               

A szereplők:

                A címszereplő,  Anna csak a 6. fejezetben jelenik meg, előbb gondos írói környezetrajz – késleltetett fokozás     Anna a lelkében megtört, sokáig hibátlanul robotoló, s egyszer – váratlanul – „fellázadó gép”; ösztönlény, feldolgozhatatlan  tapasztalatait nagyobb intenzitással éli meg.

Bábként, önkínzó módon tűri sorsát, de a sértések, megaláztatások halmozódnak benne; nem menekülhet (Ficsor nem engedi, hogy fölmondjon, Vizyné nem engedi, hogy férjhez menjen, a csábító  cserben hagyja, nem veszi emberszámba)

A bírósági tárgyaláson Anna tétlen szereplő

1900-ban született, sorsa – talán – a századot példázza

 

Vizyné Édes Anna első számú kínzója

                Boldogtalan élete fő gondja a cseléd

     Fogalma sincs róla, hogy ő is ember

Vizy  jelentéktelen, hitvány figura,

Ficsor a mindenkori köpönyegforgató, spion, alázatoskodó prototípusa

Jancsi úrfi  felelőtlen, kíméletlen élvhajhász (mint Katona József Ottója) nagy szerepe van  Anna tragédiájában

Moviszter szavai az író szavai: „Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség.”

     Annáról: „Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle. Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.”

Kosztolányi véleménye: az úr és szolga viszonya mindkét fél számára embertelenítő

 

 

 

 

Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Kosztolányi
Megtekintések száma: 2972 | Feltöltések: 0