22. Az irodalmi adaptációk – irodalom és film kapcsolata - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

22. Az irodalmi adaptációk – irodalom és film kapcsolata
2011-12-04, 4:14 AM

Egy szabadon választott mű filmadaptációja 

1. A filmadaptációról általában  

Az irodalmi művek filmadaptációja értelmezésként maga is autonóm alkotás, s mint ilyen ő maga is igényli a megértést és az interpretációt, a vele való dialógust és vitát. Követheti pontosan az eredeti mű cselekményét, de el is hagyhat elemeket  ill. tudatosan el is térhet a műtől, azt interpretálva.

El nem olvasott könyvet nem helyettesíthetünk be adaptációval, mert abban szükségszerűen valaki más látásmódja, az alkotók műhöz fűződő viszonya artikulálódik.

Dramaturgiai és filmnyelvi eszközök:

-          a jelenetek felépítése, időkezelése, kihagyások

-          fénytechnika

-          plánok (premier  plán – közeli – érzelmek, metakommunikáció), kistotál (távol), nagytotál (nagyon távoli)

-          zenei betétek

Az irodalom nyelvben kódolt szöveg, elvont, fiktív világ  - a befogadó elképzelésében él.

A film képek és hangok által közvetlenül jelenít meg, az ideje sűrítettebb, fontosabb a cselekmény (nincs narráció), fontos hangulati szerepe van a zenének.

pl. Peter Brook: A legyek ura (1962 -Golding), Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr! (1969) Örkény István: Tóték (1964), Roman Polansky: Macbeth (1971), Fassbinder: Effi Briest (1974 –T. Fontane), Makk Károly: Szerelem (1970 –Déry Tibor), Huszárik Zoltán : Szindbád (1971 –Krúdy Gyula), Gothár Péter: A részleg (1995 –Bodor Ádám), Tarr Béla: Sátántangó (1994 -Krasznahorkai László), Koltai Lajos: Sorstalanság (2005 –Kertész Imre)

Szempontok

·         szerző/rendező

·         cím, téma

·         szereplők/színészválasztás

·         időrend – linearitás, idősíkok váltogatása

·         cselekményszerkezet

·         előreutalások, szimbolikus elemek, visszatérő képek, motívumok

·         nyelv – szöveghű/mai

·         elnyújtott jelenetek, közelképek,

·         kameramozgások (felső, alsó kameraállás, plánok)

·         színészi  játék

·         értelmezés, összevetés az irodalmi művel, a jelenkorhoz szóló üzenete a filmnek

pl. Rómeó és Júlia, filmes adaptációk

Írta/rendezte

Shakespeare (1595)

Franco Zefirelli(1968) angol, olasz

Baz Luhrmann (1996) amerikai, ausztrál, kanadai

Romeo + Juliet

szereplők

 

szereplőválasztás: szűzies Júlia, tapasztalatlan Rómeó, intellektuális Mercutio

maffiózó papák, extrovertált Capuletné, modern Júlia (a 90-es évekre jellemző kamaszlány vonásai), feminin Rómeó, erőszakos Tybalt, Lőrinc barát Leonardo DiCaprio... Romeo

Claire Danes... Juliet

Idő, színhely

középkori Verona

a reneszánsz világát jelző eszközök: helyszínek/díszletek, jelmez, zenék, zenei elemek

Verona Beach – modern, mai környezet: autó,karabély,strand, parti: tüzijáték, discofények, Verona hercege helikopterről intézkedő rendőrfőkapitány

aktualizációs szándék: zene, korabeli társadalmi tagozódás helyett, a mai amerikai társadalom rétegződését tükröző szereposztás (afro-amerikai "herceg", Mercutio stb.)

Nyelv

minden stílusréteg megtalálható

a durva kimarad

eredeti S. szöveg –anakronisztikus az eredeti szöveg és a szleng keveredése, szövegmondás pongyolasága, spontaneitása

Műfaj/ téma

 szerelmi tragédia

- szenvedélyek - szerelem , gyűlölet /Tybalt/, barátság, önfeláldozás /Mercutio/ - reneszánsz érzelmek, szabadságvágy, teljességvágy a szerelemben, ami minden áldozatot megér - végig tisztán maradnak, minden próbát kiállnak, a végzet pusztítja el őket

ua.

ua. csak keményebb világ - a tengerpartért, a hatalomért és a pénzért két rivális banda, a Capulet és a Montague család folytat kegyetlen harcot

 

Filmes eszközök:

ritmus:

 

Bál hosszasan elnyújtott bemutatása, szereplők gyakori közelképei

a tömegfilm elemeinek alkalmazása: üldözéses jelentek, autók, fegyverek, zene, klipvágás, erőszak naturalisztikus látványának hangsúlyozása (lövöldözés, tűz, verekedés stb.), televízió/hírek információformáló szerepe, sztárbeállítások/sztárcsinálás kellékei, slágerzene, szélsőséges arckarakterek (pl. Tybalt, Mercutio), szexualitás ("jó kis szuka, hol a luka", Mercutio)

Világítás, színek

 

Lágy, pasztell

Neonfény,túlfűtött egyházi jelképek, ismerős és egyben furcsa, a középkort idézi

előreutalások

Júlia halállal kapcsolatos metaforái

Mercutio a bálban egy koponyaálarcot visel

A Montague-k színes hawaii ing, a Capuletek – fekete (ellenségeskedés)

Romeó a bál előtt sétál egy kriptában

elhagyások

S.-nél hangulati ellentétesség

Pl. 3x – párbaj (motívumismétlés)

- szolgák – humoros

- Tybalt – Benvolio – komoly

- Capulet- Montague hálósipkában - humoros

 

 

 

 

Komoly

pl. elhagyja a humoros jeleneteket az elején

Komoly

– pl. az eleje – félelmetes autósüldözések (hihetőbb, hogy a két család viszálya akadálya a szerelemnek)

elhagyja a humoros jeleneteket

 

 

- Kihagyja a nyersebb mondatokat, sikamlós vicceket

 

 

 

- kimarad a patikárius (S. a pénz hatalmáról is)

 

 cselekmény-szerkezet

 

- kimarad a végén Páris (a szerelmi ostobaság)

kimarad Páris megölése

 

http://www.bethlen.hu/Di%C3%A1kk%C3%B6zpont/Tant%C3%A1rgyak/Magyar/tabid/68/articleType/ArticleView/articleId/4/Mit-erdemes-figyelni-a-moziban.aspx

 

 

Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 4063 | Feltöltések: 0