5. Katona József: Bánk bán - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

5. Katona József: Bánk bán
2011-10-02, 1:55 PM
‹ A magyar színjátszás kezdetei
- reneszánsz: Bornemissza Péter: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Elektrájából (1558),
- a felvilágosodás korában indult fejlődésnek – Bessenyei György: Ágis tragédiája, Csokonai V.M.: Tempefői, Özvegy Karnyóné, az első állandó magyar színtársulat - Kelemen László - 179o-96. Buda
- 1792: A kolozsvári színtársulat megala¬kulása (Wesselényi segíti) (1807-tol 1815-ig Pesten)
- 1814. az Erdélyi Museum folyóirat pályázatára elkészült a Bánk bán első változata
- 1819. Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon – vadromantika
-1820. a Bánk bán megjelenése
- 1821. Katona J.tanulmánya: Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? /állandó színház hiánya, a nemzeti dicsekvés hajlama, a kiadás nehézségei, cenzúra, kritika és anyagi elismerés hiánya/
- 1833. a Bánk bán ősbemutatója Kassán, 1835. Budán
- 1837. A Pesti Magyar Színház létrejötte
- 1848. márc.15. ezzel a darabban ünnepeltek
- 1861. Erkel Ferenc operája
 
 Katona élete/1791-183o/
- 1791. Kecsekemét, polgárcsalád - Pesten jogot - 181o-1813. mindenes a magyar színháznál, (fordítások, dramatizálás, színész, (Déryné) Széppataki Rózába szerelmes)
- 182o-30.Kecskemét - alügyész, városi főügyész
 
Bánk bán
 
témaválasztás, források
- 1213. II. Endre feleségét megölték –büntetlenül hagyta
– forrásai magyar krónikák: Képes Krónika, Bonfini (Mátyás udvarában élő európai hírű humanista)  nyomán vándortémává - költött alak Tiborc, Biberach, Izidóra
 
mintái: Shakespeare, Schiller, Sturm und Drang
 
szerkezet
I. Előversengés + 1. szakasz /=felvonás/ - expozíció
- drámai alapszituáció, szereplők bemutatása (a király II. Endre hadjáraton Halicsban), mozgalmas, gyorsan változó jelenetekben a lehetséges konfliktusok felvázolása
két csoport:           Bánk          ›‹    Gertrudis
       Petur             Melinda             Ottó
       Mikhál            Simon               Biberach
                           Tiborc               Izidóra
- helyszín – esztergomi palota – Gertrudis bálja
- Otto Melinda elcsábítására készül – sietnie kell, Gertrudis parancsa – másnap el kell hagynia az udvart
- a boióthiak bemutatása (Mikhál, Simon, Melinda fivérei, Sp.o.-ból a mórok űzték el őket)
- Petur , a békétlenek vezetője titokban hazahívta Bánkot – „nagy, ami fenn forog a játékon: a haza és Melinda”
a bonyodalom két szálon fut:
- közéleti konfliktus: nemzeti sérelmek, jobbágyság helyzete
- magánéleti (Melinda elcsábítása)
 
- Biberach meglátja a rejtekajtón belépő Bánkot
- Petur a házába hívja, Melinda jelszó,
- Tiborc – lopni készül – Bánk magába fordul – észre sem veszi jobbágyát
- visszatér Otto és Biberach - cinikus, köpönyegforgató, intrikus – keserű, lenézi Ottót, kívülálló (a III.felv. gyermekkora magyarázza viselkedését)
- Biberach lebeszéli Izidórát Ottóról /Melinda párja naivitásban, szerelmes Ottóba//
- Otto vallomása - Melinda megveti a térdeplőt, Bánk kilesi - félreérthető, nem hallja
- megjelenik Gertrudis – büszke, megveti öccsét kudarcáért
- Biberach – álomport, hevítőt
- zárlat Bánk nagymonológja - vívódás: G.-szal kapcsolatban nincsen illúziója, tisztázni a Melindával kapcsolatos gyanúját, ua. megfelelni hivatalának /a király helyettese/
 
II.felv. – közéleti cselekményszál
Bánk a békétlenekhez – G. meggyilkolását tervezik – leszereli őket
Petur érvei: asszony, harácsoló, idegeneknek a hivatalokat, testvéreinek kedvez
Bánk érvei: a király felesége, törvény és szokás szerint kéne, ártatlanok vére–széles látókörű politikus, megfontolt
Biberach belép – elárulja Ottót – személyes sérelem
 
III.felv.- magánéleti cselekményszál
Bánk indulatos – nem hiszi Melinda ártatlanságát, megátkozza a fiát, magára hagyja a feleségét – tragikus vétség – elveszti hátországát
M. – megőrül
Tiborc panasza – őszinte, patriarkális kapcsolat, nyomor – mégsem tud lopni, egyedül Bánkban bízik - Bánk üzenetét viszi "Él még Bánk"
Ottó- Biberach – Ottó nem fizetett, megfenyeget, hogy tudja O. titkát (Fülöp király gyilkosa ) hátulról ledöfi
 
IV. szakasz : összekapcsolódik a két szál + tetőpont – a királyné meggyilkolása
- Gertrudis alakja – levelet kap a pártütésről, Izidóra – Ottó gyilkos, Biberach porai, Bánk hazajött
G. monológja – eddig más szereplők szemszögéből ismertük csak – inog a trónja – a hatalomról beszél, gőgös, uralomvágy
- Melinda szemrehányásai, Mikhál – a jószándékú figyelmeztetése az összeesküvésre –G.  bezáratja – nem taktikus, lenéző
- Bánk és Gertrudis összecsapása
számonkérés – ország sorsa, Melinda
G.válasza- nem tiszteli a királynét, asszonyt, nemzetét, kineveti Melinda miatt
Bánk a kezéből kicsavart tőrrel öli meg
 
V. felvonás – megoldás
- a király megérkezése, Bánk tettének mérlegelése – fájdalmában is méltóságtelje, elismeri G. hibáit
- Bánk – vállalja, jogosnak érzi, nem akar párbajozni – Endre iránti lojalitás
- A haldokló Biberach vallomása– G. ártatlan,
- Petúr családjával kínhalált- átka,
- Melinda halála /Ottó emberei ölik meg/
- Bánk összeomlása – már a gyilkosságkor önvád
büntetése – élet
Logikátlan a király ítélkezése
– fél a király az országos lázadástól?
– elfogadja Bánk érvelését?
– arra gondol, Bánk kellően megbűnhődött már?
 
II. Korproblémák és karakterek a drámában
 
Katona József kora
- a francia forradalom vérengzései és a a napóleoni nacionalista háborúk nyomán megkérdőjeleződött a felvilágosodás társadalmi jobbítást hirdető optimizmusa
- I. Ferenc önkényuralma szakított a felvilágosult módszerekkel, besúgókra épített, gazdaságilag korlátozó
 -A jobbágykérdés még nem volt jelen a politikai közgondolkodásban
- A bajok okát a közgondolkodás az idegen uralomban látta /Habsburgok/ - ezt képviselik a darabban a merániak
 
A Bánk bán értékrendjének csúcsán a nemzeti érdekek állnak : önálló, független Magyarország, nemzeti királyság, erős gazdaság, tiszta erkölcs /család, házasság/
a merániak ezeket sértik politikájukkal: 
- Endre Polyákországban idegen érdekekért harcol,"Polyákországot elnyered, s tán a magyart veszted helyette el!" /Bánk bán Gertrudisnak, 4. szakasz/
- Gertrudis idegen hatalmat épít ki , gazdasági kizsákmányolás, "Tulajdonunkat elvevé, s odaadta hazájabeli cinkosainak... Lerontá atyáink várait, s meráni fegyverest rakott oda. Elszedte hivataljainkat és a puszta bán névvel cifráza fel." /Petúr, 2.sz./ - "Ő csordaszám tartja gyülevész…" /Tiborc, 3.sz./ - a Habsburg-ház haszonélvező elleni kritika is
- bánásmód, erőszakosság, gőg - "De ami egy fillérbe sem kerülne - jó szót, figyelmet nem találnak itt" /Petur, 1.sz./
- erkölcsi bomlás- "Eckbert, az öccse alig törölte le Fülöp királynak vérét a kezéről, s itt a scepusi földet elnyeré…"/Petur, 2.sz./ "ki száz meg százezreket rabol, bírája lészen annak, a kit a szükség garast rabolni kényszerített." /Tiborc: 3 .sz./
- Melinda erkölcsi lezüllesztése is ennek következménye"magam készíték utat, mivel beteg testvérem megvidámítása volt késztetőm;nem tiltottam soha szerelmet!" /Gertrudis Ottónak 1.sz.
 
- ua. a boiothiak sorsa az idegenek befogadásának Szent István-i eszméjét mutatja - Katona elítéli az öncélú idegengyűlöletet: "mivel más más köntöst visel" /Bánk, 2.sz./
Katona a különbséget abban látja, hogy a hazánkba jövő idegenek vállalják-e a sorsközösséget a magyarsággal, vagy nemzeti érdekeink ellen küzdenek
- Tiborc alakjával az érdekegyesítés megelőlegzése
- a XIX. század első évtizedének problematikáját vetítette ki II. Endre korára. Kortársai talán erre a súlyosabb mondanivalóra még nem voltak fogékonyak /a reformkor előtti mű/, így a kezdeti meg nem értés ebből is eredhet.
 
jellemek
 
1. merániak - átmenetileg a hatalom bitorlói /Endre távollétében/ , minél több hasznot akarnak húzni belőle
Az idegen hatalom megtestesítője Gertrudis
-királyné – önmérsékletet követelne, féktelen hatalomvágy, cinikus, hiú
- módszerei: a vezető réteg megvesztegetése vagy leváltása, a közösség vezetőinek erkölcsi ellehetetlenítése 
- ua. szélesebb látókörű mint Ottó
- meráni –ő is a honfitársaihoz húz, Bánk a hazáját sérti – ezért ránt G. tőrt
- asszony, testvér – Ottót segíti
Biberach
szerepköre – intrikus - örök típus, mely minden rendszerben jelen van, de gátlástalansága különösen jól érvényesül zsarnoki rendszerekben. Lelkiismeret és jellem nélküli köpönyegforgató, haszonleső.
- hazátlan – „ott van a haza, hol a haszon”
- család nélküli – a két legfontosabb értéket nem bírja
Ottó - G. öccse, Fülöp király gyilkosa, G. védelme alatt áll, tragikus vétsége Melinda elcsábítása, a végén ő öleti meg Melindát, elmenekül
Izidóra- Erzsébet helyett van itt, viszonzatlanul szerelmes Ottóba, G.nem engedi haza
 
2. magyarok
 
Petur:
A békétlenek vezére, Indulatos, szalmaláng lelkesedésű, sértett, jogait ismerő, de azokat érvényesíteni nem képes típus. Bánk kritikája felületességére mutat rá : "belőled most a nemzeti rút gyűlölet, nem az igazság beszél." /Bánk, 2.sz./Petur csak beszél, nem cselekszik, és gyorsan meg is békül.
Az események végül őt igazolják , nem szentesíti Bánk tettét – alattomos gyilkosnak nevezi.
 
Bánk bán jelleme
- nádor – a király helyettese – felelős az ország rendjéért, szerepe arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen személyes sérelmén
- ismeri az ország állapotát, + Petur – a nemesség sérelmeit + Tiborc- a jobbágyok panaszait
- férj – Ottó terve a legszemélyesebb sérelem
- a Sturm und Drang hőseihez hasonlóan – tisztaság, érzékenység, vívódás, összeomlása
- tette jogos (a király is elismeri) - de következményeit is vállalnia kell – vérfürdő, ártatlan áldozatok (Melinda, Petur)
- összeomlásának oka: sem békésen sem erőszakosan nem tudta megoldani a problémát – megmenteni nemzetét a polgárháborútól /nádor létére – törvényszegő gyilkos, a törvény védelme helyett felségsértő/, azt az erkölcsi világrendet teszi tönkre, amit védenie kellett volna
„Nincs a teremtésben vesztes, csak én” – bűne nincs arányban a büntetéssel, isteni végzetként
Tiborc
telkes jobbágy, patriarkális kapcsolat, ő mentette meg ura életét, nem egyénített, a nép szócsöve nem tud lopni – becsületes
- nem fogadja el Bánk pénzét – öntudatos
Melinda - drámai szerepköre szerint naiva , vidékről az udvarba, együttérző kedvességét félreérti Ottó, Bánk tragikus vétsége, hogy eltaszítja
Endre - A nemzeti egység megszemélyesítője, de a bajt, a merániakat is ő hozta az országra. Hivatalának megfelelően felülemelkedik személyes fájdalmán, igazságos uralkodó.
 
A mű stílusa, nyelve
- még egy átmeneti nyelven – a nyelvújítás után, de Vörösmarty előtt – Illyés Gyula átdolg.
- Sturm und Drang nyelve – korláttalanul áradnak az érzelmek , dikciója – kihagyások, patetikus felkiáltások, ritka a szabályos párbeszéd – vagy félmondatokat kiabálnak, vagy szónoklatok
 
Fogadtatása: vegyes; Arany jónak tartja, Vörös¬marty inkább elmarasztalja, Széchenyi szerint: „esztelenség”, „rossz, veszedelmes tendencia”;az elso magasztaló kritika 1840-ben Erdélyi Já¬nostól
 

Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Katona József
Megtekintések száma: 1487 | Feltöltések: 0