6. Madách Imre: Az ember tragédiája - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

6. Madách Imre: Az ember tragédiája
2011-10-09, 6:09 PM
Madách Imre /1823-1864/

Nem „egykönyvű”, de egyetlennel halhatatlan    
Drámai művei közül  a Mózest - ma is játsszák

Az ember tragédiája
a  XIX.sz.-i magyar drámairodalom kiemelkedő alkotása - a  Bánk bán és a Csongor és Tünde mellett

Madách Imre életének állomásai
- Alsósztregova 
– Pest (jog)
 – 1840: Lantvirágok (versek)– 1845: FRÁTER ERZSÉBET,Csesztve 
– 1848: forradalom – családi tragédiák 
– 1852: börtön (RÁKÓCZI JÁNOS bújtatása miatt)
 – Alsósztregova (válás)
 – 1859: A civilizátor 
– 1860–61: Mózes
 - 1861. Arany Jánosnak  - kisebb stiláris javítások - P. után az első eredeti tehetségként
- 1862. a Kisfaludy T., 1863. Akadémia tagja
– 1863: Akadémiai székfoglaló: A norol, különösen aesthetikai szempontból  

keletkezési körülmények
- 36 éves,  művelt, sokat olvasó, bölcseleti hajlamú,  visszavonultan, keserűen élő ember, nem író  - drámában összegzi töprengéseit az életről, emberről, korának tragikumáról (magánéleti, történelmi tragédiák)
- 1o évvel a szab. harc bukása után – rálátás, értékelés lehetősége

műfaja: drámai költemény, emberiségdráma, világköltemény
Rokon muvek: Goethe Faustja,  Byron, Shelley emberiség-drámái, Hugo: Századok legendája, Ibsen:  Peer Gynt, Vörösmarty: Csongor és Tünde
fil. téma - a lét alapvető kérdéseit kutatja többnyire a mítoszokhoz visszanyúlva, az egész emberiséget érintő kérdések  - a reformkor gondolati lírájának hatása - Kölcsy: Vanitatum vanitas, Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban
Van-e értelme, célja az emberi cselekvésnek? Milyen az egyén és a tömeg viszonya? Mi az eszmék szerepe a történelemben? Van-e haladás, vagy céltalan körforgás a világ? Mi a nő?
párbeszédes forma- de nem színpadra szánt mű - a jelenetek nem színszerűek
- a passiójátékokhoz hasonló jelenetezés
lírai hangnem - nem a külsődleges drámai akció a fontos-, kiemelt a belső lelki történés , nyelv
ua. az egyik legnagyobb színpadi siker

Madách világképe
- két korszak határán élt - mindkettőt kritikával
a) romantikus, liberális - fejlődéshit, az ember szabad akarata, egyéniség, 
b) 1849, a szab.harc bukása utáni - pozitivizmus (a spekulációk helyett a tények) - determinizmus
 - természeti törvények, szabad akarat tagadása,  
Ádám és Lucifer képviseli - Madách kétlelkűségét,  több szólam - egymást kizáró igazságok, -a kor meghasadt eszmevilágának valamennyi mozzanatát egy egészbe

A történeti színek belső logikáját a hegeli történelemfilozófia határozza meg :
- történelem = az emberi képességek gazdagodása, a szabadságeszme kiteljesedése, a koreszmét a történelmi fejlődés élén járó nép szelleme képviseli
 - tézis, az eszme születése >< antitézis az eszme megvalósulása, a realizáció eltorzítja az eszmét > szintézis -a szín végén új eszme jelenik meg, melyért újra rajong Ádám
egyetlen koreszme sem tűnik el teljesen, megszüntetve megorzi a rákövetkezo magasabb eszme

szerkezet:
- 1-3, 15 - mitológiai – a műfaji konvenciók szerinti + történelmi színek: 4-5-6.Egyiptom, Athén, Róma, 7-8-9- 1o. Konstantinápoly, Prága I., Párizs, Prága II.- múlt, 11. London- jelen, 12.13.14. jövő- falanszter, űr, eszkimószín

1. szín - a mennyekben
Az Úr: „A gép forog, az alkotó pihen.”
Úr – eszeme= értelem, erő = dinamizmus, akarat, jóság – érzelem, erkölcs- Lucifer (=fényhozó) :- a tagadás szelleme, - a világ eredendő dualizmusa -a semmi provokálta ki a teremtést,  
- az Úr és Lucifer konfliktusa -küzdelmük az emberért folyik - melyik befolyása erősebb 
- az emberben belül is jelen van a két erő - az ember is duális lény (Vörösmarty)
? Goethe - Mephisztó, ua. a három angyal - fogadás az úrral (az igaz ember felismeri a helyes utat)

2. Édenkert
- Lucifer: „Küzdést kívánok, diszharmóniát,/ Mely új erot szül, új világot ád,”
„A tett halála az okoskodás.”
Lucifer pozitív szerepe - küzdés = érték  - végszó "Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál" - rosszra tör, de akaratlanul is előre viszi
Á: Úr  lenni, fausti tudásvágy, arasznyi lét, lázadás az Úr ellen - bűne a tudásvágy, a bűnbeesés után ébred fel vágya képességei kibontakoztatására, tettvágy

3. Paradicsomon kívül
Ádám otthont épít, Éva lugast csinál 
Ádám büszke erejére, de érzi arasznyi léte korlátait - magány, kitaszítottság, amit L. igért - a mindentudást a szűkre szabott lét miatt nem
- álom- hagyja, hogy Ádám végigpróbálja minden tervét, valamennyi célja kudarcot vall - akkor majd belátja , hogy az ember milyen alantas l

Történeti színek - az emberiség közös  kultúrszimbólumai
4. szín  Egyiptom
Ádám - korlátlan hatalmú fiatal fáraó - piramis - halhatatlanság, dicsőség- 2o évesen erősnek, tehetségesnek, hatalmasnak álmodja magát mindenki
- egy haldokló rabszolga- "Milliók egy miatt" - megingatja
- maga mellé parancsolja Évát - az szereti parancsra - de felsikolt a rabszolgák jajszavára 
- kiábrándul - a dicsőséget nem érhetjük el  (Lucifer - eltemeti a por), s akit szeret, nem szereti viszont
- Új világba "E millióknak kell érvényt szereznem/ Szabad államban", Évát is elhagyja - a parancsra ölelés helyett mint egyenlőt akarja viszontlátni

5. szín – Athén: - Éva (Lucia) a templomban imádkozik - Ádám (Miltiádész) nehogy a nagyravágyás rabja legyen
Ádám:  - demokrácia, a közösségért él, de aki hősként megsebesült,  hazatérve a vádlottak padjára kerül
Kiábrándulás - silány a világ, jelentéktelenek vagyunk,  a nagy célok hamisak, 
A szabadság és egyenlőség kölcsönösen kioltja egymást, a tömeg a demagógok befolyása alá kerül, annak a véleményét szajkózza, aki utoljára szólt, vagy aki közvetlen érdekeit harsogja. 
az egy mindenkiért heroikus magatartásformája éppúgy terméketlen – mert megbukik a tömeg értetlenségén –, 

6. szín – Róma: 
- Ádám (Sergiolus)3o körüli férfi - ha a világ ilyen silány, ha nincsenek jövő formáló célok, marad a jelen élvezete - Carpe diem
- Péter apostol menydörgő szava józanítja ki őket - minden pusztul körülöttük, új testvériségről beszél, a lelket megtisztító keresztény hitről, szeretetről
- Ádám szembesül élete tartalmatlanságával - mindene megvan, de nyom nélkül múlik el, akit ölel, nem szereti
Ádám céljai. Keresztény hit, lovagerény, új női ideál

7. szín – Konstantinápoly: 
Ádám (Tankréd)-, életét áldozná a hitért- a Szentföldről hazatérve fanatizmus, félelem, bizalmatlan polgárok, 
- pátriárka >< agg  eretnek  (J. egylényegű /homousion/, hasonlólényegű az Istennel /homoiusion/ eretneküldözés, 
- a hit dogmává, üres formává, a hit haszonélvezői csak hatalmuk megszilárdítására használják Jézus tanítását
- nem a hitben, azokban csalódik, akiknek kezében hatalmi eszközzé silányult az eszme
- a kertben sétáló Éva (Izóra apáca)-, a zárda elzárja, a szerelem bűnné
Á. megcsömörlik a harctól - innentől szemlélődő – a vérengző korból a tudós elmélyülésbe menekül, a tudással akarja szolgálni Istent és az embereket
Lucifer: "A kor folyam, mely visz vagy elmerít/ Uszója, nem vezére, az egyén" 

8. szín – Prága I: - Ádám (Kepler csillagász), értelmiségi- érett, bölcs férfi, nem kívánja igazítani a világ kerekeit-  az ég titkait kutatja, közben a mindennapos megélhetés gondjaival küszködve horoszkópokat gyárt, hogy felesége (Borbála)  anyagi igényeit kielégítse. 
- az értelmiségi dilemmája - nincs kardja, hivatala, tudását nem becsülik - nem tehet mást, szót fogad
- kétségbeejtő a tehetetlenség-érzése - tudja, a legkülönb ebben a törpe udvaronc világban, de tehetségére nincs szükség
- álom egy olyan korról, amikor a szabadság, egyenlőség, értelem lesz az úr

9. szín – Párizs: - ETSZ, a liberalizmus eszméi, a szabadságeszme tetőzése 
Danton - lelkesen szónokol -, tetterős férfi, közszereplést vállaló értelmiségi, azt hiszi irányítja a forradalmat
 - a tömegből bárki elszántan adná életét a hazáért /fanatikus tiszt/
- ifjú márki és húga /Éva/- D. megingatja az emberi tartás és az arisztokrata lány szépsége - É. Kulturált, okos - szellemi társa lehetne, de elutasítja /túl nagy a távolság- közben valaki leszúrja/- magány
- a felgerjedt pórnő eg y éjszakáját kéri - visszariad - választani kell - vagy vállalja a vért, mocskot is
- őt vádolják árulással
- a gyakorlat eltorzítja a legnemesebb ideákat is. A forradalmi terror fölfalja saját gyermekeit, , Saint Just, Robespierre negatívan

10. szín – Prága II: 
- a famulus ébreszti - hitvány korban él, csak a mámor teremt nagyot
„Mi óriási volt bűne és erénye” - értelmezi az álomban történteket. Párizsra Kepler, nem ábrándul ki, 
- Éva /Borbála/ is kitapasztalja kora mocskosságát - szeretője arra kéri, ölje meg férjét
Olyan korba - ahol az ESZT már mindennapi gyakorlattá változott

11. szín – London: 
- a jelen , a XIX.sz. közepe - vásár a Tower előtt a liberalizmus győzelme, rajong a szabad versenyért- "majd az élet korlátozza önmagát
- a szép Éva /polgárlány/ a munkásruhába öltözött Á.-ot elutasítja, de a gazdagnak akár ágyasa is lenne 
- Ádám egyre szorulóbb szívvel tapasztalaja a szabadság boldogsága helyett, kisszerű, üzleties világ, a megélhetés krajcáros gondjai, csak a gazdagok szabadok
a küzdelem a létért elv megvalósulása, ahol egyetlen értékmérő a pénz, amelyen nemcsak árut, hanem eszmét és érzelmet is lehet vásárolni
- A tragikus felismerés, hogy a szabadság korlátok nélkül önmagát számolja fel, vezet el az élet értelmetlenségének felismeréséhez. Ezt jelzi emblematikusan és jelképesen a szín végén a haláltánc. 
- Csak egyedül Éva az, aki  túllép a síron, hiszen ellentmondásos női  mivoltában is a költészet és az ifjúság jelképe. 

12. szín – Falanszter- jövő- tudomány szervezte szabad világ
- messziről jött tudósjelöltek, őszülő férfi - nincs haza, nincs nemzetiség - csak közcél, amiért az emberiség él, a tudomány szabályozza az életet
- nincs egyéniség - unalmas gyerekiskola
- az ésszerűség és a ráció szabja meg a határokat, elsősorban Fourier utópiáját jeleníti meg, aholis a ráció irányítja az életet. A józan ész uralma azonban szükségszerűen leszűkíti és elszürkíti a sokszínű és gazdag életet, kizárja belőle mindazt, ami a ráción innen vagy túl van: a művészetet, az érzelmeket, az emberi vonzalmat. 
A rend nevében föladott szabadság leveszi ugyan az ember válláról az egyéni döntés és felelősség terhét, de meg is fosztja mindattól, ami emberivé teszi az életet. 
Rend nélküli szabadságban /London/ és szabadság nélküli rendben élni lehetetlen 

13. szín – Az űr
Ádám az emberi szabadság, szabad akarat végső bizonyítékát keresve ki akar szakadni a földi világból.
Visszariad a Semmi átélésétől- egyetlen értékünk: emberi életünk
-  A Föld Szellem szavára Ádámban először vetődik fel a cél és küzdelem kettősségének problémája, melyben Ádám – előlegezve a 15. szín tanulságát – a küzdelem fontosságát hirdeti- nem lehet küzdés nélkül élni

14. szín – Hóval, jéggel borított, hegyes, fátlan világ: az Egyenlítő vidéke négy évezred után, Ádám megtört aggastyán
eszkimó - istennek nézi- fókát áldozna, asszonyát is bemutatja- korcs - az ember baromként vegetál-  az éhes gyomor filozófiája
a darwini–spenceri küzdelem a létért - előrevetítve az ember vereségét, hiszen "sok az eszkimó és kevés a fóka”, 

15.szín - Paradicsomon kívül
- Ádám álmából fölébredve, s a XIV. szín rettenetétől vezérelve a végső megoldáshoz, az öngyilkossághoz akar menekülni. Éva anyasága értelmetlenné teszi tettét. 
- az Úrhoz fordul kérdéseivel: van-e értelme az emberi életnek és küzdésnek, alakítható-e az emberi élet és történelem, vagy csupán a kör-körösség értelmetlenségét szenvedjük végig. 
- A konkrét kérdésekre az Úr nem ad egyértelmű választ, a küzdésetika és az isteni kegyelemre való ráhagyatkozás fontosságát hangsúlyozza, s így a filozófiai kérdésekre erkölcsi szinten adja meg a választ. Így válik nyitottá a mű, a kérdésekre minden kor olvasójának magának kell felelnie.
determinizmus - egyénileg szabad, de történelmileg meghatározott

az ember tragédiája : tudjuk, hogy meghalunk, halandók vagyunk és halhatatlanok, halandó életünk az egyetlen vagyonunk


  
Értelmezés - a mű eszmetörténeti helye

- a 48-as forradalmak hiteltelenné tették a haladás gondolatot - Madách is feladta hitét
-  a természettudomány felfedezései 5o-es évek /föld történetéről, fajok eredetéről elméletek, sejt felfedezése/ - a vallás, a szabad akarat, az erkölcsök megkérdőjelezése, az élet értelme is kérdésessé vált

Egyén és tömeg viszonya
A francia forradalom eseményei tették világossá a gondolkodás- és politológiatörténet számára, hogy a tömeg nem csupán alakítója, de legalább ilyen mértékben akadályozója és eltorzítója is a történelemnek. 

Ádám
mitikus ember - vitázik az Úrral, Luciferrel
az eredendő bűn a tudásvágy  - pozitív oldala nemes tudásszomj, tettvágy
mindig a korra legjellemzőbb embertípus maszkjában
egy-egy eszmét abszolutizál, a lét egyetlen értelmévé
-a szellem erejével akarja a teremtést utánozni
a drámai színekben - hús-vér ember - hívő, lelkes, tettre kész, reménykedő,  szevedélyes, teremtő alkat - fáraóként önző,  Miltiádészként hős, családját szerető hadvezér, - keserű, Kepler bölcs, Danton hatalomra vágyó
- küzdést akar - vitalista szemlélet, szubjektív etikai megfontolás
az ember tragédiája= halandósága tudatában is képes küzdeni a végzet ellen, időt, sorsot teremt magának
romantikus autonómia
Úr: bízzál - isteni kegyelem

Éva
- a teljes lét jelképe-  a szerelem, mint istenadta érzelem képviselője, az Úr követe, Lucifer tehetetlen vele
anyaság - a teremtés utánzása
a drámai színekben új és új alakban - E -fiatal nő, A- fiatal anya, R- fiatal szerető, K - fiatal szűz, P - fiatal asszony, P - fiatal hajadon …- mindig fiatal, mindig másmilyen - nő: a büszkeség, boldogság forrása, a társ, 
-  sokszor segít a hiba felismerésében, az új cél kitűźésében
- az isteni eredetű harmónia megteremtésére törekszik
- a történelmi változások között az ember belső egyensúlyának megteremtésére, dinamikus kiegyensúlyozásra törekszik
- nincs tisztában hatásával, eszközei mégis erősebbek minden okoskodásnál

Lucifer
Ádám elmaradhatatlan társa
pozitív a szerepe - "Küzdést kívánok, diszharmóniát,/ Mely új erőt szül, új világot ád " /2.sz./
szellemes, de hideg racionalizmus, cinikus, leleplezi az illúziókat, Ádám kételyeinek, Évát nem tudja a hatalmába keríteni
olyan mint egy okos ember egyik oldala, a másik Ádám

epizodisták - első demagóg - politikai eszméket, barát - bűnbocsátó cédulákat, Nyegle - csodaszereket, Péter apostol, eretnek, tiszt - hisz, Athénben ingyenélő, Prágában udvaronc, Londonban koldus - elzavarja - dögöljön éhen
az örök vesztes kisember - rabszolga, második demagóg








Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Madách Imre
Megtekintések száma: 2605 | Feltöltések: 0