Csehov, Anton Pavlovics (1860-1904)

(Egyetemi évei alatt) jelennek meg első rövid humoreszkjei, majd szatirikus csinovnyik-novellái, s 1887-ben színre viszik Ivanov című darabját is. A Novoje Vremja nevű konzervatív lap belső munkatársaként anyagilag mind függetlenebbé válik, s így az irodalom művelése folyamatosan háttérbe szoríthatja orvosi tevékenységét. Sorra jelennek meg a századvég hangulatával átitatott novellái, hírt adván az ember elmagányosulásáról, a céltalanságba fulladó kiüresedett életről (Bánat, Fájdalom, Jonics, A kutyás hölgy), hogy aztán művészete az emberi otthontalanságból, kiszolgáltatottságból, a mozdulatlanná dermedt életből, az elvágyódásból és álmodozásból szőtt drámáiban teljesedjék ki (Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert). http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Csehov.htm

A csehovi dráma jellemzői:

- a modern dráma egyik legnagyobb hatású megújítója

- „drámaiatlan dráma” – a hagyományos dráma elemei hiányoznak: nincs központi konfliktus, nincs az értékrendeket ütköztető cselekmény, nincs megoldás 

- nincsenek drámai jellemek - nem vmely társadalmi csoporthoz tartozás vagy pszichológiai típus érdekli - az átlagember gondolkodása, lelki élete, a legjellemzőbb hibákat, illúziókat, csapdákat mutatja be, amelyek vakvágányra viszik az életet , a sz.-végi orosz élet dermedtsége, elpazarolt életek, akik tehetségesek

- hősei döntésképtelenek, bizonytalanok, cselekvésképtelenek, képtelenek a kommunikációra, a konfliktus a tudatukon belül zajlik, a jelen helyett a múltba vagy a jövőbe menekülnek

- megszűnik az egységes világkép és értékrend, a sokféle igazság közt a hősök képtelenek eligazodni, társadalmi szerepekben élnek, elvesztik identitásukat

- az egyén felelőssége, hogy a megbomlott világrendben egyéni útját megtalálja és

- saját boldogságát megteremtse.

- nincs tragikus értékvesztés a végén - nem semmisül meg erkölcsileg senki - összebékülnek

- párhuzamos monológokra épülő párbeszédtechnika – a hősök nem is figyelnek a másikra, meg sem értik szavait  vagy szándékosan félreértik a másikat:

- humor, mindent átszövő irónia, kritikus távolságtartás 

- műfaj-  kevert modalitás: tragikus, ua. Csehov komédiának nevezte színműveit

„Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie.” (Csehov)

A három nővér

- helyszín: egy kormányzósági város

Idő és térviszonyok:

I. felvonás: déli 12 óra – szalon – vidám névnapi ebéd -tavasz

II. felvonás: este 8 óra – szalon – elrontott farsangi este

III. felvonás: éjjel 3 óra – tűzvész

IV. felvonás: déli 12 óra – kertben – párbaj, katonák áthelyezése- ősz

Objektív idő: 3–4 év (I–IV. felvonás között)

Szubjektív idő: 1 nap – körkörösség

ismétlődő óra-motívum

Érkezés- és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt, - a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála  a Prozorov család magára maradását jelenti.

Szereplők: idealizált múlt (11 éve költöztek ide Moszkvából), idealizált jövő 

Műveltek, értékesek, de csak álmokkal pótolják életük hiányait; nincs céljuk, feladatuk

Prozorov testvérek: 

- Olga tanárnő – fárasztja, férjhez menne, a múltban él

- Mása tanárfeleség – nem dolgozik, csak unatkozik, kiábrándult a férjéből, volt tanárából – a hiányzó értékeket Versinyinben keresné ,végül visszaáll eredeti helyzete, folytatja életét Kuligin mellett.

- Irina postáskisasszony – lélekölő munka, álomvilág: plátói szerelem, Moszkvába költözés terve

Andrej – hivatalnok – tehetségtelen, rossz házasság - a kártyába menekül

katonaorvos – mindegy- elbutult

Tuzenbach  báró – dolgozni akar

Versinyin  ezredes – házassága kudarca

Natalja  Ivanovna – Andrej felesége – az egyetlen aktív, cselekvő figura, könnyedén eléri céljait , a jelenben él,  gazember

Szoljonij  százados – ürességét elől önpusztításba menekül, mások pusztulását okozza

Anfisza  öreg dada

- mindenki magát siratja, másra vágyik (Moszkva – a vágyott jövő szimbóluma)

- 5 viszonzatlan  szerelem - egyetlen menedék az élet üressége ellen, a felfokozott érzelem

- egyre jobban beszűkülő élettér, lehetőségek

- felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-, Irina olasztudását felejtette, Csebutikin orvosi ismereteit

- szimbólumok: álarc, tűz, kártya, óra