I. A barokk kor jellemzői, képviselői, műfajai

A barokk /olasz: furcsa, képtelen/ a reneszánsz után következő művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat /16-18.sz./.

Társadalmi háttere, az  ellenreformáció /16.sz.közepétől/ az egyház belső megújítását és a katolikus egyház tekintélyének visszaszerzését tűzte ki célul. Vezetői, a  jezsuiták a művészetet is a vallásos meggyőzés eszközeként alkalmazták.  A barokk művek jellemzőjévé (a reneszánsz világiasabb szemlélete helyett)  a  vallásos elmélyültség és az  érzéki hatáskeltés kettőssége, a földi vaskosság, naturalizmus és a testetlen áhítat ötvözése vált. 

Stílusjegyei: festőiség, érzékletesség, természethűség, mozgalmasság, diszharmónia, feszültség, zsúfoltság, szenvedélyesség, összetett kompozíció, a végtelenbe, az istenire utaló gigantikus méretek, mértéktelenség, meghökkentés, fantasztikum. 

Az antik műfajok közül az eposzt /Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Milton: Az elveszett paradicsom/ és a tragédiát értékelte a legmagasabbra /Corneille,  Calderon,  Lope de Vega, iskoladrámák/,a barokk  érzületetet a heroizmus és a pátosz igénye jellemezte.

A magyar barokk az európaival egy időben kezdődött:  Pázmány Péter prédikációi, Bethlen Miklós és Rákóczi Ferenc emlékiratai, Mikes Kelemen levélregénye.

II. Zrínyi Miklós élete /1620-1664/, műve i 

- hadvezér, politikus, író ;

- kivételesen magasrendű erkölcsi személyiség, őseinek példája ösztönözte, tehetségét, műveltségét a haza szolgálatába állította

„Nem írom pennával.../De szablyám élivel .../Az én örök híremet” ( Peroratio  =az eposz berekesztése);

- hadvezérként és politikusként vágyott hírnévre, feladata a keresztény hit és a haza védelme;

- a világ egyetlen eposzköltője, aki maga is katona volt;

- jelmondata: Sors bona nihil aliud (=Jó sors, semmi más).

család

- dalmát, családi hagyomány a törökellenes harc

- dédapa - Zrínyi Miklós - birtokszerző, rabló főúr, 1566. Szigetvár védője

öccse - Z. Péter (Wesselényi-féle összeesküvés), az  ő  lánya - Zrínyi Ilona (II. Rákóczi Ferenc anyja Munkács védője) 

élete

- Csáktornya, 6 évesen árva

- jezsuita iskolák - Pázmány Péter egyik gyámja (írói hatása)

1636. itáliai  utazás - barokk műveltségét  is itt  szerzi, itt alapozta meg könyvtárát (6 nyelven beszélt)

1646. DRASKOVICH MÁRIA EUSEBIA (=Viola) Szerelmi élményei érlelték költővé. 

1647. horvát bánná választják

1664. ZRÍNYI sikeres téli hadjárata - magyar fővezér, sikerek, de leállítják - Vasvári béke, 

- összeesküvés kezdeményezése

- halálával kapcsolatban  Bethlen Miklós önéletleírásában először fogalmazta meg kételyeit

művei:

-  Szigeti veszedelem (1645–46) (Az Adriai tengernek szirénája, 1651.)

- Tábori kis trakta (1651)- hadtudományi értekezés

- Vitéz hadnagy (1653) – a  hadvezetés  kérdései 

- Mátyás király életéről való elmélkedések (1657 )- politikai röpirat, a magyar politikai esszé megteremtője, a  független nemzeti király eszméjét népszerűsíti

- Az  török áfium ellen való orvosság (1661) – politikai röpirat

Magyarország csak a maga erejére számíthat, nemzeti királyság, önálló hadsereg

"Elfussunk?  nincs hová, s ohun  másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen  belé”(Ez a gondolat teljesedik ki Vörösmarty Szózatában: "Itt élned, halnod kell!”)

Műveinek utóélete

1817. Kazinczy érdeme a Szigeti veszedelem újbóli kiadása  › hatása  a reformkor íróira

1830.         Kölcsey: Zrínyi dala

1838.         Kölcsey: Zrínyi második éneke

Mikszáth Kálmán: Új  Zrínyiász

Szigeti veszedelem

1645-46 tele, mézeshetek alatt

„Engemet penig, midőn irom ezeket,

Márs haragos dobja s trombita felzörget.

Ihon hoz házamban füstölgö üszöget

Kanizsai török; óltanom kell eztet.” (9.ének)- a megírás körülményeiről - harcok közben 

Műfaja: eposz

A barokk esztétikai értékítélet ezt tartja a legmagasabb rendűnek. 

Dédapja emlékének, az elérendő esztétikai, poétikai és morális célnak a nagyformátumú műfaj felel meg. 

Témája : Szigetvár 1566-os ostroma

III. A barokk eposz sajátosságai

Az európai irodalom új törekvéseinek megfelelően, a kor heroikus életérzését kifejező jellegzetes műfajt honosított meg a magyar barokk eposz megteremtésével Zrínyi.

a) Követelmény az antik eposzok utánzása, imitáció,  rájátszások, átvételek

 Homérosz művei és Vergilius Aeneise mellett a 16.sz. végi Tasso  Megszabadított Jeruzsálem című eposza adott elsősorban mintát Zrínyinek.

eposzi kellékek: 

• propozíció /tárgymegjelölés/ az első ének első strófájában Vergilius eposzából idéz /”Fegyvert s vitézt éneklek”, bemutatja a két főszereplőt;

• invokáció: a Szűzanyához fohászkodik;

• enumeráció (=seregszemle): 

• csodás elem (Deus ex machina) –Zrínyi viszonylag kevés csodás elemet használt (pl. Gábriel túlvilági seregek), mert  kortársai  meggyőzését a történelmi hűség megőrzésével vélte elérhetőnek;

• Ovidius hatását mutatja a mű 15 énekre bontása  (Metamorphoses). 

b) barokk vonások:

• keresztény világkép, korának szóló aktuális politikai üzenet;

• monumentalitás - világméretű küzdelem része;

• heroizmus, hőse - athleta Christi (=  Krisztus. bajnoka); 

• vértanúság, hősi haláluk apoteózis (= megdicsőülés): az eposz 14-15. éneke a barokk vallásos szemléletének megfelelően metafizikai távlatot kap. A két sereg oldalán a menny és pokol erői lépnek harcba, az elesett hősök lelkének az angyalok általi égbe emelésével a hősök elnyerik jutalmukat, megdicsőülnek – barokk látomás

• az egyéniség alárendelése a közösség érdekeinek ;

• barokk érzelmi telítettség ;

• Tasso mintájára - szerelmi epizódok:   Deli Vid – Borbála; Delimán – Cumilla;

• nyelve:  erőteljes, gazdag, érzékletes:  a népnyelvből, a népköltészetből vett fordulatok, török, horvát, deák szavak

• költői képek: gyakran olyan érzékletes, mint egy barokk festmény (pl. csatajelenetek, a hajnal leírása); 

• bonyolult körmondatok;

• ellentétek;

• versformája: négyes rímű tizenkettes (Zrínyi-strófa);

IV.  A  mű cselekményszerkezete

Az eposz rövid  cselekménye:

 Isten elhatározza, hogy megbünteti bűneik miatt a magyarokat, Mihály arkangyal kiszabadítja Alecto fúriát a pokolból, aki ráveszi Szulimánt Magyarország megtámadására. Zrínyinek Krisztus megjövendöli mártíromságát. Kisebb harcok után Szulimán ostrom alá veszi a magyarok védte Szigetvárt, sokáig tart a harc, mindkét oldalon esnek el hősök(Juranics, Farkasics, Demirhám). Deli Vid és Delimán párharca Delimán és Cumilla szerelmi betétje után mindkét hős halálával ér véget. A védők helyzete kilátástalanná válik, a török Alderán varázsló megidézi a pokol erőit, de az Isten küldte angyali légió visszaveri őket. A védők a elszántan védekeznek, Zrínyi végez Szulimánnal, de végül mind elesnek. Mártírhalálukkal megváltják a magyarokat bűneiktől, és lelküket az angyalok kísérik a mennybe.

           Zrínyi szakított az eposz hagyományos 12 vagy 24 énekből álló szimmetrikus szerkesztésével. Műve 15 énekből és a várostromra utaló 1566 strófából áll.

           Nem az eposzokban megszokott „in medias res” indította a cselekményt. Hosszas bevezető /I-VI. ének/ után tért rá az ostrom bemutatására. Ennek az eredeti szerkesztésnek az oka az, hogy Zrínyi olyan tárgyat /egy hadászatilag nem  túl  jelentős vár ostroma/ választott témájául, ami valójában nem eposzi jelentőségű. Zrínyi a szigetváriak  helytállását  olyan isteni próbatételként ábrázolta, amely megváltoztatta Istennek a magyarsághoz való viszonyát. Ezért volt szüksége a szigetvári ostrom jelentőségét felnövelő részletes bevezetésre, másrészt itt készítette elő a török birodalom hanyatlásának ábrázolását is.

I-VI. ének – az ostrom előkészületei

I.ének  

– propozíció, invokáció, - Isten haragja a magyarok ellen, Mihály arkangyal utasítására  Alecto  fúria feltüzeli Szulimánt, török seregszemle

II. ének

- Arszlán bég elsietett támadása Palota ellen – Thúry  György győzelme előkészíti a szigetiek bemutatását

- Szulimán jellemzése, indulása /sz.gy./ - Zrínyi nem követi a barokk eposz hagyományait, nem festi le gonosznak; erényei – az erő, okosság, mértékletesség, egyedül kegyetlensége utal zsarnoki természetére. A legnagyobb szultán, akivel szemben nagy dicsőség helytállni

- Zrínyi imája.  A második énekben első alkalommal egy magányos feszület előtt imádkozó Zrínyivel találkozunk, aki mártírhalálért könyörög, a halál az Istennel való találkozás örömteli eseménye. A háromszor meghajló kereszt megígéri a mártírhalál dicsőségét /anticipáció, előreutalás/

III. ének

- Zrínyi siklósi győzelmével magára hívja a szultán haragját 

IV. ének

 - a magyarok diadalmenete Sziget felé

V- VI. ének - Zrínyi levele a királyhoz – tudja jövőjét, de helytáll, - elutasítja a török követek békeajánlatát, nem adja fel a várat

VII-XIII. ének – a várostrom leírása

VII. ének – Farkasics Péter siratása, első nagy kitörés a törökre- eredményes rajtaütés

VIII. ének – Szulimán panasza - hisz világuralmi küldetésében, de  az  addig megfontolt uralkodó kevélysége és elbizakodottsága nem tűri a sikertelenséget. A török táborban széthúzás van – megkezdődik a török tábor meggyengülése

IX. ének – a császári segítségért induló vitézek halála

X. ének – Szigetvár ostroma – Zrínyi, aki maga is katona volt, kivételes beleéléssel, naturalisztikus hűséggel jelenítette meg a csatajeleneteket, a viaskodó katonákat, a haláltusát

XI. ének – közelképek pl. Delimán és Deli Vid bajvívása, Delimán megöli az őt gúnyoló Rusztám béget, majd elbujdosik – a török had vezér nélkül marad

XII. ének –Szulimán a visszavonulást fontolgatja – a magyarok erkölcsi fölénye egyértelmű, a török tábor bomlása, veresége

XIII. ének – a vezérek tanácsa az ostrom feladásáról dönt, amikor véletlen elfogják Zrínyi levelét, ebből értesülnek a védők válságos helyzetéről, Zrínyi így a védőket lényegében győztesnek állítja be, akik a véletlen fordulat nélkül diadalt arattak volna a sokszoros túlerőben levő törökön – csak a szerencse hiányzott

XIV-XV. ének –az eposz befejezése

- Zrínyi utolsó beszéde, díszruhába öltözik. Zrínyi és 5oo vitéze előtt Gábriel a mártírium pálmaágával, a szigetiek utolsó nagy hőstettei. Zrínyi emberfeletti hőssé magasztosul: vívása Delimánnal, majd levágja a menekülő Szulimánt. 

Barokk látomás, vízió: a pokol erői és a mennyei seregek csapnak össze. A legheroikusabb pillanat a szigetiek életében a mártírhalál elszenvedése. Megdicsőülés, angyalok viszik Isten elé a hősök lelkeit.

Világképe

• A mű alapeszméje, célja: itt az idő, a török meggyengült,  a magyaroknak önerőből, maguknak kell kiűzniük őket

• a katolikus és a protestáns szemlélettől  is tanult: a történelem Isten kiszámíthatatlan szándéka szerint

• Zrínyi jelmondata: Sors bona nihil aliud =Jó sors, semmi más - küzdeni kell – fel  lehet ismerni I. akaratát

• a magyarság és a kereszténység ügye összetartozik - ua.-t az Istent  imádják a törökök, magyarok, csak a török nem érti meg I. akaratát

• Zrínyi a katonai vereséget erkölcsi győzelemként, nemzeti sorsfordító eseményként ábrázolta. 

• Zrínyi Szulejmán támadását Isten büntetéseként állította be, a magyarok vallási eltévelyedésének /reformáció/ és belső széthúzásának következményeként /1.énel/. A bűn és bűnhődés motívuma a reformátor-írók érveléséhez hasonlít. Ezzel szemben áll a szigetiek példája, bennük az egész magyarságra jellemző bűnök helyett a legkiválóbb erények testesülnek meg. Az összetartó, hazáért, egymásért önfeláldozásra képes  közösség  az egész nemzet számára ki tudja Isten irgalmát vívni. Ezzel indokolta művében Zrínyi azt a politikai meggyőződését, hogy a megrendült Török Birodalomra végzetes csapást lehet mérni.

Elemezésre javasolt részletek:

I. ének – 1-6. propozíció, invokáció

I.ének – 7-24. Isten büntetése

II. é. 31-38. Szulejmán jellemzése

II. é. 64-83. Zrínyi könyörgése mártíromságért a feszület előtt

V. é. 24-44. a szigetiek esküje

XV. é. 1-10. Zrínyi utolsó beszéde

http://mek.oszk.hu/01100/01136/01136.htm#5