Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok

8. A barokk eposz jellemzői Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című műve alapján
2011-10-23, 0:46 AM
I. A barokk kor jellemzői, képviselői, műfajai
A barokk /olasz: furcsa, képtelen/ a reneszánsz után következő művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat /16-18.sz./.
Társadalmi háttere, az  ellenreformáció /16.sz.közepétől/ az egyház belső megújítását és a katolikus egyház tekintélyének visszaszerzését tűzte ki célul. Vezetői, a  jezsuiták a művészetet is a vallásos meggyőzés eszközeként alkalmazták.  A barokk művek jellemzőjévé (a reneszánsz világiasabb szemlélete helyett)  a  vallásos elmélyültség és az  érzéki hatáskeltés kettőssége, a földi vaskosság, naturalizmus és a testetlen áhítat ötvözése vált. 
Stílusjegyei: festőiség, érzékletesség, természethűség, mozgalmasság, diszharmónia, feszültség, zsúfoltság, szenvedélyesség, összetett kompozíció, a végtelenbe, az istenire utaló gigantikus méretek, mértéktelenség, meghökkentés, fantasztikum. 
Az antik műfajok közül az eposzt /Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Milton: Az elveszett paradicsom/ és a tragédiát értékelte a legmagasabbra /Corneille,  Calderon,  Lope de Vega, iskoladrámák/,a barokk  érzületetet a heroizmus és a pátosz igénye jellemezte.
A magyar barokk az európaival egy időben kezdődött:  Pázmány Péter prédikációi, Bethlen Miklós és Rákóczi Ferenc emlékiratai, Mikes Kelemen levélregénye.

II. Zrínyi Miklós élete /1620-1664/, műve i 
- hadvezér, politikus, író ;
- kivételesen magasrendű erkölcsi személyiség, őseinek példája ösztönözte, tehetségét, műveltségét a haza szolgálatába állította
„Nem írom pennával.../De szablyám élivel .../Az én örök híremet” ( Peroratio  =az eposz berekesztése);
- hadvezérként és politikusként vágyott hírnévre, feladata a keresztény hit és a haza védelme;
- a világ egyetlen eposzköltője, aki maga is katona volt;
- jelmondata: Sors bona nihil aliud (=Jó sors, semmi más).

család
- dalmát, családi hagyomány a törökellenes harc
- dédapa - Zrínyi Miklós - birtokszerző, rabló főúr, 1566. Szigetvár védője
öccse - Z. Péter (Wesselényi-féle összeesküvés), az  ő  lánya - Zrínyi Ilona (II. Rákóczi Ferenc anyja Munkács védője) 
élete
- Csáktornya, 6 évesen árva
- jezsuita iskolák - Pázmány Péter egyik gyámja (írói hatása)
1636. itáliai  utazás - barokk műveltségét  is itt  szerzi, itt alapozta meg könyvtárát (6 nyelven beszélt)
1646. DRASKOVICH MÁRIA EUSEBIA (=Viola) Szerelmi élményei érlelték költővé. 
1647. horvát bánná választják
1664. ZRÍNYI sikeres téli hadjárata - magyar fővezér, sikerek, de leállítják - Vasvári béke, 
- összeesküvés kezdeményezése
- halálával kapcsolatban  Bethlen Miklós önéletleírásában először fogalmazta meg kételyeit
művei:
-  Szigeti veszedelem (1645–46) (Az Adriai tengernek szirénája, 1651.)
- Tábori kis trakta (1651)- hadtudományi értekezés
- Vitéz hadnagy (1653) – a  hadvezetés  kérdései 
- Mátyás király életéről való elmélkedések (1657 )- politikai röpirat, a magyar politikai esszé megteremtője, a  független nemzeti király eszméjét népszerűsíti
- Az  török áfium ellen való orvosság (1661) – politikai röpirat
Magyarország csak a maga erejére számíthat, nemzeti királyság, önálló hadsereg
"Elfussunk?  nincs hová, s ohun  másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen  belé”(Ez a gondolat teljesedik ki Vörösmarty Szózatában: "Itt élned, halnod kell!”)

Műveinek utóélete
1817. Kazinczy érdeme a Szigeti veszedelem újbóli kiadása  › hatása  a reformkor íróira
1830.         Kölcsey: Zrínyi dala
1838.         Kölcsey: Zrínyi második éneke
Mikszáth Kálmán: Új  Zrínyiász

Szigeti veszedelem
1645-46 tele, mézeshetek alatt
„Engemet penig, midőn irom ezeket,
Márs haragos dobja s trombita felzörget.
Ihon hoz házamban füstölgö üszöget
Kanizsai török; óltanom kell eztet.” (9.ének)- a megírás körülményeiről - harcok közben 
Műfaja: eposz
A barokk esztétikai értékítélet ezt tartja a legmagasabb rendűnek. 
Dédapja emlékének, az elérendő esztétikai, poétikai és morális célnak a nagyformátumú műfaj felel meg. 
Témája : Szigetvár 1566-os ostroma

III. A barokk eposz sajátosságai

Az európai irodalom új törekvéseinek megfelelően, a kor heroikus életérzését kifejező jellegzetes műfajt honosított meg a magyar barokk eposz megteremtésével Zrínyi.

a) Követelmény az antik eposzok utánzása, imitáció,  rájátszások, átvételek
 Homérosz művei és Vergilius Aeneise mellett a 16.sz. végi Tasso  Megszabadított Jeruzsálem című eposza adott elsősorban mintát Zrínyinek.
eposzi kellékek: 
propozíció /tárgymegjelölés/ az első ének első strófájában Vergilius eposzából idéz /”Fegyvert s vitézt éneklek”, bemutatja a két főszereplőt;
invokáció: a Szűzanyához fohászkodik;
enumeráció (=seregszemle): 
csodás elem (Deus ex machina) –Zrínyi viszonylag kevés csodás elemet használt (pl. Gábriel túlvilági seregek), mert  kortársai  meggyőzését a történelmi hűség megőrzésével vélte elérhetőnek;
Ovidius hatását mutatja a mű 15 énekre bontása  (Metamorphoses). 
b) barokk vonások:
keresztény világkép, korának szóló aktuális politikai üzenet;
monumentalitás - világméretű küzdelem része;
heroizmus, hőse - athleta Christi (=  Krisztus. bajnoka); 
vértanúság, hősi haláluk apoteózis (= megdicsőülés): az eposz 14-15. éneke a barokk vallásos szemléletének megfelelően metafizikai távlatot kap. A két sereg oldalán a menny és pokol erői lépnek harcba, az elesett hősök lelkének az angyalok általi égbe emelésével a hősök elnyerik jutalmukat, megdicsőülnek – barokk látomás
az egyéniség alárendelése a közösség érdekeinek ;
barokk érzelmi telítettség ;
Tasso mintájára - szerelmi epizódok:   Deli Vid – Borbála; Delimán – Cumilla;
nyelve:  erőteljes, gazdag, érzékletes:  a népnyelvből, a népköltészetből vett fordulatok, török, horvát, deák szavak
költői képek: gyakran olyan érzékletes, mint egy barokk festmény (pl. csatajelenetek, a hajnal leírása); 
bonyolult körmondatok;
ellentétek;
versformája: négyes rímű tizenkettes (Zrínyi-strófa);

IV.  A  mű cselekményszerkezete

Az eposz rövid  cselekménye:
 Isten elhatározza, hogy megbünteti bűneik miatt a magyarokat, Mihály arkangyal kiszabadítja Alecto fúriát a pokolból, aki ráveszi Szulimánt Magyarország megtámadására. Zrínyinek Krisztus megjövendöli mártíromságát. Kisebb harcok után Szulimán ostrom alá veszi a magyarok védte Szigetvárt, sokáig tart a harc, mindkét oldalon esnek el hősök(Juranics, Farkasics, Demirhám). Deli Vid és Delimán párharca Delimán és Cumilla szerelmi betétje után mindkét hős halálával ér véget. A védők helyzete kilátástalanná válik, a török Alderán varázsló megidézi a pokol erőit, de az Isten küldte angyali légió visszaveri őket. A védők a elszántan védekeznek, Zrínyi végez Szulimánnal, de végül mind elesnek. Mártírhalálukkal megváltják a magyarokat bűneiktől, és lelküket az angyalok kísérik a mennybe.
           Zrínyi szakított az eposz hagyományos 12 vagy 24 énekből álló szimmetrikus szerkesztésével. Műve 15 énekből és a várostromra utaló 1566 strófából áll.
           Nem az eposzokban megszokott „in medias res” indította a cselekményt. Hosszas bevezető /I-VI. ének/ után tért rá az ostrom bemutatására. Ennek az eredeti szerkesztésnek az oka az, hogy Zrínyi olyan tárgyat /egy hadászatilag nem  túl  jelentős vár ostroma/ választott témájául, ami valójában nem eposzi jelentőségű. Zrínyi a szigetváriak  helytállását  olyan isteni próbatételként ábrázolta, amely megváltoztatta Istennek a magyarsághoz való viszonyát. Ezért volt szüksége a szigetvári ostrom jelentőségét felnövelő részletes bevezetésre, másrészt itt készítette elő a török birodalom hanyatlásának ábrázolását is.

I-VI. ének – az ostrom előkészületei
I.ének  
– propozíció, invokáció, - Isten haragja a magyarok ellen, Mihály arkangyal utasítására  Alecto  fúria feltüzeli Szulimánt, török seregszemle
II. ének
- Arszlán bég elsietett támadása Palota ellen – Thúry  György győzelme előkészíti a szigetiek bemutatását
- Szulimán jellemzése, indulása /sz.gy./ - Zrínyi nem követi a barokk eposz hagyományait, nem festi le gonosznak; erényei – az erő, okosság, mértékletesség, egyedül kegyetlensége utal zsarnoki természetére. A legnagyobb szultán, akivel szemben nagy dicsőség helytállni
- Zrínyi imája.  A második énekben első alkalommal egy magányos feszület előtt imádkozó Zrínyivel találkozunk, aki mártírhalálért könyörög, a halál az Istennel való találkozás örömteli eseménye. A háromszor meghajló kereszt megígéri a mártírhalál dicsőségét /anticipáció, előreutalás/
III. ének
- Zrínyi siklósi győzelmével magára hívja a szultán haragját 
IV. ének
 - a magyarok diadalmenete Sziget felé
V- VI. ének - Zrínyi levele a királyhoz – tudja jövőjét, de helytáll, - elutasítja a török követek békeajánlatát, nem adja fel a várat

VII-XIII. ének – a várostrom leírása
VII. ének – Farkasics Péter siratása, első nagy kitörés a törökre- eredményes rajtaütés
VIII. ének – Szulimán panasza - hisz világuralmi küldetésében, de  az  addig megfontolt uralkodó kevélysége és elbizakodottsága nem tűri a sikertelenséget. A török táborban széthúzás van – megkezdődik a török tábor meggyengülése
IX. ének – a császári segítségért induló vitézek halála
X. ének – Szigetvár ostroma – Zrínyi, aki maga is katona volt, kivételes beleéléssel, naturalisztikus hűséggel jelenítette meg a csatajeleneteket, a viaskodó katonákat, a haláltusát
XI. ének – közelképek pl. Delimán és Deli Vid bajvívása, Delimán megöli az őt gúnyoló Rusztám béget, majd elbujdosik – a török had vezér nélkül marad
XII. ének –Szulimán a visszavonulást fontolgatja – a magyarok erkölcsi fölénye egyértelmű, a török tábor bomlása, veresége
XIII. ének – a vezérek tanácsa az ostrom feladásáról dönt, amikor véletlen elfogják Zrínyi levelét, ebből értesülnek a védők válságos helyzetéről, Zrínyi így a védőket lényegében győztesnek állítja be, akik a véletlen fordulat nélkül diadalt arattak volna a sokszoros túlerőben levő törökön – csak a szerencse hiányzott

XIV-XV. ének –az eposz befejezése
- Zrínyi utolsó beszéde, díszruhába öltözik. Zrínyi és 5oo vitéze előtt Gábriel a mártírium pálmaágával, a szigetiek utolsó nagy hőstettei. Zrínyi emberfeletti hőssé magasztosul: vívása Delimánnal, majd levágja a menekülő Szulimánt. 
Barokk látomás, vízió: a pokol erői és a mennyei seregek csapnak össze. A legheroikusabb pillanat a szigetiek életében a mártírhalál elszenvedése. Megdicsőülés, angyalok viszik Isten elé a hősök lelkeit.

Világképe
A mű alapeszméje, célja: itt az idő, a török meggyengült,  a magyaroknak önerőből, maguknak kell kiűzniük őket
a katolikus és a protestáns szemlélettől  is tanult: a történelem Isten kiszámíthatatlan szándéka szerint
Zrínyi jelmondata: Sors bona nihil aliud =Jó sors, semmi más - küzdeni kell – fel  lehet ismerni I. akaratát
a magyarság és a kereszténység ügye összetartozik - ua.-t az Istent  imádják a törökök, magyarok, csak a török nem érti meg I. akaratát
Zrínyi a katonai vereséget erkölcsi győzelemként, nemzeti sorsfordító eseményként ábrázolta. 
Zrínyi Szulejmán támadását Isten büntetéseként állította be, a magyarok vallási eltévelyedésének /reformáció/ és belső széthúzásának következményeként /1.énel/. A bűn és bűnhődés motívuma a reformátor-írók érveléséhez hasonlít. Ezzel szemben áll a szigetiek példája, bennük az egész magyarságra jellemző bűnök helyett a legkiválóbb erények testesülnek meg. Az összetartó, hazáért, egymásért önfeláldozásra képes  közösség  az egész nemzet számára ki tudja Isten irgalmát vívni. Ezzel indokolta művében Zrínyi azt a politikai meggyőződését, hogy a megrendült Török Birodalomra végzetes csapást lehet mérni.

Elemezésre javasolt részletek:
I. ének – 1-6. propozíció, invokáció
I.ének – 7-24. Isten büntetése
II. é. 31-38. Szulejmán jellemzése
II. é. 64-83. Zrínyi könyörgése mártíromságért a feszület előtt
V. é. 24-44. a szigetiek esküje
XV. é. 1-10. Zrínyi utolsó beszéde

http://mek.oszk.hu/01100/01136/01136.htm#5













Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): Zrínyi
Megtekintések száma: 23112 | Feltöltések: 0