Jókai Mór /1825-19o4/

- A legnagyobb romantikus regényírónk – olvasóközönséget teremtett

 - stílusfordulatot a prózában –élőbeszéd

- a magyar hírlapírói stílus megteremtője – egyéni, lírai, színes

- nemzeti mitológiát teremtett – nemzeti öntudatot, az újjászületés élményét

- különféle műfaji elemeket vegyít (anekdota, idill, szatíra, életkép)

vitatott –világképe: jó és rossz  harca - egyszerűsített séma , hősei emberfeletti adottságokkal, meseszerű történet, nem realista

- A XIX. sz. második felében a romantika már korszerűtlen

élete

- Komárom – kikötőváros, kálvinista kisbirtokos nemesi család,

- 1841-42. pápai ref. koll. Petőfi,

- 1845. joggyakorlatra Pestre

- 1846. első regénye sikere – író 

– tagja a Tízek Társaságának,

- Életképek (1847) szerkesztője,

- márc. 15-én a 12 pont megfogalmazása, este a Nemzetiben Laborfalvy Róza – 8 évvel idősebb, nevelőintézetben lánya, – szakít Petőfivel , anyja kitagadta –

- a forr. és szabadságharc alatt lapszerkesztő, mérsékelt

 49-ben komáromi menlevél (Klapka)

barátja, kártyapartnere Tisza Kálmán miniszterelnök

 Erzsébet királyné barátsága

- 1889. Nagy Bella, színésznő

művei:

Történelmi regények, életképek, anekdotikusság, a legjobbak a közelmúltról:

Egy magyar nábob (1853–54) Kárpáthy Zoltán (1854–55) –

Az új földesúr (1862)

A kőszívű ember fiai (1869)– a szabadságharc „hőseposza”

Kalandregények

Rab Ráby (1879)

A lőcsei fehér asszony (1885)

A polgári fejlődés problematikája

Fekete gyémántok (1870) Berend Iván,

Az arany ember, 1972

kései művek

Sárga rózsa c. kisregénye /1893/ - Hortobágy, balladisztikus történet egy szerelmi háromszögről

Folyóiratai: Életképek (1847), Vasárnapi Újság (1854), Üstökös (élclap; 1858), A Hon (1863–82)

Az arany ember, 1872

Vallomásregény, - talán a legkiemelkedőbb, a legjobban szerette

- szerkezet - az anekdotizmust háttérbe szorító megkomponált szerkezet- ismétlődő motívumok- jelzik előre a hősök sorsát, összekapcsolják az eseményeket

idő– 182o-as évek

 érzékelhető - 34 éves, 43 a végén, 8o éves – természetes

A főszereplők árnyaltabb figurák

Tímár Mihály őrlődése – bonyolult lélekábrázolás

Szereplők:

Timéa, Teréza, Brazovics Athanáz, Timár Mihály, Fabula János

Kacsuka Imre, Timár Mihály, Athalie, Brazovicsné, Krisztyán Tódor

nyitókép - Al-Duna leírása

- romantikus  tájrajz, természetkultusz

- folyókép természeti szimbolikája, idő, lét teljessége

- térben – lent és fent, időben –  kozmikus távlatok, létteljesség

- paradicsom – végítélet – biblikus, mitológiai motívumok– mitikus keret

- Szent Borbála – a történet hősei – konkrét idő

téma

- a főhős, Timár  Mihály komáromi milliomos sorsa, meghasonlottsága, kettős élete, a személyiség egységének szétesése, látszat és valóság

- a pénz ördögi hatalma, panamák, korrupció- rezignáció

magánéleti  boldogtalanság, boldogság, 2 nőhöz fűződő szerelme - házasságának válsága,

Cselekményszerkezet, Tímár jellemének alakulása

·         A Szent Borbála magabiztos, bátor… hajóbiztosa

·         elbizonytalanodás - Kacsuka

·         sorsfordulat – kincs – bukás

·         realista regényben – további elaljasodás lenne, de Tímár teheséges, furfangos vállalkozó, minta kapitalista

·         újabb bukás – Brazovics tönkretétele

·         újabb rossz választás – elveszi Tímeát

·         lelkiismereti válság – megőrzi erkölcsi érzékenységét – miközben bűnök: elvette Tímea vagyonát, tönkretette Athalie áletét,  titkos bigámista

·         tetőpont – Balaton – Krisztyán Tódor szembesíti

·         megoldás – eltűnés, új élet

·         epilógus – Athalia – meg akarja ölni Timeát /Kacsukáné/

főbb motívumok

·         arany ember

gazdag/vámtisztviselő levele Kacsukának/ megvesztegette,

„Sógor! Ajánlom e levél átadóját különös figyelmedbe. Ez egy arany ember!”

A pancsovai kapitány dühös, mert Tímár túljárt az eszén. Azt hiszi pénzért tette

 „…kegyetlenül felkacagott, s aztán megveregette Tímár vállát. – Arany ember ön, biztos úr!” Aa kenyérszállítás ügyében eljáró bizottmány ítélete: „… kimondták rá, hogy hiszen ez arany ember!”

A miniszter megvesztegetése után:

 „…ez arany ember. Négyszeresen arany ember.” (négy lóval korrumpálja)

- minden arannyá válik a kezében /Midász oktalan kívánsága, Dionüszosz megszabadította, Pánt követő egyszerű életet élt

- a közvélemény szemében megbecsült - jó tőkés

- értékes ember

Jótékonykodása miatt

Becsületessége miatt

„De nemcsak azért hítták Tímárt arany embernek, hanem másért is. Azért, hogy sohasem csalt, nem csempészett.”

Lázálmában agyonnyomja az arany

„Nem tudok felkelni! Agyonnyom ez a sok arany. Mind itt fekszik a mellemen, vegyétek el rólam. A tető beszakad, a padlásról mind rám ömlik az arany. megfulladok!”

·         Duna: Isternek is nevezi, összeköti az ókort a jelennel, a főhős kettős életének színtereit

·         Utazás: irodalmi toposz (Odüsszeusz, Candide, János vitéz)

·         A vízen hányódó hajó: az antikvitás óta ismert sorsszimbólum, Berzsenyinél újra látni fogjuk

·         Sziget: a rousseau-i visszatérés a természethez.

·         Midász király:

Minden arannyá válik a kezében, ám épp ettől boldogtalan

A titok kitudódása is párhuzam (Midász királynak szamárfüle van)

Az angol változat címe (A modern Midász)

Hasonló történet: Polükratész

Kr.e 6.sz  Megsokallván gazdagságát nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta áldozatként az isteneknek, de egy hal gyomrából előkerült.

„eszébe jutott Polykratész, aki nem tud veszíteni, végre rettegni kezd a nagy szerencséjétől.

Hasonló a Nibelung-történet is Wagner feldolgozásában: a Rajna kincse bajt hoz a birtokosára

·         a pénz mítosza

-  mindent megmérgez,

Tímárt erkölcsileg tönkretette,

Teréza mama férje öngyilkos,

Krisztyán Tódort ez tette gonosszá, 

Brazovics gutaütést…,

még Tímea is amikor Athalie véletlenül megszúrja - Te ügyetlen - a cseléd gazda szituáció váltja ki a megalázást,

Fabula uram is spekulációval gazdagszik meg,

Tímea fia tékozló lett, elherdált

Krisztyán Maxim "Akinek pénze van, az mind lopta.  …Brecht: Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest?

·         holdfény - bűnre csábító, szerelmet ígérő, halálba hívó,

Ali Csorbadzsi a  Szt. Borbálán, öngyilkos, Timárra bízza lányát, vörös félhold - motívuma

Ali Csorbadzsi rábízza titkát,

„Valami félelem fogta el, ha arra a vörös holdra tekintett. Azt hitte, ettől jönnek azok a rossz suttogások

Komárom felé hajózva:

„… Tímárnak úgy tetszék, mintha az a hold valóban emberi arc volna…. Csakhogy a hold beszédét még mindig nem lehetett érteni … mintha azt mondaná: holnap visszajövök, akkor majd megértesz.”

A vörös félhold c. fejezetben

 „… a félhold megint ott állt az alkonyégen. Vörös volt az ég is, a hold is. – Mit kísértesz te engem? – mondta magában Mihály. Hanem, amint egész sötét lett, egy hang a hallgató sötétség közepett, egy hang onnan belül e szót sugá fülébe: ’Tolvaj vagy!’

Az öngyilkosság szimbóluma.

„A félhold bevilágította az óriási jégtükröt. A jégmezőre sütő jégnap… ’Jövök, jövök! – monda Tímár”

Megtisztulva mindent elmond Noéminek:

„A telehold (nem félhold!) már nem a kísértő csillag, nem az öngyilkosok jégparadicsoma, hanem egy ismerős jóbarát.”

·         Utópia - Senki szigete (Paradicsom)

– Teréza mama története – a férjét  Brazovics Athanáz tette tönkre, Krisztyán Tódor apjáért állt jót

–férjét a pap nem temette el, másfajta hit, panteizmus - Jókai eltávolodása a tételes vallástól - paradicsomi harmónia – archaikus társadalmon kívüliség, nincs pénz, egyház

- szentimentális idill – Rousseau

– archetipus, toposz – a boldogság szigete– romantikus nosztalgia, a pénz-, erkölcs-, egyház, társadalmon kívüli társadalomból való kivonulás, sziget - menekülés, otthon, magánélet, munka, menedék, kivonulás-jelkép

- a világ diszharmóniája a realitás, a harmónia csak az utópiában- 18.sz.-i gondolat

- végén – Timár feladja a világ alkotó formálásának vágyát, ide vonul ki