Nyitólap » Fájlok » magyar » irodalom témavázlatok |
2011-11-20, 1:51 AM | |
Jókai Mór /1825-19o4/ - A legnagyobb romantikus regényírónk – olvasóközönséget
teremtett - stílusfordulatot
a prózában –élőbeszéd - a magyar hírlapírói stílus megteremtője – egyéni,
lírai, színes - nemzeti mitológiát teremtett – nemzeti öntudatot, az
újjászületés élményét - különféle műfaji elemeket vegyít (anekdota, idill,
szatíra, életkép) vitatott –világképe: jó és rossz harca - egyszerűsített séma , hősei
emberfeletti adottságokkal, meseszerű történet, nem realista - A XIX. sz. második felében a romantika már korszerűtlen élete - Komárom – kikötőváros, kálvinista kisbirtokos nemesi
család, - 1841-42. pápai ref. koll. Petőfi, - 1845. joggyakorlatra Pestre - 1846. első regénye sikere – író – tagja a Tízek Társaságának, - Életképek (1847) szerkesztője, - márc. 15-én a 12 pont megfogalmazása, este a Nemzetiben
Laborfalvy Róza – 8 évvel idősebb, nevelőintézetben lánya, – szakít Petőfivel ,
anyja kitagadta – - a forr. és szabadságharc alatt lapszerkesztő, mérsékelt 49-ben komáromi
menlevél (Klapka) barátja, kártyapartnere Tisza Kálmán miniszterelnök Erzsébet királyné
barátsága - 1889. Nagy Bella, színésznő művei: Történelmi regények, életképek, anekdotikusság, a
legjobbak a közelmúltról: Egy magyar nábob (1853–54) Kárpáthy Zoltán (1854–55) – Az új földesúr (1862) A kőszívű ember fiai (1869)– a szabadságharc „hőseposza” Kalandregények Rab Ráby (1879) A lőcsei fehér asszony (1885) A polgári fejlődés problematikája Fekete gyémántok (1870) Berend Iván, Az arany ember, 1972 kései művek Sárga rózsa c. kisregénye /1893/ - Hortobágy,
balladisztikus történet egy szerelmi háromszögről Folyóiratai: Életképek (1847), Vasárnapi Újság (1854),
Üstökös (élclap; 1858), A Hon (1863–82) Az arany ember, 1872 Vallomásregény, - talán a legkiemelkedőbb, a legjobban
szerette - szerkezet - az anekdotizmust háttérbe szorító
megkomponált szerkezet- ismétlődő motívumok- jelzik előre a hősök sorsát,
összekapcsolják az eseményeket idő– 182o-as évek érzékelhető - 34
éves, 43 a végén, 8o éves – természetes A főszereplők árnyaltabb figurák Tímár Mihály őrlődése – bonyolult lélekábrázolás Szereplők: Timéa, Teréza, Brazovics Athanáz, Timár Mihály, Fabula
János Kacsuka Imre, Timár Mihály, Athalie, Brazovicsné,
Krisztyán Tódor nyitókép - Al-Duna leírása - romantikus
tájrajz, természetkultusz - folyókép természeti szimbolikája, idő, lét teljessége - térben – lent és fent, időben – kozmikus távlatok, létteljesség - paradicsom – végítélet – biblikus, mitológiai
motívumok– mitikus keret - Szent Borbála – a történet hősei – konkrét idő téma - a főhős, Timár
Mihály komáromi milliomos sorsa, meghasonlottsága, kettős élete, a
személyiség egységének szétesése, látszat és valóság - a pénz ördögi hatalma, panamák, korrupció- rezignáció magánéleti boldogtalanság,
boldogság, 2 nőhöz fűződő szerelme - házasságának válsága, Cselekményszerkezet, Tímár jellemének alakulása ·
A Szent Borbála magabiztos, bátor… hajóbiztosa ·
elbizonytalanodás - Kacsuka ·
sorsfordulat – kincs – bukás ·
realista regényben – további elaljasodás lenne,
de Tímár teheséges, furfangos vállalkozó, minta kapitalista ·
újabb bukás – Brazovics tönkretétele ·
újabb rossz választás – elveszi Tímeát ·
lelkiismereti válság – megőrzi erkölcsi
érzékenységét – miközben bűnök: elvette Tímea vagyonát, tönkretette Athalie
áletét, titkos bigámista ·
tetőpont – Balaton – Krisztyán Tódor szembesíti ·
megoldás – eltűnés, új élet ·
epilógus – Athalia – meg akarja ölni Timeát
/Kacsukáné/ főbb motívumok ·
arany ember gazdag/vámtisztviselő levele Kacsukának/ megvesztegette, „Sógor! Ajánlom e levél átadóját különös figyelmedbe. Ez
egy arany ember!” A pancsovai kapitány dühös, mert Tímár túljárt az eszén.
Azt hiszi pénzért tette „…kegyetlenül
felkacagott, s aztán megveregette Tímár vállát. – Arany ember ön, biztos úr!”
Aa kenyérszállítás ügyében eljáró bizottmány ítélete: „… kimondták rá, hogy
hiszen ez arany ember!” A miniszter megvesztegetése után: „…ez arany ember.
Négyszeresen arany ember.” (négy lóval korrumpálja) - minden arannyá válik a kezében /Midász oktalan
kívánsága, Dionüszosz megszabadította, Pánt követő egyszerű életet élt - a közvélemény szemében megbecsült - jó tőkés - értékes ember Jótékonykodása miatt Becsületessége miatt „De nemcsak azért hítták Tímárt arany embernek, hanem
másért is. Azért, hogy sohasem csalt, nem csempészett.” Lázálmában agyonnyomja az arany „Nem tudok felkelni! Agyonnyom ez a sok arany. Mind itt
fekszik a mellemen, vegyétek el rólam. A tető beszakad, a padlásról mind rám
ömlik az arany. megfulladok!” ·
Duna: Isternek is nevezi, összeköti az ókort a
jelennel, a főhős kettős életének színtereit ·
Utazás: irodalmi toposz (Odüsszeusz, Candide,
János vitéz) ·
A vízen hányódó hajó: az antikvitás óta ismert
sorsszimbólum, Berzsenyinél újra látni fogjuk ·
Sziget: a rousseau-i visszatérés a természethez. ·
Midász király: Minden arannyá válik a kezében, ám épp ettől boldogtalan A titok kitudódása is párhuzam (Midász királynak
szamárfüle van) Az angol változat címe (A modern Midász) Hasonló történet: Polükratész Kr.e 6.sz
Megsokallván gazdagságát nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta
áldozatként az isteneknek, de egy hal gyomrából előkerült. „eszébe jutott Polykratész, aki nem tud veszíteni, végre
rettegni kezd a nagy szerencséjétől. Hasonló a Nibelung-történet is Wagner feldolgozásában: a
Rajna kincse bajt hoz a birtokosára ·
a pénz mítosza - mindent
megmérgez, Tímárt erkölcsileg tönkretette, Teréza mama férje öngyilkos, Krisztyán Tódort ez tette gonosszá, Brazovics gutaütést…, még Tímea is amikor Athalie véletlenül megszúrja - Te
ügyetlen - a cseléd gazda szituáció váltja ki a megalázást, Fabula uram is spekulációval gazdagszik meg, Tímea fia tékozló lett, elherdált Krisztyán Maxim "Akinek pénze van, az mind
lopta. …Brecht: Mi egy bankrablás egy
bankalapításhoz képest? ·
holdfény - bűnre csábító, szerelmet ígérő,
halálba hívó, Ali Csorbadzsi a
Szt. Borbálán, öngyilkos, Timárra bízza lányát, vörös félhold - motívuma Ali Csorbadzsi rábízza titkát, „Valami félelem fogta el, ha arra a vörös holdra
tekintett. Azt hitte, ettől jönnek azok a rossz suttogások Komárom felé hajózva: „… Tímárnak úgy tetszék, mintha az a hold valóban emberi
arc volna…. Csakhogy a hold beszédét még mindig nem lehetett érteni … mintha
azt mondaná: holnap visszajövök, akkor majd megértesz.” A vörös félhold c. fejezetben „… a félhold
megint ott állt az alkonyégen. Vörös volt az ég is, a hold is. – Mit kísértesz
te engem? – mondta magában Mihály. Hanem, amint egész sötét lett, egy hang a
hallgató sötétség közepett, egy hang onnan belül e szót sugá fülébe: ’Tolvaj
vagy!’ Az öngyilkosság szimbóluma. „A félhold bevilágította az óriási jégtükröt. A jégmezőre
sütő jégnap… ’Jövök, jövök! – monda Tímár” Megtisztulva mindent elmond Noéminek: „A telehold (nem félhold!) már nem a kísértő csillag, nem
az öngyilkosok jégparadicsoma, hanem egy ismerős jóbarát.” ·
Utópia - Senki szigete (Paradicsom) – Teréza mama története – a férjét Brazovics Athanáz tette tönkre, Krisztyán
Tódor apjáért állt jót –férjét a pap nem temette el, másfajta hit, panteizmus -
Jókai eltávolodása a tételes vallástól - paradicsomi harmónia – archaikus
társadalmon kívüliség, nincs pénz, egyház - szentimentális idill – Rousseau – archetipus, toposz – a boldogság szigete– romantikus
nosztalgia, a pénz-, erkölcs-, egyház, társadalmon kívüli társadalomból való
kivonulás, sziget - menekülés, otthon, magánélet, munka, menedék,
kivonulás-jelkép - a világ diszharmóniája a realitás, a harmónia csak az
utópiában- 18.sz.-i gondolat - végén – Timár feladja a világ alkotó formálásának
vágyát, ide vonul ki | |
Kategória: irodalom témavázlatok | Hozzáadta: tanár
| Tag-ek(kulcsszavak): | |
Megtekintések száma: 9697 | Feltöltések: 0 |