TÁRSADALOMISMERET FOGALMAK

ANTROPOLÓGIA

a tradicionális társadalmakkal foglalkozó tudomány

BABY BOOM

a születések számának robbanás-szerű növekedése az 1950-es években Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

CSALÁD

~ egy olyan intim, együtt élő csoport, melyet a vérségi kötelék, a szexuális és/vagy a jogi kapcsolat köt össze, a biológiai és a társadalmi reprodukció színtere

DEMOGRÁFIA → demográfia: a népesség számának alakulásával, illetve összetételével foglalkozó tudományterület.NÉPESSÉG

DEMOGRÁFIAI ÁTMENET

~ az a hosszú távú változás, amelynek során egy népesség a magas születési arányok és magas halandóság jellemezte egyensúlíi állapotból eljut az alacsony születési arányok és alacsony halandóság jellemezte közel egyensúlyi állapotba

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/ch03s05.html

GETTÓSODÁS

a különböző városrészek etnikai szegregációja és az ott élő népesség közötti kapcsolatok csaknem teljeskörű megszakadása a nagyvárosokban. Az Egyesült Államok mellett elsősorban Nyugat-Európa bevándorlók által érintett nagyvárosaira jellemző. A folyamat eredményeként a városnegyedek leromlanak, a lakosság életminősége jelentősen csökken.

KIVÁNDORLÁS

tartós, végleges letelepedési szándékú nemzetközi vándorlás. (Idegen szóval: emigráció).

GDP (Gross Domestic Product, bruttó hazai termék)

egy adott gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) során előállított végső javak és szolgáltatások értékét foglalja magában. Tartalmazza a külföldi befektetők által hazautalt profitot is, vagyis  a GDP-t nem teljes mértékben az adott ország lakossága használja fel.

JÓLÉTI  ÁLLAM

legáltalánosabb értelemben az állam felelősségvállalását jelenti polgárai jólétének egy meghatározott szintjéért, amit a jövedelemtranszferek és a szociális szolgáltatások rendszere útján kíván biztosítani.

MODERNITÁS

Az ipari társadalom fogalom helyett szokás a modernizáció kifejezést is használni, amely tágabb fogalom. Nyugat-Európában a 18. sz.-ban győzött a társadalom evolúciójának gondolata, a haladáshit (iparosodás, kereskedelem fejlődése, tudományos felfedezések, francia forradalom) Megváltozott a  kor emberének mentalitása is,  a jövőbe tekintve várta, tervezte, építette a társadalmi és kulturális életet.

Modernizáció alapvető jellemzői:

- hatékony piacgazdaság,

- magas életszínvonal,

- kiterjedt szociális védelem a társadalom hátrányosabb helyzetű rétegeinek,

- az emberi erőforrások, v. tőke magas szintje,

- többpártrendszerű demokrácia

- modern mentalitás, gondolkodásmód, értékek és normák, kultúra.

→ PREMODERN, POSZTMODERN

NEMZETGAZDASÁG ÁGAZATI SZERKEZETE

·         a mező- és erdőgazdaság („őstermelés”) (primer szektor)

·         az ipar különböző ágainak (feldolgozóipar, bányászat, energiatermelés, építőipar) összességéből álló gazdasági ágazat (szekunder szektor)

·         szolgáltatások (tercier szektor).

NÉPESSÉG

a társadalom legfontosabb erőforrása

-          dem. sajátosságok

·         lakosság száma:

-      születések (nyers születési ráta – adott évben 1000 főre eső születések)

-      halálozások (mortalitás)

-      ki- és bevándorlás (migráció)

·         korösszetétele → KORFA

-          kulturális  jellemzők

·         domináns értékek

·         képzettség

posztindusztriális társadalom: olyan társadalom, amelyben a foglalkoztatottak többsége a tercier szektorban dolgozik.

NORMA

~ elvek vagy szabályok, melyek követését az adott társadalmi csoport valamennyi tagjától elvárják. A normákban a társadalmi élet követelései és tiltásai fogalmazódnak meg.

„RÖVID XX. SZÁZAD”

az első világháború vége és a kelet-európai rendszerváltások közötti időszak

SZOCIOLÓGIA

az ember társas életével, a csoportokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudomány. A ~  tárgya az ember társadalmi lényként való viselkedése.

SZOCIÁLIS KÖZKIADÁSOK

(OECD-definíció): ide tartozik az egészségügy, a különféle nyugdíjak, a munkanélküli segély, az oktatásra, s más szociális szolgáltatásokra, mint az anyasági juttatásokra, a rokkantak segélyezésére, a családtámogatásra, a minimális jövedelmek garantálására fordított minden kiadás.

SZUBURBANIZÁCIÓ

elővárosiasodás, az elővárosok kialakulása és elterjedése a nagyvárosok közelében. Nyugat-Európában már a két világháború között megkezdődött ez a folyamat. Legjellemzőbb formája a laza beépítésű kertváros, amely elsősorban lakóhelyként funkcionál.

TÁRSADALMI OSZTÁLY

bizonyos társadalomtudományi irányzatok felfogásában olyan nagyobb társadalmi csoport, amely nem tekinthető csak társadalmi rétegnek. A különböző osztályelméletek többnyire vagyoni–tulajdoni különbségekre alapozódnak (pl. marxizmus), s mára lényegében túlhaladottakká váltak.

TÁRSADALMI RÉTEG

olyan emberek csoportja, akik hasonló jellemzőkkel bírnak a jövedelem, a vagyon, a hatalom, a presztízs, a kulturális szint/iskolázottság, a foglalkozás, vagy az életesélyek szempontjából.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

a munkahelyi balesetbiztosítás, egészségügyi, nyugdíj-, és munkanélküli-biztosítás összefoglaló neve.

Általában valamiféle járulékfizetés alapján valósul meg. Az egész országra kiterjedő kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező.

négy fő ága:

•             Öregségi, rokkantsági nyugdíj.

•             Egészségügyi ellátás.

•             Táppénz.

•             Anyaság segély, gyermekgondozási segély.

TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE, CSÖKKENÉSE

-              szocioökonómiai tényezők: modernizáció – urbanizáció, iparosodás: nők munkába állása, magasabb iskolázottság,

-              kulturális tényezők: individualizáció, szekularitás (vallásosság csökkenése)

-              népességpolitikai tényezők: művi abortusz szigorítása pl. Mo. 1953., szociálpolitikai tényezők

URBANIZÁCIÓ

városiasodás, az ipari forradalommal vett nagyobb lendületet (ipari városok), a 20. század folyamán a modern városok kora köszöntött be, az 1980-as évektől pedig posztindusztriális városokról beszélünk.