Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » érettségi témakörök 2012 |
2012-04-19, 10:39 PM | |
leküzdésének módjai . A fenntartható fejlődés mint
gazdasági, társadalmi, politikai cél. Milyen globális
problémák vannak Földünkön? Melyiknek milyen okai vannak? Milyen tevékenységek okozzák az ábrán bemutatott környezetkárosítást? A környezetkárosító tevékenységek megszüntetése milyen globális problémákat oldana meg illetve mélyítene el? A világ népességének alakulása 1960-2004-ig (forrás: NTK, Általános társadalom-földrajz, 177) A vlág népességének alakulása 500 és 2150 között Mit jelent a fenntarthatóság mérésének az eszköze, az ökológiai lábnyom? Ökológiai lábnyom (Ecological Footprint) Állapítsa meg, mely folyamatot vázol fel a szerző!
Állapítsa meg, hogyan értékeli a szerző az 1945 előtti bevándorlást! Foglalja
össze, mely érveket hoz fel a bevándorlással kapcsolatos veszélyeket illetően! „E bevándorlási hullám [az 1945 előtti] földrajzi eredete
igen változatos volt, mennyisége pedig elenyésző hazánk össznépességéhez képest.
Az ily módon beolvadó kultúra, jobban mondva kultúrák összessége gazdagította a
miénket. Igaz, a külföldiek érkezése itt-ott negatív reakciókat váltott ki a munkanélküliségtől
fenyegetett hazai munkások körében, s megjelent néhány idegengyűlölettől áthatott
írás is. De összességükben ezek a jelenségek szórványosak voltak. E csoportok
fokozatosan teljes mértékben, különösebb probléma nélkül asszimilálódtak, a
folyamatnak csak annyi nyoma maradt, amennyivel gazdagították közösségi
életünket, egyébként pedig elfogadták életviteli szabályainkat, magukévá tették
kultúránkat.” „E helyzetnek [az
1950 utáni bevándorlás] két olyan sajátossága volt, amely különbözött a korábbiaktól:
a bevándorlók egyetlen földrajzi zónából jöttek, és egy illegális bevándorlási
hullámot vontak magukkal – az ebben az újabb hullámban érkezőket azonban már
nem a francia közösségbe való tartozás vágya hajtotta, hanem csak az, hogy
elmeneküljenek a szegénységből, a munkanélküliségből, és valahol máshol, végső
esetben bárhol, kedvezőbb életkörülményeket találjanak. …A
Maghreb-országokból és Nyugat-Afrikából érkezők viszont egyetlen kultúrkörbe
tartoznak, és egyetlen vallást – az iszlámot – követik, saját identitásukat
makacsul őrzik, és semmi módon nem hajlandók a görög-római-zsidó-keresztény
kultúrába, a mi kultúránkba beépülni.” „Hol van már a század eleji lengyel meg olasz bevándorlók
megható igyekezete, hogy beépüljenek afrancia társadalomba, melyet
visszaemlékezéseikben egységes, meleg, toleráns közösségként írnak le? Hogy
kívánatos-e nekünk ez az új orientáció, arról nem kérdezték meg a francia
népet. A demokrácia szabályaival ellentétben senki sem volt kíváncsi rá, mi a
véleménye a jövőjét alapvetően meghatározó folyamatról a népnek – a hatalom
egyedüli letéteményesének, mint az 1958-as alkotmány kimondja. A médiumok, az
értelmiségiek többsége, az egyházak minden további nélkül döntöttek helyette,
annál is inkább, mivel magukkal ragadta őket a globalizáció hatalmas
egységesítő hulláma, s úgy gondolták,hogy e hullám úgyis elsöpri az identitások
törékeny struktúráját.”„Most már nem a kevésbé népestől a népesebb, a
demográfialag erősebbtől a demográfiailag gyengébb felé fog történni a
bevándorlás. Ezt a közvélemény homályosan bár, de kezdi felfogni. Nem vizsgálgatja
a részletes demográfiai statisztikákat, de bizonyos adatokat maga körül is
észlel vagy érez. Látja, hogy csökken a születések száma: 1950-ben 12 millió
gyerek született Európában évente,ma viszont már csak 8 millió születik. A
hatvanévesnél idősebbek százalékaránya 15%-ról 20%-ranőtt, s 2050-re elérheti a
35%-ot. Ezt bárki tapasztalhatja a saját háza tájékán. Ezzel párhuzamosan pedig
a bevándorlók nem olvadnak be – ami természetes jelenség olyankor, amikor a
kevésbé népes sokaság áramlik be a népesebb sokaság közé –, hanem bizonyos
területeken csoportosul, igyekszik megőrizni eredeti életmódját, kultúráját,
ami viszont az integráció ellentéte. ..A mai Európa egyik legtiszteletreméltóbb
államfője, Helmut Schmidt exkancellár a minap a következő sötét próféciában részeltetett:
„Ha kormányaink nem lesznek képesek igazságos és racionális bevándorlási
politikát folytatni, az azzal járhat, hogy ha nem is húsz, de ötven éven belül
mindenüt tautoriter jobboldali kormányok jutnak hatalomra, s akkor az Európai
Unió darabokra esik szét.” (Valery Giscard d’Estaing: A franciák – Reflexiók egynép
sorsáról) Háttér Ökológiai lábnyom (Ecological Footprint) Az a föld- és
vízterület, amire az emberiségnek életszínvonala fenntartásához szüksége lenne. • Egy-egy ember ökológiai lábnyoma hat részből áll: – az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges gabona
megtermelhetı, – annak a legelőnek a nagysága, amely az általa
elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen, – a fa és papír fogyasztásának megfelelı nagyságú
erdőterület, – a hal, rák, stb. fogyasztásával arányos tenger, – a lakáshoz szükséges földterület, – annak az erdıterületnek a nagysága, amely az egyéni
energiafogyasztással arányos mennyiségő szén-dioxid megkötéséhez szükséges.41.
Globális problémák – természet és társadalom GLOBÁLIS PROBLÉMÁK A XX. század második felében lezajlott tudományos-technikaiforradalom,
a világgazdaság kiépülése, az egész Földre kiterjedő, azaz globális
problémák sorát hozta magával. A globális
problémák összefüggnek a fenntartható fejlődés kérdésével, melyet azENSZ
1992-ben Rio de Janeiróban lezajlott konferenciáján vitatott meg. A konferencia
megállapítása szerint a fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelen szükségleteit
úgy kell kielégíteni, hogy ez ne veszélyeztesse az emberiség jövőjét. A globális problémák
kezelésében így a társadalmi-gazdasági és ökológiai kérdések azonos súllyal,
egymással szoros összefüggésben jelennek meg, s minden országra, kontinensre
kihatnak.Éppen ezért megoldásuk csak az
emberiség összefogásával, az államok együttműködésével lehetséges. Természetesen a globális problémák kezeléséért minden
ember személyesen is felelős a saját országában, a lakóhelyén és a szűkebb
környezetében. Nem véletlenül fogalmazódott meg az alábbi jelmondat:
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” KÖRNYEZETKÁROSODÁS Az embereket körülvevő természeti környezet védelme a XX. századközepétől vált egyre tudatosabbá. Mára sokak vélekedése szerint az emberiség jövője függ a hatékony környezetvédelemtől, az egyén és a társadalom környezettudatos magatartásától. A természeti környezetet fenyegető veszélyekre hívja föl a figyelmet Földünk éghajlatváltozása, mely szorosan összefügg az ipari termelés és a tömegközlekedés által kibocsátott szennyeződéssel. Egyre több kutató fogalmazza meg azt, hogy a levegő szennyeződése, az üvegházhatás a Föld általános felmelegedését idézi elő. Mindezek következtében egyes területeken fokozódik a szárazság, felgyorsul az elsivatagosodás, más területeken enyhébb, nedvesebb klímát eredményez, vagyis az éghajlat szélsőségesebbé válik. A globális fölmelegedés a világóceánok vízszintjének
emelkedését eredményezheti. A tengerszint néhány méteres emelkedése
katasztrofális hatással járhat a partvidékeken élő lakosság számára. A légszennyezéssel összefüggő súlyos probléma a földi
életet a káros kozmikus hatásoktól védő ózonpajzs sérülése, az Antarktisz feletti ózonlyuk
növekedése. Különösen veszélyes a trópusi esőerdők pusztítása. Ha az irtás a jelenlegi
ütemben folytatódik, akkor fél évszázad múlva lényeges klímaváltozás következhet
be. Az erdők kiirtásával is összefüggő talajerózió, a művelhető talajok
elvesztése és a talajpusztulás (a talaj tápanyagtartalmának, víztartó
képességének csökkenése) is a globális problémák közé tartozik .A növekvő
környezetkárosodás miatt veszélybe került az emberiség vízkészlete. Az egyre gyakoribb tengeri szennyeződések (pl.
kőolajszállító hajók balesetei) súlyos katasztrófát idézhetnek elő a tengerek
élővilágában. A rendelkezésünkre álló édesvízkészletek is fogyóban vannak:
mindez azzal függ össze, hogy a világ vízfelhasználása 1950 óta
megháromszorozódott, az egy főre jutó vízfogyasztás mindenütt növekszik. Az ipari fejlődéssel növekvő energiaigény kapcsolta be a
nukleáris (atom-) energiát az energiaforrások közé. Az atomerőművekben termelt
energia ugyanakkor több vonatkozásban is veszélyt jelenthet az emberiségre.
Egyrészt nehéz kizárni az atombaleseteket (amire 1986-ban a csernobili
atomerőmű egyik blokkjának felrobbanása mutatott rá), hatalmas problémát jelent
az elhasználódott nukleáris fűtőelemek biztonságos tárolása. A fentiek alapján
is levonható az a következtetés, hogy a globális problémák szorosan
összefüggenek egymással, így megoldásuk is csak komplex módon képzelhető el. GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK A különböző társadalmak és kultúrák fejlődése – mint
történelmi tanulmányaink során láttuk – nem egy időben és nem egyformán zajlott
le a Földön. Mindig voltak a fejlődés élvonalában álló területek (centrum) és
ezektől gazdaságilag függő fejletlenebb zónák (periféria).A centrum és a
periféria kapcsolata sokrétű volt: a fejlettebb területek haszonélvezői voltak
a hátrányos helyzetű területekkel folytatott gazdasági kapcsolatoknak, így a
centrum gazdagabb a periféria szegényebb lett. Az érem másik oldala viszont, hogy a lemaradó területeket
a centrumból fejlesztő hatások érték, így felzárkózásuk forrásai is a centrumból
eredtek. Az 1980-as évektől vált globális problémává az ún. Észak–Dél ellentét,
melynek hátterében az áll, hogy az Északnak nevezett európai, észak-amerikai és
ausztráliai régió a világ jövedelmének négyötödével rendelkezik, miközben a világ
lakosságának egynegyedét sem adja. Vagyis a gazdag országok döntő többsége az
északi féltekén található, míg a szegények – amelyek a világtermelésből még
20%-ban sem részesülnek – tőlük délre fekszenek. Észak gazdasági
erejénél fogva uralja a világgazdaságot, előírja annak szabályait, továbbá
irányítja a nemzetközi pénzügyi intézményeket. Ezért a jólétben és a nyomorban
élő térségek világméretű konfliktusát Észak–Dél szembenállásának nevezik. Az
egykori gyarmati világ országai az 1980-as években kettészakadtak. A délkelet-ázsiai „kistigrisek”, az olajexportáló
országok több szempontból (fogyasztás,
egy főre jutó nemzeti jövedelemstb.) felzárkóztak a fejlett világhoz. Ugyanakkor az
olajban szegény Dél államainak többsége akorábbi évtizedekben felvett kölcsönök
miatt óriási mértékben eladósodott, mivel a felvett pénzkamatait sem tudja
kiegyenlíteni. Az adósságcsapda súlyos társadalmi problémák forrása lehet. A
szegények és gazdagok életviszonyai és megélhetési lehetőségei közötti
különbség a fejletlenebb országokból tömeges kivándorlást (migrációt)
eredményezhet. E folyamat megingathatja a nyugati államokban kialakult
szociális biztonságot (társadalombiztosítás, orvosi ellátás), a kulturális és
életmódbeli különbségek révén pedig társadalmi ellentéteket is eredményezhet. NÉPESSÉGROBBANÁS A
XX. SZÁZAD VÉGÉN A gyarmatosítás és a világkereskedelem révén az európai gazdaság fejlettsége kisugárzott az egész Földre. Az Európán kívüli világban, Latin-Amerikában, Afrikában és Indiában a XIX. századi európai folyamathoz (ipari forradalom) hasonló népességrobbanás zajlott, illetve zajlik le. Napjaink népességnövekedése alapjaiban hasonló a korábbiakhoz, de jelentősek az eltérések is. A korábbiakhoz hasonlóan a népességnövekedésnek alapvetően gazdasági okai vannak, s a XIX.századi európai folyamatoknak megfelelően jelentős szerepet játszik az egészségügyi ellátás színvonalának javulása. Ma azonban a világgazdasági kapcsolatok és az orvostudomány fejlődése révén számos olyan országban is megindult a népesség gyarapodása, melyeknek fejlettsége önmagában ezt nem idézte volna elő. Ezekben az országokban a népességcsökkenés is lassabban fog bekövetkezni, hiszen ezt csak a gazdasági fejlettséggel együtt járó belső társadalmi átalakulás (pl. a születésszabályozás elterjedése) hozhatná meg. A NÉPESSÉGROBBANÁS KÖVETKEZMÉNYEI Ahogy Európában a XIX. században, úgy a fejlődő világban
napjainkban a növekvő mezőgazdasági népesség elvándorol a megélhetését nem
biztosító falvakból. Drasztikus mértékben nő a városok lakossága, lényegesen
gyorsabban, mint az itteni munkahelyek száma. Mint láttuk, a XIX. századig a
népességfelesleget részben a kivándorlás vezette le. Erre napjainkban korlátozott
mértékben van lehetőség, mert nincsenek hatalmas lakatlan vagy ritkán lakott térségek. A népesség helyváltoztatása (migrációja) ma éppen
fordított, mint a XIX. században és aXX. század elején volt: a fejletlen területekről
a magasabb életszínvonalat biztosító régiók
(Amerikai Egyesült Államok, Európa) irányába történik. A fejlett
országok azonban igyekeznek korlátozni a
bevándorlást, mivel a szakképzetlen emberek tömege – a gazdasági haszon
mellett – számos problémát vet fel (munkanélküliség, beilleszkedési nehézségek
stb.). A fejletlen régiókban a túlnépesedés éhínségekhez,
nyomorhoz, háborúkhoz vezet. A probléma tüneti kezelése, vagyis a segélyek
osztása csak időleges, rövid távú megoldás. Ezen térségek fejlesztése jelenthet kiutat a krízisből,
ami – a jelenleginél magasabb lélekszámon – a népességnövekedés leállásához is
vezethet, mint az Japán vagy Korea esetében is történt. A térség kormányai
kísérletet tettek a születésszabályozás bevezetésére. Indiában vallási okokból
ez felháborodást váltott ki, és nem vezetett eredményre, míg Kínában
megállították a népességrobbanást. NÉPESEDÉSI KILÁTÁSOK A fejlett világban a születésszám lecsökkent, így a
népességgyarapodása megállt, sőt ha nem lenne bevándorlás, népességcsökkenés
következne be. A fejlett társadalmak elöregednek, és ez már középtávon a
szociális ellátórendszerek összeomlásához és munkaerőhiányhoz vezethet. A fejlődő világban a népesség növekedése egyes helyeken
már leállt, másutt még tovább tart. Bár a Föld eltartó ereje véges, ennek mértéke mindig a
gazdasági teljesítmény függvénye volt. A Föld lehetséges népességszámát a
tudomány másként becsülte a XVIII., a XIX. és a XX. században. A szakemberek
szerint azonban a jelenlegi növekedési ütemmel már közeledünk az eltartó
képességhatárához. Emiatt az emberiségnek, ha a népességgyarapodás a fejlődő
országokban nem mérséklődik, komoly problémákkal kell szembenéznie. A demográfusok
ma azt feltételezik, hogya XXI. század középére leáll a népességnövekedés. Kérdéses azonban, hogy addig milyenfeszültségekhez vezet
a migráció és a természetes környezet további pusztítása (Forrás: Száray: Történelem IV.o. 41-42. fejezet) | |
Kategória: érettségi témakörök 2012 | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 6412 | Feltöltések: 0 |