Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok |
2012-04-26, 10:37 PM | |
Fogalmak: nemzet, nemzetiség, etnikum, kultúrnemzet,
államnemzet, állampolgárság, szabadságjogok, demokrácia, kollektív jogok, előítélet,
kisebbségi önkormányzatok, anyaország, előítélet, nyelvápolás, hagyományőrzés,
társadalom, érték, egyenjogúság, kisebbségi törvény, kisebbségi önkormányzat,
alkotmány Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak? Példa:"Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és
azt az életen kresztülömlő emlékezet teszi egésszé, Folyvásttartóvá, napról
napra gazdagabbá. Törüld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme az élet
halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé
lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék is
ezentúl: az a régi többé nem leszen. (...) És mi a haza egyéb, öszvetartozó
nagy háznép egészénél? Minden ily nagy háznépet saját nyelv, saját szokások,
saját őseik, saját hagyomány, saját jó- és balszerencse kötnek együvé, s
választanak el egymástól. S az előszámláltak mind múltból hatnak a jelenre,
mind lélekről lélekre és szívről szívre plántált emlékezeten nyugosznak; s
aszerént, amint vagy híven ápoltatnak, vagy hűségtelen hidegséggel elhagyatnak:
vagy gazdag virágzatú nemzeti élet fejlik belőlek, vagy nemzeti hervadás és
enyészet következik."
(Kölcsey Ferenc: Mohács) Hogyan határozta meg a nemzet fogalmát Kölcsey? Példa 2. A
törvényszöveg alapján állapítsa meg, kiket tekintünk ma nemzeti és etnikai
ksebbségeket Magyarországon? Kisebbséget alkotnak-e a hazánkban élő kínaiak? Milyen jogokat biztosít a törvény a kisebbségeknek? Milyen problémák merülhetnek fel a kisebbségi jogokkal
kapcsolatban? 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság
területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat
valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e
személyek közösségeire. (2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a
továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább
egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű
kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől
saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan
összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg
kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a
bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra. 17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre. 18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény
rendelkezései szerint – biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok
rendszeres készítését és sugárzását. (3) A kisebbségi közösségeknek joguk van: anyanyelvű, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven
történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek
megteremtését kezdeményezni; 20. § (1) A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott
módon – joguk van az országgyűlési képviseletre. (2) Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Példa III. Véleményed szerint mi
indokolhatja, hogy a hazánkban
élő bunyevácok harcolnak a nemzeti kisebbségként való elfogadásukhoz? A Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg
mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek. A bunyevác népcsoport
egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egymástól
regionálisan is elkülönülő történeti népcsoportnak. Sem a népcsoport
történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja
a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését." (A
Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, Vizi E. Szilveszter elnök
aláírásával, 2006. április 11.) „A bunyevácok beszélte nyelv szerkezetében azonos a szerbbel
és a horváttal, szókincsét tekintve tulajdonképpen horvát. (...) Ha elfogadjuk,
hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó
nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat,
valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk
akadályát önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének." (Pálinkás
Józsefnek, az MTA elnökének levele Muity Mihályhoz, a Bunyevác Túlélők
Egyesületének elnökéhez, 2009. május 12.) Forrás: HVG 2010.febr. 13. Példa IV. Forrás: Eurobarometer 1. ábra Mennyire büszke Ön arra, hogy magyar? (a válaszok %-os megoszlása) Forrás: A Demokrácia Kutatások
Alapítvány megbízásából TÁRKI 2005. január, TÁRKI Omnibusz 2008. május Háttér: Etnikum és nemzet A modernitás nemzetfogalma, a nacionalizmus létrejötte A modernizáció komplex folyamata: A nemzetállam Kelet-Közép-Európa népeinek nemzettudata 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060
fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert
nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és
etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország
10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a
8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.Magyarországon 13 törvényben
elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai
kisebbség, a cigányság A hazai 13 kisebbség népszámlálási adatai 1990-2001 Forrás: Népszámlálás, 2001. IV. Nemzetiségi kötődés – A
nemzeti, etnikai kisebbségek adatai. KSH. 3. o. http://www.kisebbsegiombudsman.hu/word/05-13-2008_10_45_28/bindorffer_gyorgyi.html Az "Idegen„ Pesszimisztikus nemzetkép Széchenyi: szalmalángtermészet, illuzionizmus,
közrestség, pártviszály Bibó István: a magyar alkat történelmi megformáltsága Hankiss Elemér (1982): magas individualizmus,
atomizáltság, a szolidaritás gyengesége, alattvalói attitüd (az államtól
elidegenedett politikai cinizmus) Nemzettudat gyengesége A 19.sz. közepétől
a 20. sz. közepéig egyik legfőbb tényezője a politikai integrációnak 1945 után: bűntudat,
kollektív bűnösség kommunista
internacionalizmus A nemzeti érdek
kérdéseinek (magyar érdek, határon túli kisebbségek)tabuvá válása Forrás: http://www.mindentudas.hu/gango/20030317gango1.html | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 5678 | Feltöltések: 0 |