11. Téma: . A Magyarországon élő történelmi nemzetiségek és etnikai kisebbségek számaránya, földrajzi elhelyezkedése, jellemzői - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

11. Téma: . A Magyarországon élő történelmi nemzetiségek és etnikai kisebbségek számaránya, földrajzi elhelyezkedése, jellemzői
2012-04-26, 10:37 PM

Fogalmak: nemzet, nemzetiség, etnikum, kultúrnemzet, államnemzet, állampolgárság, szabadságjogok, demokrácia, kollektív jogok, előítélet, kisebbségi önkormányzatok, anyaország, előítélet, nyelvápolás, hagyományőrzés, társadalom, érték, egyenjogúság, kisebbségi törvény, kisebbségi önkormányzat, alkotmány

Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak?

Példa:"Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen kresztülömlő emlékezet teszi egésszé, Folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törüld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék is ezentúl: az a régi többé nem leszen. (...) És mi a haza egyéb, öszvetartozó nagy háznép egészénél? Minden ily nagy háznépet saját nyelv, saját szokások, saját őseik, saját hagyomány, saját jó- és balszerencse kötnek együvé, s választanak el egy­mástól. S az előszámláltak mind múltból hatnak a jelenre, mind lélekről lélekre és szívről szívre plántált emlékezeten nyugosznak; s aszerént, amint vagy híven ápoltatnak, vagy hűségtelen hidegséggel elhagyatnak: vagy gazdag virágzatú nemzeti élet fejlik belőlek, vagy nemzeti hervadás és enyészet következik."                                                            

(Kölcsey Ferenc: Mohács)

Hogyan határozta meg a nemzet fogalmát Kölcsey?

Példa 2.  A törvényszöveg alapján állapítsa meg, kiket tekintünk ma nemzeti és etnikai ksebbségeket Magyarországon?

Kisebbséget alkotnak-e a hazánkban élő kínaiak?

Milyen jogokat biztosít a törvény a kisebbségeknek?

Milyen problémák merülhetnek fel a kisebbségi jogokkal kapcsolatban?

 

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.

(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.

17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény rendelkezései szerint – biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását.

(3) A kisebbségi közösségeknek joguk van:

anyanyelvű, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni;

20. § (1) A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott módon – joguk van az országgyűlési képviseletre.

(2) Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát.

Példa III.

Véleményed  szerint  mi  indokolhatja,  hogy a hazánkban élő bunyevácok harcolnak a nemzeti kisebbségként való elfogadásukhoz? 

A Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek. A bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egy­mástól regionálisan is elkülönülő történeti nép­csoportnak. Sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését." (A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, Vizi E. Szilveszter elnök aláírásával, 2006. április 11.)

 

„A bunyevácok beszélte nyelv szerkezetében azonos a szerbbel és a horváttal, szókincsét tekintve tulajdonképpen horvát. (...) Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének." (Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének levele Muity Mihályhoz, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnökéhez, 2009. május 12.) Forrás: HVG 2010.febr. 13.

Példa IV.


Forrás: Eurobarometer

1.       ábra Mennyire büszke Ön arra, hogy magyar? (a válaszok %-os megoszlása)


Forrás: A Demokrácia Kutatások Alapítvány megbízásából TÁRKI 2005. január, TÁRKI Omnibusz 2008. május

Háttér:

Etnikum és nemzet

Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik.

Nemzet:„az emberek egy csoportja, amely közös és megkülönböztető  kulturális elemek, egy egységes gazdasági rendszer, a közösség minden tagjára kiterjedő állampolgári jogok és kötelezettségek birtokosa, illetve a közös tapasztalatokból és területbirtoklásból eredő szolidaritás érzéssel rendelkezik” (SMITH, Anthony D. (1986): The Ethnic Origins of Nations. Blackwell, Oxford, p.2.)

A modernitás nemzetfogalma, a nacionalizmus létrejötte

Általában elfogadjuk, hogy a jelenlegi európai nemzetek sok vonásának kialakulása az írott történelmüket megelőző időre, a népvándorlás korára (Ernest Renan) avagy a törzsi kultúrák idejére (Isaiah Berlin) tehető.

Pontosan meghatározható viszont, hogy mióta gondolkodnak e közösségek önmagukról és másokról nagyjából a mai fogalmaink szerint. Másképpen szólva: mióta létezik a nacionalizmus mint ideológia. A modernitás kora, azaz az ipari termelés és a modern parlamentarizmus intézményeinek elterjedése óta beszélhetünk nacionalizmusról.

A modernizáció komplex folyamata:

- kapitalizmus →képzett munkaerő  → állam a tömegkultúra és a tömeges oktatás létrehozása
- szekularizáció és a tradicionális közösségek bomlása → új közösségi identitás
- a felvilágosodás ,francia forradalom  eszméi (emberi jogok, fejlődésbe, nacionalitásba vetett hit)→ politikai ideológiák születése
- politikai legitimitás (a modern képviseleti demokrácia kialakulása )
a lakosság homogenizálása
a modern nemzetállam kialakulása  az 1791-es  francia  alkotmányhoz  köthető,  ahol  először kapcsolódik  össze a szuverenitás  és a nemzet

A nemzetállam

Az állam és a nemzet fogalmának azonosítása mindenekelőtt a népszuverenitás doktrínájának megjelenéséhez kapcsolható.
 Ez a nemzetfelfogás vezérelte a német és az olasz egységtörekvéseket éppúgy, mint a Habsburg birodalom szláv népeinek nemzeti mozgalmait a 19. században.
A nemzetállam megteremtésére irányuló törekvés, amely a 20. században globális jelenséggé vált, úgy tűnik, mindmáig éles ellentétben áll Földünk népeinek tényleges földrajzi elhelyezkedésével. A Föld országai között kb. 15%-os arányukkal igen jelentős kisebbségben vannak azok, amelyek valóban homogén nemzetállamnak tekinthetők (pl. Szváziföld, Leshoto), a jelentős lélekszámú országok között pedig e formáció különösen ritka (pl. Japán). (Azon országokat tekintjük homogén nemzetállamoknak, ahol a lakosság legalább 90%-ának ugyanaz az anyanyelve.) Ezzel szemben az államok jelentős hányadában az uralkodó népcsoport számaránya az 50%-ot sem éri el. A tartósan fennmaradó etnikai pluralizmussal való szembenézés feladata korunkra maradt.

Kelet-Közép-Európa népeinek nemzettudata

Kelet-Közép-Európa nemzeti mozgalmai alapvetően nyelvi és kulturális nacionalizmusok alakjában nyilvánultak meg.
Herder "Kultúrájában él a nemzet” (kultúrnemzet) - nem az állam a fontos (német széttagoltság) hanem a nyelv,  a kultúra, a hagyomány, az összetartozás tudata, múlt-orientált
míg Nyugat-Európára alapvetően az államnemzeti felfogás jellemző, addig az önálló államiság hiányával küzdő  Közép- és Kelet-Európában a kultúrnemzet

2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság

A hazai 13 kisebbség népszámlálási adatai 1990-2001


Forrás: Népszámlálás, 2001. IV. Nemzetiségi kötődés – A nemzeti, etnikai kisebbségek adatai. KSH. 3. o.

 http://www.kisebbsegiombudsman.hu/word/05-13-2008_10_45_28/bindorffer_gyorgyi.html

Az "Idegen„

A nemzet a családhoz hasonlóan szimbolikus határképzéssel és kirekesztéssel határozza meg önmagát. Számos nép önelnevezése  is utal arra a kommunikációs szakadékra, amely az "Mi"-t az "Ők"-től elválaszja.
Az asszimiláció a "belső csoport" és a "külső csoport" tagjait elválasztó szimbolikus határok lebontásának folyamata. Bizonyos esetekben az asszimiláció a beilleszkedni kívánó "külső" csoporttól indul ki (pl.  USA). Sokkal gyakoribb azonban, hogy az erőfölényben levő "belső" csoport gyakorol nyomást a szimbolikus határait védő másik csoportra. Az asszimiláció nem egyirányú folyamat: visszájára is fordulhat.  Kárpátaljától Walesig számos példájával találkozunk Európában a disszimilációs folyamatoknak.

Pesszimisztikus nemzetkép

 

Széchenyi: szalmalángtermészet, illuzionizmus, közrestség, pártviszály

Bibó István: a magyar alkat történelmi megformáltsága

Hankiss Elemér (1982): magas individualizmus, atomizáltság, a szolidaritás gyengesége, alattvalói attitüd (az államtól elidegenedett politikai cinizmus)

 

Nemzettudat gyengesége

 

 A 19.sz. közepétől a 20. sz. közepéig egyik legfőbb tényezője a politikai integrációnak

1945 után:

 bűntudat, kollektív bűnösség

 kommunista internacionalizmus

 A nemzeti érdek kérdéseinek (magyar érdek, határon túli kisebbségek)tabuvá válása

 

Forrás:

http://www.mindentudas.hu/gango/20030317gango1.html

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 2893 | Feltöltések: 0