15. A tudományos- technikai fejlődés hatása a társadalomra - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

15. A tudományos- technikai fejlődés hatása a társadalomra
2012-02-23, 11:13 PM

Fogalmak:  posztindusztriális  társadalom, információs társadalom, kommunikáció, személyek közötti érintkezés, modern informatikai és távközlési rendszerek, humán-infrastruktúra, a szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció közötti összefüggések

Milyen technológiai forradalmak zajlottak le eddig az emberiség történetében? Jellemezd az ábrák alapján napjaink posztindusztriális társadalmát, a tudomány és technika szerepét  világunkban!


Az amerikai gazdaság szektorai

http://en.wikipedia.org/wiki/Post-industrial_society

Daniel Bell –Az emberi társadalmak története (1973)

Domináns erőforrás

agrár társadalom

termőföld

Indusztriális(ipari) társadalom

nyersanyagok (szén, vas)

posztindusztriális társadalom

információ

 

Háttér

Technológiai forradalmak

·         neolitikus forradalom (Kr.e. 10 000 k.)

·         mezőgazdasági forradalom (8-10.  sz.)

·         klasszikus ipari forradalom (1780–1850):gőzenergia,  a gépesítés, a tömegtermelés és a gyárak kialakulása

·         második ipari forradalom (1860–1914) :új iparágak; elektromos és vegyipar, gépkocsigyártás

A vállalatok finanszírozzák a tudományos kutatásokat

·         az ipari forradalom 3. szakasza (1918–39) jellemzője: a tartós fogyasztási cikkek tömegtermelése; autó, telefon, rádió elterjedése, a szolgáltató ágazatok fejlődése

·         Tudományos-technikai forradalom (1945-től napjainkig), azon belül jelen korunkban: digitális forradalom (1990-es évektől)

 

Globalizáció: a gazdasági és a pénzügyi rendszerek, a fogyasztói szokások, a szellemi élet egységesülése, világrendszerekké válási folyamata, melyet főképen az információ áramlás, a tudományos technika fejlődés, a termelő erővé váló tudás koncentrációja, a tőke és az áruk szabad mozgása szolgál

Posztindusztriális társadalom

Szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az 1960-as évektől fokozatosan kialakuló posztindusztriális társadalom lényege Daniel Bell szerint a "javakat termelő társadalom átváltozása információs vagy tudástársadalommá". Ez az átváltozás a gyakorlat szintjén az árucikkek gyártása felől a szolgáltatások irányába való eltolódást, az új technológiák használatát és a technikai elitek térhódítását hozza magával. A posztindusztriális társadalmat leginkább jellemző társadalmi valóság az ember alkotta szimbólumok valósága - szemben a természeti világgal és az ipari társadalmat jellemző anyagi világgal -: alapvetően "az emberek közti játszmák" birodalma.

Ez a tudósok és a technokraták befolyásának megnövekedéséhez vezet a gyáriparosok és vállalkozók hatalmának a rovására: a hatalom fő forrása az elméleti

tudás (theoretical knowledge) lesz„az információ hatalom”,

Tudás társadalom : a közgazdasági értelemben vett tudásipar ( kutatás, fejlesztés, oktatás, IT stb. )

Az „érvényes tudás” felezési ideje feleződik => élethosszig tartó tanulás

 Robbanásszerűen megnőtt a szabad választás tere, legyen szó akár kábeles csatornákról, olcsó üzletekről, vagy az interneten szerezhető barátokról

A posztindusztriális társadalom kifejldésének kései szakaszában a globalizáció dominál a fejlett világban.

 

2. Feladat: Milyen etikai és jogi prblémákat vetnek fel a tudományos-technikai kutatás új eredményei?  Milyen értékeket hordoz a tudomány? Milyen kételyek merülnek fel a tudományos fejlődéssel kapcsolatban?

Szinte ugyanazon a napon jelent meg két neves amerikai tudós, az UCLA-en dolgozó Gregory Stock, illetve Francis Fukuyama a genetika és a biotechnológia távlatait (azaz a "poszthumán jövőt") elemző, ellentétes konklúziójú kötete.


 Stock könyve az Újratervezni az embert: hogyan értelmezi át a technológia az emberi alakot és jellemet, Fukuyamáé pedig a Poszthumán jövőnk: a biotechnológiai forradalom következményei címet viseli..

Túllépve a napi aktualitáson, mindkét mű a biotechnológia hosszútávú következményeit vizsgálja: mennyiben változtatja meg az embert, s etikailag elfogadható-e, hogy gyermekeink, vagy (inkább) gyermekeink gyermekei - már születésük előtt - "homo perfectusokká" váljanak?


Designer baby cyborgok helyett 

Igen - hangzik Stock válasza. Mert nem az a probléma, hogy az adott embrión módosíthatunk, hanem inkább az, milyen messzire mehetünk el. A génmanipuláció célja a hosszabb élettartam (kb. százötven év), örökletes és egyéb betegségek leküzdése, tökéletes utódok létrehozása. S ugyan ki ellenezné mindezt, ha adottak lennének a lehetőségek? - így az érvelés.

Az utóbbi néhány év és a közeljövő egyik fontos szemléletbeli változása kristályosodik ki Stock művében: míg korábban az evolúció következő állomásaként - poszthumán állapotként? - ember-gép hibrideket (kibernetikus organizmusokat, cyborgokat) képzeltünk el, manapság viszont a genetikus úton megtervezett, "felerősített" homo sapiens (a designer baby) a trendi.

Francis Fukuyama


Fukuyama ellenérvei

…a jeles politológus, társadalomtudós Fukuyama szintén az ellentáborhoz tartozik.

Elsősorban morális érvekből indul ki, két kedvenc fiatalkori könyvének egyikére, a Szép új világra hivatkozva. (Az 1984 a másik.) Merthogy a génmanipuláció - és a poszthumán lét, úgy általában - az emberi méltóságon, az emberi természeten üt mély sebeket.

Az emberi méltóság ugyanúgy nem adható meg paraméterekben, mint ahogy az emberi természet sem - vetik a szemére. Utóbbit a következőkben definiálja: "a homo sapiens fajtára jellemző - inkább a genetikai örökségből, és nem a környezeti tényezőkből kialakuló - viselkedés és jellemvonások összessége." (Forrás: Index)


Génmanipuláció-ellenes akció Kölnben. Nem vagyunk istenek Fotó: Reuters

Fluoreszkált az első génmódosított emberi embrió

Index

2008. május 14., szerda 09:30 | Frissítve: 2008. május 14.

New Yorkban módosított gént ültettek egy humán embrióba, amelyet öt nap elteltével el kellett pusztítani, mert a tudósoknak nem volt engedélyük további kísérletezésre. A britek hamarosan rendszeresen kísérletezhetnek ehhez hasonló genetikai beavatkozásokkal.

Nikica Zaninovic és munkatársai exta gént ültettek be egy mesterséges megtermékenyítés során megmaradt embrióba, és ezzel a világon elsőként hoztak létre mesterséges génekkel felvértezett humán magzatot. A beültetett protein zölden fluoreszkált, írta a Times Online. A Cornell egyetem kutatói az első sejtek fejlődését és a betegségek akarták tanulmányozni, de az embriót öt nap elteltével el kellett pusztítaniuk, mert nem volt engedélyük életben tartani.

Mivel nem növeszthették tovább a magzatot, Zaninovic nem tudott meggyőződni arról, hogy valóban sikerült-e a génmódosítás.

Nagy Britanniában hamarosan lehetőség lesz ehhez hasonló kísérletek elvégzésére, de a módosított magzatokat nem lehet majd elhelyezni anyaméhben, mert az rengeteg etikai kérdést felvet. Az embrió génkészletének megváltoztatása maradandó, az új gének a test összes sejtjét befolyásolják, és tovább öröklődnek. Bár ezzel a technológiával elméletileg kijavíthatók a betegséget - vérzékenységet vagy rákot - okozó gének, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a későbbiekben az utód számos fontos tulajdonsága, például a magassága, intelligenciája vagy a haja színe is módosíthatóvá válna.

 Néhány éve már nemcsak bankműveleteinket, bevásárlásainkat vagy randevúinkat bonyolíthatjuk le az interneten, hanem apát, sőt béranyát is választhatunk leendő gyermekünknek a világhálóról. Az utódra vágyó nőknek elég felkeresni a spermabankok honlapjait, és némi adminisztráció után gyorsan és ma már nem is túl drágán hozzájuthatnak a papapótló, szexpótló, szerelempótló fiolához.

Éva egy sikeres kommunikációs cég ügyvezető igazgatója. Öntudatos, egyedül élő, 29 éves, karrierfüggő nő. Életét kitölti a munkája, napi 10-14 órát dolgozik, a pasikra nem figyel oda különösebben, ha pedig éppen tudna időt szakítani rájuk, akkor pasik nincsenek a láthatáron. Legalábbis olyanok, akik megfelelnének az elvárásainak. Éva ugyanis maximalista, rátarti. Ismerve a válási statisztikákat, környezetének kudarcos tapasztalatait, családot már nem feltétlenül, de gyereket néhány múlva (33-35 éves korában) mindenképpen szeretne. De neki e téren is különleges igényei vannak. Ha rajta múlhat, akkor gyermekből is „márkásat” szeretne. S lehetőleg fiút! Szépet, tökéleteset, tehetségeset, egészségeset. Valakilyent! S persze ha már megteheti, akkor nem bízná a dolgot a véletlenre. Azt mondja, hogy ha nem talál magához való férfit, akkor egy spermabankhoz, s talán genetikusokhoz fordul. Szerinte 2010-ben már lesz olyan szinten az orvostudomány, hogy nemcsak kiválaszthatja az igényeinek megfelelő utód apját, de a genetikusok segítségével a születendő babát is „dizájnoltathatja” magának. Tud az eljárással kapcsolatos fenntartásokról, az etikai megfontolásokról, de az aggályoskodók nem érdeklik. Ez az ő élete, az ő választása, mondja, s ha nem lehetséges az eljárás itthon, akkor majd külföldön „dolgoztat”.  Neki ez minden pénzt megér! A gyerek számára nemcsak egy kedves lény, hanem biológiai befektetés. Ő nem önző – állítja -, a gyermek érdekét is szolgálja, amikor a legjobbat szeretné!  Ezért Sszilárd elhatározása, hogy nem bízza ezt a „kényes kérdést” a természetre, „ha már jobbat is tudunk nála”! 





gömböc

http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_106.html

 

Háttér

A tudomány megítélésének változásai  az európai gondolkodásban

A 16–18. századból a tudománynak,  mint a természet mögöttes törvényeit kutató törekvésnek a vízióját örököltük. Galilei és Kepler nyitják meg ezt a megfigyelésre és kísérletekre alapozott, új korszakot. A tudomány az igazságról szól; a meggyőződéseknek semmi közük hozzá. Ez nyilvánul meg az tudományos szabadság alapvető elvében*, és alapozza meg a tudományos közösség önrendelkezésének legitimitását is.

A 19. század óta tudjuk, hogy a tudományos felfedezések technológiai átalakulásokhoz vezetnek, amelyek hatással vannak a mindennapjainkra. Ezek a hatások javarészt pozitívak, és a fejlődéshez társítják őket. Hatalmas új területeket nyitottak meg a gazdaság számára, és ma már központi szerepet játszanak a növekedésben és a foglalkoztatásban. Milyen lenne az életünk termodinamika, szilárdtestfizika  és a tudományos tudás összes többi formája  nékül, beleértve a gazdaságtant, a szociológiát és a többi társadalomtudományi és humán ágazatot?

A 20. század második felében új aggályok merültek fel:

– a technológiával való visszaélés lehetősége az atombomba ledobásával;

– fenntarthatósági gondok az első olajválsággal, a szennyezéssel, a biodiverzitás fenyegetettségével és a klímaváltozással;

– etikai kételyek :

 a biotechnológia  géntechnológia,

· humángenetika;

· nuklearis technológiák kutatása es alkalmazása;

· elektronikus adatátvitel es információs hálózatok

 

Francis Fukuyama: Poszthumán jövendőnk (Európa, 2004)

a technológiák ellenőrzése

 

- egyes technológiák annyira veszélyesek, hogy kezdettől fogva  politikai ellenőrzés alá vonták pl.a nukleáris technológiával magánszemélyek nem kísérletezhetnek, 1968. atomsorompó egyezmény, de pl. Indiában és Pakisztánban a 90-es években kipróbálták az atomfegyvereket, a világ 6. és 7. nukleáris nagyhatalmává váltak – számos ország képes lett volna rá, de nem tette meg, nem is vetették be

- az IT – információtechnológia árnyoldalai nem világrengetően nagy problémák  a  PC-k

- demokratikusabbá tették az információhoz való hozzáférést,

- a kormányok arra kényszerültek, hogy átláthatóbbá tegyék a politikájukat

árnyoldalai:

- információs szakadék (az információtechnológiához való hozzáférés egyenlőtlenségei)

- a magánszféra veszélyeztetettsége

korlátozható?

- pl. nagyon költségessé tenni a nem kívánatos weblapok látogatását

biotechnológia

génsebészet – gyógyítani lehet pl. cukorbetegséget

különbség az emberiség jólétét segítő és az emberi méltóságot veszélyeztető tudományos eredmények

a biotechnológiáról folyó vita (mesterséges megtermékenyítés, őssejtkutatás, génmanipulált termények, ember klónozása)

libertárius felfogás: nem szabad korlátozni a technikai fejlődést

- tudósok

- biotechnológiai ipar urai

- szabad piac hívei

Aggályokat fogalmaznak meg :

- vallási csoportok

- környezetvédők

a biotechnológia ipar szabályozásának nehézségei:

- verseny -  pl. Nagy-Britanniában 2000. törvény a terápiás és kutatású célú klónozás engedélyezéséről, ua. No.-ban tilos

- a reproduktív klónozás (emberi csecsemő) tilalma – 1998. az Európa Tanács kiegészítette az emberi jogokról és méltóságról szóló jegyzőkönyvet , megtiltva az ember klónozását (a tanács 43 tagállama közül 24 szentesítette)- nemzetközi egyetértés kell

- ua. az ázsiai országokat kevésbé aggasztják a génmanipuláció kérdései

kulturális okok:nincs nyugati értelemben vett (transzcendentális istenség kinyilatkoztatásán nyugvó) vallás és a buddhizmus, taoizmus, sintoizmus nem tesznek olyan éles különbséget az ember és a többi élőlény között,

nagyobb együttérzést mutatnak az állatok iránt

→ kevésbé szent az emberi élet – Kína pl. engedélyezte a kivégzett bűnözők szerveinek transzplantációját, - Szingapúr vagy Dél-Kórea jelentős kutatási infrasruktúrával rendelkezik

- angolszász államok – liberális hagyomány – a technika elkerülhetetlenül az egyéni szabadság és a személyes gyarapodás előmozdítója

ua. Angliában a legerősebb a környezetvédő mozgalom – a kergemarhakór itt szedte a legtöbb áldozatát

de pl. a gyógyszergyártás nemzetközi szabályozásában már eredmények – EU jogharmonizációja – Európai Gyógyszerértékelő Hivatal (1995)

emberi embriók felhasználásával kapcsolatos problémák

abortusz, mesterséges megtermékenyítés, nem szerinti szelekció, reprodukciós klónozás, csíravonal-kísérletek

Mo.-on pl. elismerik az embriók élethez való jogát

preimplantációs diagnosztizálás – születési rendellenességek szűrése

de – lehetséges a nem, külső, bőrszín, szexuális orientáció stb. alapján való szűrés is- ha valaki nem felel meg a társadali elvárásoknak, szülei rossz génválasztását okolja

csíravonal-manipuláció – gyakorlatilag az összes genetikai eredetű tulajdonság megváltoztatása lehetővé válik

kimérák létrehozása (emberi gének felhasználásával hibrid lények)– kutatók indítványozták – érdemes lenne megpróbálkozni nők gorillaembriók béranyaságára, sikeresen ültettek emberi DNS-t egy szarvasmarha petesejtjébe – megsemmisítették

új pszichotrop gyógyszerek

Hol a határ?

- gyógyítás – jó

- szelekció  tökéletesítés-rossz

pl. helyes növekedési hormont adni egy törpenövésűnek – de miért ne lehetne egy normálisnak is

pl. Ritalin – USA – figyelemzavaros hiperaktivitás gyógyszere – terápiás céllal lehet, tökéletesítés céllal tilos

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 3643 | Feltöltések: 0