17. Téma: Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

17. Téma: Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón
2012-03-08, 10:18 PM
Melyek a fontosabb világvallások?

Mutassa be röviden a főbb történelmi egyházak kalakulását és néhány világvallás fontosabb tanításait!

Milyen világvallások híveinek száma nő? Ez mivel magyarázható?


Forrás: Encyclopedia Britannica (2003)

 


http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/4385768.stm

                      

hindu templom                                                                                      buddhista sztúpa

       

jin-jang jel                                                                       Mekka, Kába kő  

         Cordoba, nagymecset

                                                                                                                                                  

Háttér

Világvallások: tanaikat egyetemes érvényességgel hirdetik,  a föld minden régiójában elterjedtek, és/vagy  követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.

A VALLÁS TRANSZCENDENS ERŐK MŰKÖDÉSÉT FELTÉTELEZI ÉS AZ ETIKAILAG FEJLETT VALLÁSOK EZT A VILÁG ERKÖLCSI RENDJÉBE VETETT HITTEL KAPCSOLJÁK ÖSSZE. (Glasenapp)

A vallás szemben a profánnal a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok. (Durkheim)

 

VALLÁSOSSÁG   DIMENZIÓI: (Andorka)

 Hittételek. Válasz egzisztenciális végső kérdésekre  (Az élet célja, a szenvedés, a halált követő lét)

 A vallás által előírt normák (az értékek támasztják alá, amelyek az élet végső kérdéseire adott válaszokra, a világképre épülnek.

Rituálék gyakorlása, bennük való részvétel

 Vallási ismeretek (Pl. Biblia ismerete)

 Vallási élmények (személyes kapcsolat Istennel)

 

Minden vallásra jellemzőek:

                Történetek (Pl.: Biblia, egyháztörténet)

                Hősök (Pl.: szentek)

                Szimbólumok (Pl.: feszület, húsvéti gyertya, keresztviz, olaj)

                               Ritusok (Pl.: szentmise)

 

I. BRAHMANIZMUS (=HINDUIZMUS)

 

·         Brahman  -  a világban lévő abszolutum, minden létező Teremtője (szabadon eldönthető : mindent átfogó világtörvény, örökkévaló Isten pl. Visnu vagy  Síva vagy személytelen isteni erő)

·         Átman  -  önmagunk (a brahman és átman egy)

·         Karma  -  a reinkarnáció során cselekedeteinktől függő sorsunk

·         Dharma  -  örök törvény (Brahmantól származik)

·         varnarendszer (kasztok) – hierarchizált társadalmi csoportok

·         reinkarnáció (újjászületés)  az ember célja a Brahmannal (világlélekkel)  való végső egyesülés

·         egyénileg nem vehető fel, hindunak születni kell

·         A világkorszak több ezermilliárd év. Ez ismétlődik.

 

2. BUDDHIZMUS

 

·         Kr.e. 6.sz. Buddha

·         Elveti a kasztrendszert

·         A reinkarnáció körforgásából a vágyak kioltásával (nirvána) lehet kiszabadulni.

·         Határtalan szeretet minden élő iránt

·         Egykedvűség az önmagukat érő történésekkel szemben.

 

3. KÍNAI UNIVERZALIZMUS (konfucionizmus, taoizmus)

 

·         A világot a világelv igazgatja (személyes v. személytelen)

·         Boldogság az összhang a kozmosszal

·         A jang (férfias, magasság, fény)  és jin (nőies,

·         mélység, árnyék)egyensúlya

·         Ősök kultusza

 

4. ISZLÁM

 

·         Központi tanítása az egyetlen isten központi szerepe és a végítélet

·         Az iszlám a zsidó és keresztény valláson alapul. Tisztelettel adózik az Úr Jézusnak és Szűz Máriának. Viszont tagadja a Szentháromság tant, Jézus istenségét.

·         Dzsihád = szent háború a hitetlenekkel szemben

„Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében. Dicsőség Allahnak, a teremtmények Urának, a könyörületesnek és az irgalmasnak, aki az ítélet napját uraljja. Néked szolgálunk, és hozzád fordulunk segítségért. Vezess minket az egyenes úton, azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén!"

„... Isten ügyében ontott egyetlen csepp vérnek, őr­ségen töltött egyetlen éjnek Allah előtt nagyobb értéke van, mint két hónapi böjtnek és imádságnak.

... Semmi módon ne tartsátok azokat halottaknak, akik Isten útján megölettek, sőt azok élnek és tápláltatnak az ő Uruk által."

(Korán)

Az iszlám 5 alappillére:

·         Allah az egyedüli isten és Mohamed az ő prófétája

·         Napi ötszöri ima Mekka felé

·         Ramadán havában böjt napkeltétől napnyugtáig

·         Alamizsnálkodás (szegényadó)

·         Zarándoklat Mekkába

Az iszlám 5 hittétele:

·         Nincs más isten Allahon kívül és Mohamed Al-1
lah küldötte

·         Hit Allah angyalaiban (Gábriel, Mihály, Iszráfil, Malik)

·         Hit a kinyilatkoztatott könyvekben

·         Hit a végítéletben és a halál utáni életben

 

5. Kereszténység

·         Egyistenhit – Szentháromság tana – az Atya, Fiú, Szentlélek az egy isteni természet három megnyilvánulási formája

·         A földi élet szenvedéseiért a túlvilágon ígér kárpótlást (üdvözülés)

·         Jézus Krisztus kínhalálával megváltotta az emberiséget az eredendő bűntől (Ádám és Éva)

·         Az utolsó ítélet a világvége lejövetelekor lesz, amikor Krisztus másodszor is megjelenik a Földön

·         A feltámadásban test és lélek egyesül

 

Milyen jelentősebb világvallások egyházai működnek Magyarországon?

Hogyan szabályozza a 2011. évi CCVI. törvény Magyarországon az egyházak elismerését és működését?

 


http://nav.gov.hu/data/cms199880/1_melleklet_KEGYH_20110819_2.pdf

 

2011. évi CCVI. törvény

a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

2. Az egyház

7. § (1) Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező és az Országgyűlés által elismert autonóm szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából jön létre és működik.

 (4) Az Országgyűlés által elismert egyházakat a melléklet tartalmazza.

8. § A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sportintézményeket fenntartó (a továbbiakban: közcélú tevékenység) egyházzal - működésük biztosítása érdekében - az állam megállapodást köthet.

9. § (1) Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

III. FEJEZET

AZ EGYHÁZKÉNT VALÓ ELISMERÉSRE ÉS A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6. Az egyházként való elismerésre irányuló eljárás

14. § (1) Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület (a továbbiakban: egyesület) egyházként való elismerését az országos népi kezdeményezésben részvételre jogosult, legalább ezer választópolgár aláírásával az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület törvényes képviselője kezdeményezheti.

(2) Az egyesület akkor ismerhető el egyházként, ha

a) alapcélként vallási tevékenységet végez,

b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,

c) legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amely húszéves időtartamba beszámít az e törvény hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként való működés is,

d) alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta,

e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,

f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, és

g) az egyesülettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel,

h) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.

AZ EGYHÁZAK MŰKÖDÉSE

 (3) Az egyház céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint alaptevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytatni. Jogosult továbbá vállalkozásokat, civil szervezeteket létrehozni, azokban részt venni.

10. Átmeneti rendelkezések

34. § (1) A mellékletben meghatározott egyházak és a (2) bekezdés szerinti egyházak, valamint ezek vallásos célra létrejött önálló szervezetei kivételével valamennyi, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett szervezet és annak vallásos célra létrejött önálló szervezete (a továbbiakban együtt: szervezet) 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül.

Melléklet a 2011. évi CCVI. törvényhez

Az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek

 

A

1

Magyar Katolikus Egyház

2

Magyarországi Református Egyház

3

Magyarországi Evangélikus Egyház

4

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

5

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

6

Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség

7

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

8

Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus

9

Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

10

Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

11

Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)

12

Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete (Magyarországi Unitárius Egyház)

13

Magyarországi Baptista Egyház

14

HIT Gyülekezete

B


http://optijus.hu/light/torvtar/torvszoveg.php?twhich=175967

 

2012. évi VII. törvény

a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról

 

2. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletének 27. sorában szereplő buddhista vallási közösségek a következők:

a) a Tan Kapuja Buddhista Egyház,

b) Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség,

c) Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség,

d) Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház, és

e) Gyémánt Út Buddhista Közösség.

3. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletének 21. sorában szereplő Magyarországi Iszlám Tanácsot alkotó közösségek a következők:

a) Magyar Iszlám Közösség,

b) Magyarországi Muszlimok Egyháza.

4. § (1) Ez a törvény 2012. március 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=146582.213765

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 2566 | Feltöltések: 0