1. A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

1. A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése
2011-09-08, 8:45 PM

1. Témakör : A társadalmi szabályok

Téma: A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése

 

Fogalmak: szabály, szokás, hagyomány

Mondj példákat írott és íratlan szabályokra!

Hogyan alakulhattak ki és maradtak fenn a társadalom életét szabályozó szokások, nomák?

Az  ember társas lény, s ez a vonása megmutatkozik egyéni és társadalmi szokásrendszerében is. A példák alapján gondold végig, mi a szokások szerepe, létjogosultsága a tradicionális társadalmakban!

Milyen funkciója van az együttélés szabályainak ma?

I. Példa:

 Afganisztán, nyolc nap az anyóssal
"... A kosi esküvői szertartás két teljes napig tart. Az első nap hajnalán megérkeznek a menyasszonyhoz barátnői és néhány idősebb asszony. Ők hozzák a menyasszonyi ruhát: fehér inget, bő nadrágot, a menyasszony kezét és lábát pedig különleges krémmel kenik be. Két óra múlva a
menyasszony keze és lába halványpirosra színeződik, s egy ideig még az esküvő után is ilyen marad.
A törzs legidősebb asszonya ezután a menyasszony fésüléséhez lát. Szurok és méz keverékét keni a hajára, ami két órával e művelet után fényes, kemény frizurává alakul.
A lányok kórusa szomorú dalokat énekel, a menyasszony erre az énekszóra hagyja el szülei házát, hogy a vőlegény lakhelyére induljon.
A fiú már a küszöbön várja őt.
A sátorban szőnyeg van a padlóra terítve, amelyen óriási tálakban gőzölög a vendégeknek szánt finomság: a főtt kecskehús meg a rizs. A vendégek egész este esznek - isznak, táncolnak és nótáznak. Az esküvőre azonban még nem került sor, a fiatalok csak másnap lesznek törvényesen férj és feleség. Csak másnap - egy különleges verseny után, amelyben a törzs minden férfitagja részt vesz. Valamennyiüknek egyetlen kardcsapással kell elmetszeniük egy fatörzset, amely csak néhány centiméterre áll ki a földből.
... A kosik ősei valaha nyakig a földbe ásták az ellenséges törzsek foglyul ejtett kánjait, Lovon ülve, vad vágtában csapták le az ellenség fejét. Igaz, nem olyan gyakran estek fogságba éppen a kánok, s nem minden kosi harcosnak sikerült foglyul ejtenie egy kánt, de mindannyiuknak készen kellett
állnia erre. S ezt gyakorolták kicsik és nagyok. A szomszédos népek között pedig az járta róluk, hogy vérengzők és vadak. Ez a rossza hírnév pedig meg is maradt.
A mérkőzés után az ifjú házasok törvényesen is bevonulhattak a maguk jurtájába. Csakhogy ez nem olyan könnyű: a fiatalok útjába a vőlegény barátainak sorfala áll. Megragadják a vőlegény ruháját, s
közben igyekeznek elragadni menyasszonyát; csúfolják az újdonsült férjet, gúnyolják, kétségbe vonják minden nemes tulajdonságát.
A férjétől elragadott menyecske tüstént a barátnői kezébe kerül, akik kiáltoznak, zokognak, és minden módon győzködik őt, hogy "mondjon le a szándékáról". Ez a játék egészen addig tart, amíg meg
nem jelenik az ifjú férj édesanyja. Ő aztán kézen fogja a menyét, gyöngéden átöleli, a másik kezével meg a fiát ragadja galléron. És így vezeti be őket a jurtába. Most már senki sem állja útját a fiataloknak.
Persze a legény anyját sem tartóztatja föl senki, ő pedig bemegy az ifjú házasokkal a jurtába, nyolc napon át ott marad, hogy meggyőződjék róla, helyesen választott-e a fia."
(Dridzo - Mincz: Emberek és szokásaik Móra Könyvkiadó -
Kárpáti Kiadó Budapest - Uzsgorod, 1982 117-118.o.)

A szöveg tanúsága szerint ebben a törzsben ki választja ki a párját?
Milyen szerepe lehet a próbatételeknek?
Miért éppen ezeket a feladatokat kell megoldani?
Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a házasulandó feleknek?
Mi  jellemzi a tradicionális társadalmakat?

II. Példa

A "magányos vitorlázók" Föld körüli versenyének egyik női versenyzőjét a nagy vihar egy ismeretlen szigetre sodorta. A félmeztelen szigetlakók barátságosnak tűntek és azonnal a főnökük elé vezették az idegent. A törzsfőnök lakomával üdvözölte vendégét és megengedte, hogy addig maradjon náluk, amíg csak akar. Néhány nappal később azonban a vendég elborzadva látta, hogy a szigetlakók emberáldozat bemutatására készülődnek. A főnök elmondta, hogy a vendéglátás óriási megtiszteltetés számukra és ilyen alkalmakkor szokás szerint egy fiatal fiút ajándékoznak a vendégnek és azt feláldozzák a sziget isteneinek. A nő tapintatosan megpróbálta elmagyarázni, hogy helytelen a fiút feláldozni és nem akarja, hogy ez történjen, de valamiért a szigetlakók nem értik meg őt. A kiválasztott fiú szülei örülnek az áldozatnak, sőt, úgy tűnik, maga a fiú is nagyon várja. Amikor a nő aztán titokban közli a fiúval, hogy nem akarja a halálát, a fiú sértődöttnek látszik, majd azt válaszolja, hogy az nem lenne helyes.

Milyen értékrendek, illetve szokások fogalmazhatóak meg ebben a történetben?


Szerintetek miért akar ebben a helyzetben a fiú meghalni ?

 

Háttér:

A kulturális evolúció

Az állattól megkülönbözteto vonások észreveheto kibontakozásához, generációk ezreinek egymásutánjára volt szükség. S e fejlődés azért lehetséges,  mert szemben az állattal, nem szüleinek életét ismétli, hanem ott folytatja, ahol az előző nemzedék abbahagyta. Erre azért van lehetőség, mert az ember képes a saját élete során végzett tevékenysége eredményeit tárgyiasult formában örökül hagyni : fizikai formában (munkaeszközök, használati tárgyak, mualkotások stb.) és szellemiekben (a fizikai eszközök használatának szabályai, erkölcsi normák, illemszabályok, tudományos ismeretek stb.) Ezen objektivációk összessége a kultúra. Az egyén mindig egy meghatározott kultúrába születik bele, és nevelkedése során néhány év alatt képes elsajátítani mindazt, ami generációk hosszú sora alatt fejlodött ki, majd valamilyen mértékben tovább is fejlesztheti, amit készen kapott. A kultúrának köszönhetoen van az embernek történelme.

 

A társadalmi szabályozottság  okai

A társadalom köznapi értelmezése nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek.
Az embernek a tevékenysége során nemcsak a természet lehetséges reakcióit kell mérlegelnie, hanem embertársai várható viselkedésével is számolnia kell.
Az erkölcs azon túlmenően, hogy az egyének viselkedését egymás számára részben kiszámíthatóvá és a tevékenység szempontjából kedvezové teszi - a közösség mint olyan túlélését, a generációk további egymásra következését is elomozdítja.
A  társadalmi kultúra hatalmas, sokrétű rendszert képez, amelynek elemei: anyagi, szellemi ismeretek, erkölcsi, politikai, gazdasági szabályok, vallás, művészet egymással összefüggésben állnak (Nem független egymástól, hogy hogyan művelik a földet, mit gondolnak az életről, milyen a művészet stílusa).
Társadalomtudósok vadászó-gyűjtögető, nomád állattenyésztő, földművelő és mezőgazdasági termelő, valamint városlakó társadalmakat, ún. civilizációkat különböztetnek meg. Ezen túl ipari (indusztriális) és poszt-indusztriális társadalmakat azonosítanak.
Az emberiség számtalan társadalmi formát, kultúrát teremtett, de az egyes emberek túlnyomó többségének nem áll módjában változtatni azokon a társadalmi körülményeken, amelyek között él. Az egyes ember szabadságát korlátozzák az együttélés törvényei.

A kultúra nem rugalmasan fejlődik, inkább az állandóság, értékrendbeli zártság jellemző. Még az európai kultúrákban is számtalan magatartási szokás, erkölcsi elv, szellemi ismeret lényegileg változatlan formában határozza meg az életet évezredek óta. Az emberek a modern társadalom néhány különleges helyzetben lévő rétegének kivételével az életet egyetlen lehetséges formában tudják elképzelni.

A társadalmi együttélés szabályai - fogalmak

Norma: 

A normák társadalmi szabályok, amelyek azt írják elő, hogy mi legyen, a konkrét cselekvést orientálják, pl. ne hazudj, bánj mindenkivel egyenlően. A normák társadalmi értékeket fejeznek ki. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. Vannak jogi normák, erkölcsi szabályok, valláserkölcsi normák, szokások, illemszabályok, divatszabályok.
A normakövető viselkedés létrejöhet egyszerűen annak következtében, hogy az egyes emberek félnek normaszegésük hátrányos következményeitől, a társadalmi szankcióktól. Nyilvánvalóan sokkal előnyösebb azonban, ha a társadalom tagjai állandó külső ellenőrzés hiányában is értékesnek tekintik a normákat, s ennek megfelelően élnek.
 
Szokás:
visszatérő, általánosan elfogadott, gyakori ismétlődő magatartási forma (pl. népszokás)

Az érték:  meggyőződés valaminek a fontosságáról, valaminek a tulajdonságát fejezi ki az értékelő ember szempontjából. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Az értékek és azok
sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet.
pl. Vitális érték: erő, egészség.
Szellemi érték: tudás, kultúra, stílus, műveltség.
Vallási érték: böjt, áldozás, hit.
Logikai érték: igaz, téves, ellentmondó.
Esztétikai érték: szép, vonzó, kellemes.
Erkölcsi érték: pl. becsületesség, igazságosság

erkölcs:  az emberi közösség életnyilvánítását, együttélését szabályozó szokásokra, értékekre, automatizmusokra használt fogalom

jog: A jogi normák mindig írottak és közakarat, legalább is konszenzus áll megszületésük mögött. Betartásukat az állam felügyeli.

attitűdök:
Személyekkel, csoportokkal vagy intézményekkel kapcsolatos tanult (negatív és pozitív) beállítódások, amelyek társadalmi szempontból fontos politikákkal (pl. abortusz), intézményekkel (pl. kormány, párt, viselkedésformákkal (pl. dohányzás, kábítószerhasználat), és embercsoportokkal (pl. orvosok,
Fradi-drukkerek, romák) kapcsolatosak. Hiedelmekben, érzelmekben, viselkedési szándékokban
jelennek meg (nem feltétlenül tudatos) 

A normák kialakulása

Egy magyarázat: a fogolydilemma

A kooperáció és a kölcsönös altruizmus azért alakult ki, mert előnyöket biztosított azok számára, akik eszerint cselekedtek. Fukuyama szerint az emberek sok millió éven kereztül játszottak egymással fogolydilemma típusú játékokat, az együttműködés formáit próbálgatva, amelynek során speciális érzelmek (pl. harag a szabályokat megszegők és önmaguk iránt is, lelkifurdalás, bűntudat, szégyen stb. ) fejlődtek ki bennük, amelyek arra ösztönzik őket, hogy önként szolgálják a közös ügyeket. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogolydilemma

 

David Riesmann: A magányos tömeg

Riesmann szerint három korszak különböztethető meg a
társadalmi fejlődésben, melyek emberképe és mentalitása is különböző.
 
1. A tradicionális társadalmak
latin "traditio" hagyomány, szokás
A történelem kezdetétől létezett, a polgárság megjelenéséig csaknem egyeduralkodó volt.
A tradicionális társadalmak formái fellelhetők még a 20. században is, hozzájuk tartozik (az ipari fejlődés útjára lépő) az ún. harmadik  világ néhány országa.
 -a  hagyományokon nyugvó szokások az élet minden területére kiterjednek: egymás közti érintkezés formái, öltözködés, házépítés, ünnepek rendje stb.
- a  tradíciók feltétlen érvényűek, a szokás parancs, nem lehet megkérdőjelezni, „elődeink is
így tették”,
- az élet nyitott, együtt, egymás előtt zajlik, a házakban nincsenek elkülönített terek a korcsoportoknak, életfunkcióknak
- a gyerekek nevelődése is ebben az átlátható közösségben zajlik, a gyerekek nagyon korán elsajátítják a felnőtt szerepeket
- a háztartások egyben gazdasági egységek is, a felnőttek nem járnak messze dolgozni, a gyereket arra nevelik, hogy őket kövessék
-a követendő példákat az egész csoport adja, nem a szülők
- a társadalmi szabályok betartására a belső késztetésen túl a büntetéstől való félelem kényszerít, a normaszegést büntetik, nem a szándékot (pl. zabi-gyerek megalázott szerepben tartása)
- a szankciókat a közösség gyakorolja pl. megszégyenítés,
kiközösítés, de néhány arab országban a megkövezés is
- értékrendje gyakorlatias és funkcionális, mindennek annyi az értéke, amennyit használ a közösségnek (pl. a természetben nem gyönyörködnek, kiismerni igyekszenek)
- az ismeretek és a tudás értékét is a használhatóság szabja meg (pl. miért kell pókhálót tenni a sebre, ha bevált, nem kell igazolni)
-a művészet is funkcionális – minden tárgynak használati értéke van, a formák nemzedékek hosszú során át válogatódtak – ebben rejlik szépségük
- a vallás lefedi az élet teljességét, a kialakult erkölcsi szabályok, tudás legjavát foglalja össze az ősi bölcsesség, az ember életét érintő minden kérdésre érthető, átélhető, egyértelmű választ adtak
- nagyon lassú a változás
 
2. A polgári erkölcs, értékrend
 A második periódusban az emberek társadalmi karaktere a kisgyermekkorban beléjük plántált
célok és értékek szerint alakul. Őket nevezi Riesmann „belülről irányított” embereknek. (lásd: protestáns „embertípus”, kálvinizmus, puritanizmus)
- a reformáció korától : belsővé vált az erkölcsiség,  – célokat és elveket tanult meg, pszichológiai iránytű: belső erkölcsiség, lelkiismeret, bűntudat
- kapitalista szemlélet: megbízhatóság, pontosság, becsület, szerénység, puritán mérséklet, munka, hivatástudat (- középkori szemlélet - a katolikus vallás az élet természetes részének, de a hívő élet
szempontjából közömbösnek tekintette a munkát, az eltúlzott munka életcéllá válása bűn)
- megnövekedett mobilitás –
- megnyúlt a gyerekkor, ideálok – magáért felelős, életét önállóan irányítani tudja
 
3. A kívülről irányított korszakban
A harmadik szakasz olyan embertípust termel ki, amely a korábbiaknál jóval érzékenyebb a többi ember igényeivel, elvárásaival szemben.
Az ilyen, szociálisan érzékeny embereket nevezik „kívülről irányított”-nak.
(pl.: a fogyasztói társadalmak „embertípusa”)
- a tradicionális tekintélyek érvényét már kikezdték a változások.
- A társadalmi viszonyok túl bonyolultak már, a sok változás gyors alkalmazkodást kíván.
- A szülők már nem rendelkeznek kikezdhetetlenül biztos etikai „iránytűkkel”, amelyeket gyerekeik kezébe adhatnának. Igyekeznek elfogadni gyermekiket olyannak, amilyenek. Riesmann szavaival élve ezek a szülők „gyermekik lelkébe radart szerelnek fel, nem arra a célra, hogy viselkedésüket meghatározott irányba vezesse, hanem arra, hogy kipuhatolja mások cselekvéseit, különösen a
szimbolikus cselekvéseket”
 
forrás:
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khal/0/10435/1
Fukuyama, F.: A nagy szétbomlás, Európa Könyvkiadó, 2000.
David Riesman: A magányos tömeg
 

 

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 2233 | Feltöltések: 0