Fogalmak: demográfia, természetes szaporodás, szülési hajlandóság, halálozási arány,  gyermekhalandóság, népességnövekedés, demográfiai robbanás, várható  élettartam,  eltartottak aránya, demográfiai katasztrófa, demográfiai átmenet,  túlnépesedés,  ipari forradalom, korfa

demográfia = népességtudomány (demosz — nép + grafia — leírás)

A népesedési folyamatok 2 csoportra oszthatók:

Természetes népmozgalom

• Élveszületés (natalitás)

• Halálozás (mortalitás)

• Termékenység 

Mesterséges Népmozgalom = Migráció

• Bevándorlás (immigráció)

• Kivándorlás (emigráció)

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) www.ksh.hu gyűjti, dolgozza fel és közli a statisztikai adatokat.

10 évenként végeznek népszámlálást (= cenzus) Magyarországon (1870-től kezdődően; 2011-ben  utoljára). 

1. Mutassa be a népességnövekedés ciklusait! 

Háttér

A népességnövekedés ciklusai

I. A természetes szaporodás időszakában a népességnövekedésnek két tényezője van, a születések és a halálozások száma. Az őskortól a Kr.u. XVIII. századig a  világ népessége évről évre kismértékben növekszik a magas szülési hajlandóság következtében. A halálozási arány magas, a várható élettartam alacsony (25–38  év). A lassú növekedési folyamatot természeti katasztrófák, háborúk, éhínségek törik meg időről-időre.

• paleolitikum: magas születési és halálozási ráta, alacsony élettartam (kb. 20 év) ? a népesség alacsony szinten stagnál

• a neolitikus forradalom után az élelemtermelés nagyon lassú népességnövekedést tesz   lehetővé: Krisztus születése körül a Földet kb. 250 millióan lakják

• a középkorban (új mezőgazdasági technika)  a népesség – valamivel magasabb szinten – stagnál, különösen a nagy járványok miatt 

II.  Az ipari forradalom és velejárói (higiénia, védőoltások és főleg a mezőgazdaság forradalma!) hatására csökken a halálozási ráta, növekszik a várható 

élettartam, de a születésszám még magas ? jelentős népességnövekedés

III. a jóléti társadalmak (XX.sz. közepétől) békés és (zömmel) önkéntes születésszabályozó eszközökkel visszafogják a születési rátát ? ismét stagnál, vagy 

akár csökken is a népesség

2. Anglia példáján mutassa be a demográfiai átmenetet! 

 

Háttér:

 A demográfiai átmenet 

~ átmenet az ipari forradalom előtti hagyományos agrártársadalmakra jellemző népességi modellből a modern ipari és városi társadalmakra jellemző népesedési  modellbe. Angliában a 18.sz. második felében kezdődött, aztán a 19.században megindult Európa valamennyi országában és az USA-ban, Kanadában. Ezekben az  országokban az 1930-as és 1970-es években fejeződött be, ekkor alakult ki az új egyensúly a halandóság és a termékenység között, mindkettőnek igen alacsony  szintjén. 

Az átmenet kezdetét a demográfiai katasztrófák (járványok, háborúk, éhínség) eltűnése jelzi, kezdetét veszi a halandóság csökkenése. A születési arányszám 

változatlanul magas, így a demográfiai olló kinyílik, a természetes szaporodás emelkedik, ez a népesedési robbanás időszaka. Egy idő után elindul a születési 

arányszám csökkenése isAz átmenet végén az olló lassan becsukódik.

Az átmenet folyamán gyakran háromszorosára emelkedik a születéskor várható átlagos élettartam, a csecsemő- és gyerekhalandóság, valamint a házasságok 

termékenysége viszont drámai módon csökken. 

A demográfiai átmenet először Angliában kezdődött az 1760-as években és cak az 1930-as években zárult le. Az átmenet kezdetén 4‰ volt a születési és 

halálozási ráta különbsége, a természetes szaporodás, míg a csúcson 16,4‰ (ami 42 év alatt eredményezte volna a lakosság megduplázódását). A demográfiai 

átmenet kezdetekor 33,5 év volt az átlagos élettartam, míg 1930-ban, az átmenet lezárulása idején 60,8 év.

3.  Magyarországon mikor kezdődött a demográfiai átmenet? Mikor ért véget? Milyen demográfiai katasztrófák törték meg a népesedés növekedését? Milyen 

tényezőkkel függ össze a születések számának alakulása 1945 után?

 

Háttér: A demográfiai átmenet Magyarországon

• Magyarországon a hagyományos agrártársadalom korában a születési arány jóval magasabb volt, mint a tőlünk nyugatra fekvő országokban. Ez a korai és 

általános házasságkötési modell kialakulásának volt köszönhető. Tőlünk nyugatra általában későn (25-30 év) vagy egyáltalán nem házasodtak (15-20%). Ezek a 

középkorban kialakult modellek még a századfordulón is éltek: az 1880-as években Magyarországon a 21-25 éves nők 72%-a, Ausztriában csak 20%-a volt házas.

• 1831, 1849, 1855, 1873 (300 000-es halálozási többlet) – kolerajárványok

• Az első világháború a születések számának csökkenésével, míg a második világháború a halálozások megnövekedésével okozott népességcsökkenést. 

• 1850 és 1880 között átlag évi 5,8‰ növekedés, 1880-1910-ig átl. 9,2‰-es növekedés

• A mai Magyarország területén 1920 és 1960 között több mint a felével csökkent a házas termékenység, nagyobb ütemben, mint Európában, és 1980 között

(Katus László: A demográfiai átmenet, Rubicon 2011/9-10)

4,  A népesség kor szerinti összetétele Magyarországon 

Milyen jellegzetes korfatípusok vannak? Milyen tényezől hatásai ismerhetők fel a korfákon?

növekedő népesség                                                 öregedő, csökkenő népesség

  

http://biosyourlife.blogspot.com/2011/05/magyarorszag-korfaja.html

 

Háttér

- a fejlett országokhoz hasonlóan változik

- a gyermekek aránya tovább csökkent, kevéssel az uniós átlag alatt volt

- a 65 év feletti idős népesség aránya tovább emelkedett, de még nem érte el az Európai Unió átlagát  

a demográfiai folyamatok – mint az valamennyi uniós országban tapasztalható – az idősek számának emelkedését és a fiatalok számának csökkenését, azaz az 

eltartottsági ráta romlását vetítik előre

Népesedéspolitika Magyarországon 1945 után

1953 márciusában egy voluntarista jellegű kormányhatározattal, elsősorban az abortuszok engedélyezésének drákói korlátozásával és az ezzel kapcsolatos 

büntetőjogi gyakorlat drasztikus, esetenként törvénytelen mértékű megszigorításával kívánták megoldani a népességcsökkenés veszályét. Szerencsére ennek hatása 

viszonylag rövid ideig tartott. 1956. júniusában  a terhes nők kérése alapján a művi terhességmegszakítás legálissá vált.

1963-ban Magyarországon volt a legalacsonyabb nyers születési arányszám a világon. Ezért a politika szelídebb, családi motivációt befolyásoló intézkedései 

kerültek bevezetésre. Ilyenek voltak a különböző lakáskedvezmények, a családi pótlék ismételt megemelése és kiterjesztése, különösen az 1968-ban bevezetett 

gyermekgondozási segély. Ennek kétségkívül hatása volt részben a termékenység visszaesésének leállításában, részben bizonyos mértékű emelésében. Különösen 

jelentős volt társadalompolitikai szempontból a gyed kialakítása, ami nem fix összegben, hanem az érintett nő fizetésének százalékában határozta meg a 

juttatás nagyságát.

Mindazonáltal a termékenység alakulásában lényeges javulás nem következett be és Magyarország nemzetközi, európai viszonylatban is a legalacsonyabb 

termékenységű országok közé tartozott ebben az időszakban is, ezért 1973-ban egy népesedéspolitikai programot alakítottak ki és kezdtek meg.

Az 1973. évi programnak pénzügyi vonatkozásai is voltak, így a terhességi, gyermekágyi segély és a családi pótlék lényeges növelése. Speciális kedvezményeket 

biztosított ezenkívül a lakásellátásban. A három- és többgyermekes családoknak viszonylag rövid időn belül alacsony bérű tanácsi lakást, az új házasoknak 

pedig kamatmentes vagy alacsony kamatlábú kölcsönöket biztosított. Ezenkívül szociálpolitikai lakástámogatást adott a megígért gyermekekre is.

Népesedéspolitika 1980 után

A népességfogyás várható bekövetkezését már az idevonatkozó számítások, népesedési prognózisok is jelezték. Ez azonban korábban következett be, mint azt az 

1970-es évben készített előreszámítások jelezték, annak következtében, hogy a halandóságban, elsősorban a középkorú férfiak halandóságában romlás következett 

be. Ez váratlan volt, miután 1945-től az 1960-as évek közepéig lényegesen javultak a halandósági viszonyok és ebben az időszakban kedvezőbbek voltak még az 

ausztriaikénál is.

A 1980-as évek népesedési intézkedései a kedvezőtlen trendeket nem tudták {II-249.} megváltoztatni, még a halandóság romlását sem. A felgyorsuló 

népességcsökkenés, és az ezzel szükségképpen együttjáró rohamos elöregedés már korántsem csak érzelmi szempontból, hanem a szigorú gazdasági racionalitás 

alapján is rendkívül kedvezőtlen, sőt válságos demográfiai helyzet kialakulásához vezetett. Folytatódott egyébként az abortuszok engedélyezésének liberális 

gyakorlata is, miután a parlament 1992-ben – figyelembe véve az idevonatkozó közvélemény-kutatások eredményeit is – 80%-os többséggel ilyen értelmű törvényt 

hozott. Ehhez hozzájárult a lakásépítés nagyarányú visszaesése, a fiatalok közötti rendkívül nagymérvű munkanélküliség és a piacgazdálkodás keretében az 

ártámogatások rendszerének megszüntetése, ami elsősorban a gyermekes családokat érintette a legérzékenyebben.

Bár a kormányzat eleinte folytatni kívánta a családtámogatások pénzügyi rendszereit (családi pótlék, gyes, gyed stb.), sőt ezt egyes esetekben bővítette is, 

az infláció következtében ezek reálértéke csökkent. A lakásépítéssel kapcsolatos egyes kedvezmények fenntartása és az alacsony kamatlábú lakásépítési hitelek 

biztosítása sem tudta megakadályozni a lakásépítés nagymérvű visszaesését éppen a családalapító fiatalok rétegeinél.

A legújabb, 1995. márciusi pénzügyi intézkedések pedig a család, illetve a gyermektámogatást részben szegénypolitikává alakították át, kizárva a juttatásokból 

egy vitatott részarányú, de demográfiai és társadalompolitikai szempontból mindenesetre érezhető nagyságrendű réteget.

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/221.html#223

A KIVÁNDORLÁS TÖRTÉNETE

"Kitántorgás" 1956-ban 

AZ ELSŐ HULLÁM - Az 1880-as években kezdődött meg az Egyesült Államokba való migráció, amely 1913-ban érte el a csúcspontját, a köztes időben eltelt 33 

esztendő alatt 1,2-1,3 millió magyar állampolgár (kétharmaduk a történelmi Magyarország más nemzetiségeihez tartozott) telepedett le a tengerentúlon. 

Ezenfelül 500-600 ezerre teszik azok számát, akik csak szerencsét 

próbáltak, majd hazatértek.

A NAGY VILÁGVÁLSÁG - A húszas évektől a magyarok inkább Kanada felé fordultak, a második világháborúig közel negyvenezren telepedtek le az észak-amerikai 

országban. (Az utóbbi években több ezer roma próbált ott szerencsét, kihasználva a jóléti állam segélyrendszerét.)

1956 - Kétszázezer, döntően fővárosi lakos, kétharmadrészt fiatal férfi hagyta el az országot. Többségük képzett munkás volt, az egyetemi-főiskolai hallgatók 

több mint tíz százaléka távozott.

DISSZIDENS ÉVTIZEDEK - Évente 2-4 ezer ember szökött át Nyugat-Európába, ez a szám a hatvanas és nyolcvanas évek között állandósult.

 

SZABAD VILÁG - A kivándorlás a rendszerváltást okozó gazdasági válsággal gyorsult fel. Az újabb csúcs az uniós csatlakozás után jelentkezett, évről évre 

emelkedik a tartósan külföldön munkát vállalók száma. 2001 és 2007 között 187 ezer magyar bevándorló próbált szerencsét Európában, és becslések szerint 

2010-re a távozók összesített száma megközelítheti akár a 300 ezer főt is.

http://hetivalasz.hu/reflektor/tizmillio-fo-ala-sullyed-hazank-lakossaga-31084?orderby=novekvo

 

http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Korfak/korfa-2011-2_2.pdf

Termékenységi mutatók

 

http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Korfak/KorFa%20online_2010_1.pdf

Szakirodalom: Száray Miklós- Kaposi József : Történelem IV.o. 249.o.