3. Az emberi jogok - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

3. Az emberi jogok
2011-09-22, 8:43 PM
3. Témakör: Jogi alapismeretek 

Téma: : Az alapvető emberi jogok. A szabadság, az egyenlőség és a jólét jellemzőinek változása 

Fogalmak: állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom, nemzet, egyenlőség, jólét
Az emberi jogokat kinyilatkoztató történelmi dokumentumok (Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ).    

Melyek az alapvető emberi szabadság jogok? 
Min alapszik a morális igény az emberi jogokra, és miért kell ezt nekünk elfogadni?
Milyen történelmi korokhoz köthetőek az emberi jogok generációi?
Milyen intézmények garantálják ezeket, jogsérelem esetén milyen jogorvoslati lehetőségek vannak nemzeti és nemzetközi szinten?

 Az emberi jogok 

Az alapvető emberi szabadságjogok:
Az állampolgárságtól függetlenül, a földön élő minden embert – pusztán emberi méltóságánál fogva – megillető alapvető jogokat nevezzük emberi jogoknak. Az emberi civilizáció fejlődésével lépést tartó államok ezeket beemelik saját alkotmányukba, és mint állampolgáraik alapvető jogait fogalmazzák meg. 
Két alapvető érték van, amelyek az emberi jogok eszméjének lényegét adják. Az első az emberi méltóság, a második az egyenlőség. Az emberi jogok úgy is értelmezhetők, hogy meghatározzuk azokat az alapvető normákat, amelyek nélkülözhetetlenek egy méltóságteljes élethez; és az egyetemességük pedig abból fakad, hogy minden ember egyenlő - ebben az értelemben legalábbis.

Az emberi jogok története:
Természetjogi tanok
o magasabb rendű normák › természeti, isteni eredetű, örök erkölcsi tv-ek 
o a teremtő által meghatározott rend > Aquinói Szent Tamás
o az emberi ész parancsa > Hugo Grotius
o az állam szerződésen alapul > Hobbes: Leviatán
o társadalmi szerződés: élet, szabadság és vagyon védelme > Locke: korlátozott kormányzat; „hatalommal szemben hatalom”: Montesquieu
o közcélok elsőbbsége, „általános akarat” > Rousseau
18. sz. vége – 19. sz. eleje: emberi jogok = veleszületett jogok
Locke szerint (1688) az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok, egyenlők és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevő zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye.
Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetődőnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországból. 
A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyűlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). 
Az emberi jogok nemzetközi jogi elismerésére,  a II. világháború embertelenségeinek, a totalitariánus  barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), valamint az ennek végrehajtására született „római egyezményben” került sor. (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.Róma, 1950. )
A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják – egyebek közt – a nők egyenlőségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok tényezői. 

Az emberi jogok állami és nemzetközi biztosítékai:
Az Alkotmány tartalmazza a legfontosabb alapjogok felsorolását, de nem kevésbé fontos ezek érvényre jutásának biztosítékrendszere. Ilyen legfontosabb biztosítékok az alapjogokra vonatkozóan csak törvényben lehet rendelkezni, de lényeges tartalmukat az sem korlátozhatja; vannak olyan alapjogok, amelyeket semmilyen körülmények között  pl. szükségállapot, rendkívüli állapot - sem lehet korlátozni, felfüggeszteni; az alapjogok megsértése esetén megfelelő fórumrendszer (bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman) áll rendelkezésre, a szankciókat pedig külön törvények (pl. Büntető Törvénykönyv, Polgári Törvénykönyv stb.) tartalmazzák.
A jogvédelem nemzetközi szintű  eszköze a már említett „római egyezmény"-ben részes országok által életrehívott és működtetett Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, és ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek. A Bíróság ugyanannyi bírából áll, mint az egyezmény részes tagországainak száma. A bírákat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja az illető kormány által javasolt, három személyt tartalmazó listából. A bírák teljes függetlenséget élveznek feladataik végrehajtása során, és nem képviselhetik az őket küldő államokat. A Bíróság jelenlegi elnöke Jean-Paul Costa (Franciaország). Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették. A Bíróság nem foglalkozik olyan egyéni kérelemmel, amely névtelen, vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet korábban már megvizsgált. Ha a Bíróság az egyezmény megsértését állapítja meg, és az érdekelt országok belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek. A részes országok vállalták, hogy a Bíróság ítéletét magukra nézve kötelezőnek tekintik. 

Az emberi jogok csoportosítása:
     A jogtudomány különböző szempontok alapján, különbözőképpen csoportosítja az alapjogokat. A leginkább elfogadott, hagyományos csoportosítás a személyiségi és kollektív szabadságjogok; a gazdasági, szociális és kulturális jogok; az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok és az egyenjogúságot biztosító jogok. Van még egy csoportosítást és ez az emberi jogok (a minden embert emberi mivoltából eredően megillető jogok), és az állampolgári jogok (csak az adott állam polgárát - állampolgári mivoltában - megillető jogok).

Az emberi jogok generációi:

Első generáció (18. század): szabadság
  • szabadságjogok
  • személyi (polgári) 
  • politikai: részvételi jogok (közvetlen, közvetett , petíciós) 
Második generáció (19. század): egyenlőség 
  • gazdasági: munkához való jog, szaksz., sztrájk, tulajdon
  • szociális: tb., eü. ellátás, lakhatás
  • kulturális: oktatás, művészet, tudomány
  • nem emberi jogok < nincs morális alapjuk
  • (bíróság előtt) kikényszeríthetetlen államcélok
Harmadik generáció (20. század): testvériség, szolidaritás 
  • Globális problémák
  • fejlődő világ népeinek önrend., fejlődéshez, közös örökségből részesedéshez való joga
  • államok eredménytelensége: béke, egészséges környezet, humanitárius segély
  • reprodukciós jogok: „jövő nemzedékek jogai”, információs technológiák
  • környezetvédelmi jogok

Néhány jog: 
Személyiségi és kollektív szabadságjogok: a személyi sérthetetlenség; az élethez és a testi épséghez való jog, a levéltitok és lakás sérthetetlensége; az egyesülési és gyülekezési jog; a szólás- és sajtószabadság; és a lelkiismereti és vallásszabadság. 
Gazdasági, szociális és kulturális jogok: a munkához, a munka és foglalkozás megválasztásához,; a pihenéshez; a testi és lelki egészséghez,; a szociális biztonsághoz; a művelődéshez való jog. 
Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok: a közvetlen demokrácia gyakorlásának joga (népszavazás); választójog; panaszjog; az igazságszolgáltatásban való részvétel joga (népi ülnökök). Az egyenjogúságot biztosító jogok: a különbségtétel tilalma (tilos a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés); a bíróságok előtti egyenlőség stb.

Források: 
Magyar Virtuális Enciklopédia  http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/jog/emberijog.htm

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789
http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm

Az Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948 http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Pages/Language.aspx?LangID=hng

Egyezmény az emberi jogok és  alapvető szabadságok védelméről
http://www.echr.coe.int/NR/rdonlyres/01BD2C9F-96C5-4AC7-A4F6-389A89ACEE24/0/HUN_CONV.pdf


1. Példa:

Az alapvető emberi és állampolgári jogok. Az idézetek  segítségével mutassa be az emberi és állampolgári jogok elméletének kialakulását! Magyarázza meg, hogy honnan erednek a „velünk született" jogok! Mutassa be ezen jogokat, s különítse el egymástól az emberi és az állampolgári jogokat! Magyarázza meg, hogy e jogok és az állampolgári kötelességek között milyen viszony áll fenn, ill. az egyes jogok hogyan származnak egymásból! Nevezzen meg olyan kérdéseket, ahol napjainkban jogvita folyik az emberi jogok kérdéskörén belül!

„...magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s az embert a teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint jog a boldogságra való törekvésre." (A Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

„Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kor­mányok romlottságának egyedüli oka ember jogainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünne­pélyes nyilatkozatban teszik közzé, az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, abból a célból, hogy a nyilatkozat állandóan a társadalmi testület minden tagjának a szeme előtt legyen, s folyamatosan emlékeztethesse őket a jogaikra és kötelességeikre, abból a célból, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom aktusait mindig össze lehessen mérni valamennyi politikai intézmény céljával, és így nagyobb tiszteletben részesüljenek...

Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak....

Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás."

(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben  kell  hogy viseltessenek.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

15. cikk

Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.

Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk

Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.

Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

25. cikk

Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti. 


 Lehetséges megoldás:

A középkor társadalmi felfogása nem ismerte az emberi jogegyenlőség fogalmát. A rendi alapon szervezett társadalomban csak a kiváltságolt társadalmi csoportok (nemesség, egyház, városok)  rendelkeztek jogokkal.. A humanista filozófia néhány gondolati elemét felhasználva csak a felvilágosodás változtatta meg a társadalmi értékrendet. Locke a XVII. század végén  az angol politikai hagyományokat követve kiállt a hatalom korlátozása mellett. Locke elméletileg a parlamentáris kormányzás rendszerét dolgozta ki, ahol a kormányzatot a parlamenti többség adja, s így a kormány felelőssége is a parlament felé áll fenn. E rendszer már számos szabadságjogot tartalmazott: a tulajdon szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a szólás szabadsága, választójog. Ezen elvek és az angol példa képezte a XVIII. századi filozófia továbbfejlődésének gyökerét.  Amerikában 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozat fejtette ki a szabad emberek társulására épülő államra vonatkozó elveket, amit a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata követett. E liberális elvek azután az európai forradalmi mozgalmak zászlajára kerültek a XIX. század első felében, s az abszolutikus kormányzatok bukásával beépültek az európai alkotmányos gya­korlatba.

Az idézett dokumentumok velünk született jogokról beszélnek, melyek elidegeníthetetlenek. E jogokat a Függetlenségi Nyilatkozat Isten akaratából vezette le („minden ember egyenlőnek teremtetett"), s éppen ezért nevezte elidegeníthetetlennek ezeket.  Bár a Függetlenségi Nyilatkozat már megfogalmazta az élethez való jogot, ám ez még nem bírt konkrét jogi következménnyel, hiszen a halálbüntetés még sokáig gyakorlatban maradt. Az élethez való jog a későbbi jogfejlődésben vált anyajoggá, azaz olyan elvvé, amelyből minden más jog levezethető. Az élet ugyanis egyszeri és megismételhetetlen, s mint ilyen válik különösen védett értékké. A XIX. századi jogfejlődés különíti el egymástól a minden emberre kiterjedő jogokat (pl. jó hírnév védelme, tulajdon szentsége, szólásszabadság) és csak az adott állam polgárai által gyakorolhatóakat (pl. választójog). Mára elfogadottá vált, hogy ez emberi jogok nem feltételesek, tehát nem függnek semmilyen kötelességek teljesítésétől. Napjainkban is tart a jogelmélet újraértelmezése. Az élethez való jog újraértelmezését a kegyes halál kérdése tette szükségessé (emberhez méltó élet!). Hasonló probléma az abortusz kérdése is, amely az anyajog érvényességének határait (!) feszegeti. Éppen e viták jelzik, hogy nincsenek velünk született jogok, legfeljebb csak olyan értelemben, hogy egy adott kor adott társadalmi-jogi normái illetnek meg minket születésünk pillanatától fogva.


 


 

 

 

 

 


Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 8911 | Feltöltések: 0