Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

4. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége
2011-10-07, 5:13 PM


Fogalmak: a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok 
korlátai (mások jogai,bűncselekmény) a szerződések alapvető formai és tartalmi 
követelményei, a jogorvoslati lehetősége

Mi a büntetés célja?
Mit jelent a büntetés arányossága?
Milyen alternatív formái vannak a büntetésnek?

Példa:
Milyen változtatás szerepel a törvényben?
Van-e visszatartó ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok alapján érveket  mellette és ellene!

1. A három csapás törvény
Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E  törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének 
felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos  bűncselekmény.
További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet  meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre 
életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó  szabadságvesztést kell kiszabni.
Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja  ki a jogszabály.
A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési  tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó 
pedagógust,  nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes  esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel.
A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló  passzuson  is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista  rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja,  kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt  áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy  jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel  büntetendő.)
http://www.jogiforum.hu/hirek/23205#ixzz12GRMPl21

Háttér:
Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszer
Az emberi közösségek mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik életét, testi épségét, 
egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség tevékenységét akadályozó 
magatartások ellen. Az állam kialakulása előtt ezt a szabályozó funkciót az erkölcsi-etikai 
normák, az illemszabályok és a közösségben kialakult szokások töltötték be.
Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy sajátos új formája jelent 
meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi normában testet öltött magatartásszabályok alapvetően 
különböznek a korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi normát az állam 
alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását saját hatalmi apparátusával 
kikényszerítheti.
A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály.
Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határoz
meg legitim állami kényszer kilátásba helyezésével
Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége

Jogforrások:
Alkotmány:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Törvények (Országgyűlés alkotja)
Kormányrendeletek
Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete
Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos)
A polgári ügyekben eljáró bíróságok
Első fokon:
helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság)
megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot.
 Másodfokon:
helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)
megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla
az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.
   

szakrális  büntetés
talio elv
Platon - igazságos megtorlás
középkor - elrettentés
felvilágosodás- jogbiztonság
1978. BTK

A hatályos törvény szankciórendszere
A büntetési nemek
Főbüntetések 
Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk.40-52.§§)
Mellékbüntetések
Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés   (Btk. 53-65.§§)

A büntetés célja ma
A Magyarországon  hatályos 1978. évi bünteto törvénykönyv szerint ?a táradalom védelme 
érdekében annak megelőzése, hogy akár az elköveto, akár más, bűncselekményt követhessen 
el.? A büntetojogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség megelozési célt szolgál, illetve 
erosíti a jogállamiság elvét. Az  elköveto tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt 
mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt. A bíróság által kiszabott büntetés megerosíti az igazságosság eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom tagjainak és az elkövetonek  a  gondolkodását.A végrehajtás pedig a nevelést, a  reszocializációt hivatott biztosítani.


A fogvatartottak létszáma 2007.
 
  

A fogvatartottak létszáma Magyarországon
        

 
  

A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka visszaeső.

II. Példa
Vita az eutanáziáról
SZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE GYERMEKÉT?

Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a magyar közvéleményt: egy  gyermekét egyedül nevelő anya vízbe fojtotta tízéves kislányát, mivel az gyógyíthatatlan  betegségben szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így vallott a tragédiáról:
Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig - a szokásos gyermekbetegségeken kívül - teljesen egészséges volt. Ép pen a harmadik osztályt kezdte az iskolában, amikor egy   ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza volt és állandóan hányt.  Elvittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és nem nagyon törődött a gyerekkel -, s az küldözgetett mindenhová bennünket.  Kivizsgálásról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták megmondani, hogy mi baja. Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon speciális betegsége van, amely a legritkábbak közé  tartozik a földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a betegség az orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még a fájdalmakat sem tudják igazán csillapítani. Mert akkor már egyre nagyobb fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már többet volt kórházban, mint otthon. Két évig csináltuk ezt a szenvedést, kórházról kórházra jártunk,  természetgyógyásztól csodadoktorig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re csak fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az őrület határán jártam.  Kiléptem a munkahelyemről,  fokoza tosan feléltünk mindent. Már csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Sokat segítettek barátaink is, az osztálytársai is rendszeresen látogatták a kórházban is meg otthon is.
Aztán valami „eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben lehetett csillapítani, sokszor  órákig vergődött az ágyban hangosan jajgatva. Én meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem  kívánom azt az érzést. Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a naplójába -, hogy nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és ugorjunk le" - mondta Aztán meg olvasta valahol,  hogy valaki hajszárítót   dobott   a   kád vízbe, amelyben fürdött, és úgy halt meg. 
Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem akartam megtenni, de  amikor a következő vizsgálat után közölte a doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s  láttam, hogy egyre nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy irtózatos| fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki a fejét.
Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré, majd elmentem a remdőrségre. 
Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem volt megtenni. Én szültem, én akartam, hogy legyen. 
Életre, örömre. Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre jobban szenved. És már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg kellett tennem. (Lányi András- Jakab György:  Erkölcsi esettanulmányok)

Mi az eutanázia?
Magyarországon milyen jogi szabályozás van érvényben?
Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia kapcsán?
Hogyan ítélhetjük meg az esetet?

Háttérinformációk:

Az eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene) szavakból  származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja szerint  aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív az eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami 
megrövidíti a beteg életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni valamit,  ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén tehát az orvos megöli a beteget, 
passzív eutanázia esetén csak hagyja meghalni.
Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő,  nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány  fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét, aki néhány  másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi  börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az  ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy döntött, hogy  az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie.
Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi szabályozás lehetőséget adott volna az eutanáziára, azt  akkor is egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett volna leszűkíteni. A bíróság  kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a passzív eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen  esetekben emberölés állapítható meg.
Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád  akkori államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette az asszony börtönbüntetésének végrehajtását.
A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete angyal-ügy  kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő  Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért emberölésért, illetve annak  kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem  jogerősen a Fővárosi Bíróság.
Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden olyan  ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az  esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány 
mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. …
Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók segítőire. Svájcban 
nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150 ember,  köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz. Nagy-Britanniában  ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői  14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.
Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső  önrendelkezést  mint alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat hátrányosan érinti az a  törvényi rendelkezés, amely bünteti az orvos aktív közreműködését a halál siettetésében.
Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután egy orvosnőt súlyosan  beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé állítottak (Boven  doktornő egy hét felfüggesztett  börtönt kapott egy év próbaidővel). A tárgyaláson – amely precedens értékűvé vált – a bíróság  kimondta, hogy a holland orvosok automatikusan mentesülnek a holland büntetőtörvény 293-
as paragrafusa alapján indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a beteg  gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy határozottan kérte, hogy  életének vessenek véget vagy segítsenek szenvedése megszüntetésében; vagy mert haldoklik,  és nagyon közel van a halálhoz.
Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti, hogy a lehetőségekhez mérten a lehető  legkifinomultabb  kontroll alá kerüljön a betegek, ápolók és orvosok kapcsolata. Maga a halálba segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a végső döntésnek (amely természetesen meggondolható és visszavonható), az elbúcsúzásnak és a  távozásnak. Az eutanázia így semmiképpen sem egy ember döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté, beleértve a beteg hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen könnyebb  lesz a gyászt elviselniük és lezárniuk.
S éppen, mert meghatározott körülmények között – de csakis így – megengedett az eutanázia,  sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját, egyéni belátása alapján, akár őszinte szánalomból, akár egyéb okból mások halálba segítése mellett döntsön.
(Mégis , kinek az élete? – 12. évfolyam)

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 3129 | Feltöltések: 0