5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz
2011-10-16, 0:07 AM


Fogalmak: állam, államformák,  politikai rendszerek , a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok,  szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

I. feladat
A forrás segítségével válaszoljon  a kérdésekre!
„A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára  a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak)

Mi a közvetlen demokrácia lényege? 
A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára?
Mi ennek az oka?
Hol és mikor volt erre példa a történelemben?
Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon?
Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten?
Milyen formái vannak a közvetlen demokráciának?

…a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). 
…a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés).
Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP
Milyen fajtái vannak a népszavazásnak?
Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G2qj5f6

Az ALKOTMÁNYBÓL
Országos népszavazás
8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendel el.
A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl;
b) a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl;
e) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl;
f) az Országgyûlés feloszlásáról;
g) képviselõ-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, valamint megelõzõ védelmi
helyzet kihirdetésérõl és meghosszabbításáról;
i) katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért?
Mikor érvényes a népszavazás eredménye?


http://www.valasztas.hu











Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?

Háttér
Közvetlen vagy részvételi demokrácia
- Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás)
- ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak
modern formája : népszavazás = referendum 
Közvetett, képviseleti demokrácia
- a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat 
a  választás célja: a hatalom átruházása

2. példa
Angol alkotmányos monarchia                                     Az olasz fasiszta diktatúra
     
  
  











 

 
     
 

Mi a különbség a demokratikus és a diktatorikus állam hatalomgyakorlása között?

3. példa
       
   


















 


Mi a hasonlóság a kommunista és a náci propaganda hatáskeltő eszközei között? Mi a plakátok ideológiai üzenete?

Háttér:
Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok), erőszak-szervezet, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert 

Az állam feladatai
Klasszikus állami funkciók 
Belső: rend védelme
Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés 
Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása 
Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása 
Modern állam funkciók 
Szervező pl. tömegközlekedés
Gazdasági befolyásoló (ösztönző), válságkezelés (árfolyam, infláció, munkanélküliség)
Szociális : az igazságosság és a méltányosság  biztosítása, szegénység elleni küzdelem: 
Társadalmi gondoskodás: nyugdíjellátás, családtámogatások, munkanélküliellátás
Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást
Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó, az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása, környezetvédelem

Az állam típusai
I. ókor
- ázsiai (ókori keleti) – központosított despotikus monarchia (isteni eredetű uralkodó)
- antik – polisz (kettős földtulajdon, csak a magántulajdonos poliszpolgár tulajdonosa egyben a polisztulajdonnak, tagja az államnak)
- türannisz
- rabszolgatartó  demokrácia – Athén, Kr.e.5-4.sz. (démosz+ krátosz = néphatalom) – közvetlen demokrácia
- arisztokratikus köztársaság – Róma – szenátus, magisztrátusok, népgyűlések
2. feudális állam
- hűbéri állam
- patrimoniális állam (földesúri királyság) – pl. Szt. István-i Magyarország
- rendi állam – rendi országgyűlés (rend= a társadalom vezető osztályának azonos jogállású kiváltságos csoportjai) – törvényalkotásban és adómegajánlásban való részvétel joga
- abszolutizmus 
- 3. a polgári állam
- tudati előkészítője a felvilágosodás volt:
- az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti  jog, Grotius, Locke)
- társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta
- a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu)
- népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau)
- angol alkotmányos monarchia (1689)
- az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789)
- francia forradalom (1789)

Államberendezkedések a XX. században
4 féle államtípus:
a) demokratikus
b) autokratikus
c) totális
d) fundamentalista
2 féle államforma:  monarchia vagy köztársaság

A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 
1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak
 alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége
2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok  érvényesülése
3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van
4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése
5. kisebbségi jogok védelme
6. az állam új, gazdasági-szociális szerepvállalása - Bismarck társadalombiztosítási koncepciója

Az angol alkotmányos monarchia
1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot
a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király
személyi és vagyonbiztonság: független bíróság


Jóléti állam
A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása› jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika
Gyökerei a 19. szd.-ra nyúlnak vissza: tömegtársadalmak kialakulása: a falusi lakosság egyre kevésbé találta meg lehetőségeit a faluban, ezért beköltöztek a városba › új feladatok keletkeztek: egészségügy: oktatási rendszer kiépítése.
A gazdasági világválság után 1929-1933 New Deal: közmunkák bevezetése, hitelek nyújtása, fokozódó állami beavatkozás jelent meg. Az első  jóléti állam Anglia, 1942, átfogó társadalombiztosítási rendszer bevezetése
Korábban, de nem volt átfogó jellegű
Újra elosztó állam › 2 fajta bevétele van:
- klasszikus: adók, illetékek, vámok, ezeket lehet elosztani, pl. kulturális fejlesztés t innen (segélyek kifizetése)
- modern bevételek, tb járulékok: ha egészségügyet fejleszt az állam
a jóléti állam esélyteremtő állam, mert pl. valaki szegény családból születik, azért járhasson egyetemre

Típusai:
liberális  jóléti állam:
USA, Anglia, Kanada, és Ausztrália
segélyekhez, juttatásokhoz kizárólag  rászorultsági  alapon lehet hozzájutni
korporatív  jóléti állam:
Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország
A betöltött pozíció és a  státusz ami számít, ami után lehet kapni segélyt
skandináv  modell:
mindenki  kap, de meg van az ára: a legmagasabb adókulcs 70 %-os

A jóléti államok válságjelenségei:
- az állam belenyúlt a társadalmi struktúrába
- a jóléti államok elkényelmesedtek, leállt a gazdasági növekedés
- megbuktak azok a kormányok a választásokon, amelyek jóléti állam programmal álltak elő
- elbürokratizálódtak

 


















Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzás
1. autoritárius 
cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása
- a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó)
- nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, 
- a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében
pl. Horthy-rendszer, mai arab államok
2. Totális diktatúrák
A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amelyben az állam feltétlen irányító szerepe érvényesül a társadalom minden alrendszere: gazdaság,politika, kultúra fölött. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. 
A totális államokban egypártrendszer érvényesül.
Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. 
-  ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, társadalmi egyenlőség= kommunizmus, faji uralom)
- egypártrendszer (NSDAP, Kommunista Párt) – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció
- a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik,
- nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek 
- mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig
- kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat
- titkosrendőrség hegemóniája
(pl. Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)



tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142-

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | Tag-ek(kulcsszavak): állam, népszavazás
Megtekintések száma: 4059 | Feltöltések: 0