Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok |
5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz
2011-10-16, 0:07 AM | |
Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek , a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia I. feladat A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! „A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) Mi a közvetlen demokrácia lényege? A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? Mi ennek az oka? Hol és mikor volt erre példa a történelemben? Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten? Milyen formái vannak a közvetlen demokráciának? …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés). Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP Milyen fajtái vannak a népszavazásnak? Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G2qj5f6 Az ALKOTMÁNYBÓL Országos népszavazás 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl; b) a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény tartalmáról; c) az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl; e) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl; f) az Országgyûlés feloszlásáról; g) képviselõ-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, valamint megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésérõl és meghosszabbításáról; i) katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl; j) közkegyelem gyakorlásáról. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért? Mikor érvényes a népszavazás eredménye? http://www.valasztas.hu Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért? Háttér Közvetlen vagy részvételi demokrácia - Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás) - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak modern formája : népszavazás = referendum Közvetett, képviseleti demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat a választás célja: a hatalom átruházása 2. példa Angol alkotmányos monarchia Az olasz fasiszta diktatúra Mi a különbség a demokratikus és a diktatorikus állam hatalomgyakorlása között? 3. példa Mi a hasonlóság a kommunista és a náci propaganda hatáskeltő eszközei között? Mi a plakátok ideológiai üzenete? Háttér: Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok), erőszak-szervezet, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert Az állam feladatai Klasszikus állami funkciók Belső: rend védelme Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók Szervező pl. tömegközlekedés Gazdasági befolyásoló (ösztönző), válságkezelés (árfolyam, infláció, munkanélküliség) Szociális : az igazságosság és a méltányosság biztosítása, szegénység elleni küzdelem: Társadalmi gondoskodás: nyugdíjellátás, családtámogatások, munkanélküliellátás Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó, az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása, környezetvédelem Az állam típusai I. ókor - ázsiai (ókori keleti) – központosított despotikus monarchia (isteni eredetű uralkodó) - antik – polisz (kettős földtulajdon, csak a magántulajdonos poliszpolgár tulajdonosa egyben a polisztulajdonnak, tagja az államnak) - türannisz - rabszolgatartó demokrácia – Athén, Kr.e.5-4.sz. (démosz+ krátosz = néphatalom) – közvetlen demokrácia - arisztokratikus köztársaság – Róma – szenátus, magisztrátusok, népgyűlések 2. feudális állam - hűbéri állam - patrimoniális állam (földesúri királyság) – pl. Szt. István-i Magyarország - rendi állam – rendi országgyűlés (rend= a társadalom vezető osztályának azonos jogállású kiváltságos csoportjai) – törvényalkotásban és adómegajánlásban való részvétel joga - abszolutizmus - 3. a polgári állam - tudati előkészítője a felvilágosodás volt: - az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) - társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta - a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) - népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) - angol alkotmányos monarchia (1689) - az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) - francia forradalom (1789) Államberendezkedések a XX. században 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme 6. az állam új, gazdasági-szociális szerepvállalása - Bismarck társadalombiztosítási koncepciója Az angol alkotmányos monarchia 1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király személyi és vagyonbiztonság: független bíróság Jóléti állam A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása› jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika Gyökerei a 19. szd.-ra nyúlnak vissza: tömegtársadalmak kialakulása: a falusi lakosság egyre kevésbé találta meg lehetőségeit a faluban, ezért beköltöztek a városba › új feladatok keletkeztek: egészségügy: oktatási rendszer kiépítése. A gazdasági világválság után 1929-1933 New Deal: közmunkák bevezetése, hitelek nyújtása, fokozódó állami beavatkozás jelent meg. Az első jóléti állam Anglia, 1942, átfogó társadalombiztosítási rendszer bevezetése Korábban, de nem volt átfogó jellegű Újra elosztó állam › 2 fajta bevétele van: - klasszikus: adók, illetékek, vámok, ezeket lehet elosztani, pl. kulturális fejlesztés t innen (segélyek kifizetése) - modern bevételek, tb járulékok: ha egészségügyet fejleszt az állam a jóléti állam esélyteremtő állam, mert pl. valaki szegény családból születik, azért járhasson egyetemre Típusai: liberális jóléti állam: USA, Anglia, Kanada, és Ausztrália segélyekhez, juttatásokhoz kizárólag rászorultsági alapon lehet hozzájutni korporatív jóléti állam: Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország A betöltött pozíció és a státusz ami számít, ami után lehet kapni segélyt skandináv modell: mindenki kap, de meg van az ára: a legmagasabb adókulcs 70 %-os A jóléti államok válságjelenségei: - az állam belenyúlt a társadalmi struktúrába - a jóléti államok elkényelmesedtek, leállt a gazdasági növekedés - megbuktak azok a kormányok a választásokon, amelyek jóléti állam programmal álltak elő - elbürokratizálódtak Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzás 1. autoritárius cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása - a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó) - nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében pl. Horthy-rendszer, mai arab államok 2. Totális diktatúrák A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amelyben az állam feltétlen irányító szerepe érvényesül a társadalom minden alrendszere: gazdaság,politika, kultúra fölött. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban egypártrendszer érvényesül. Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, társadalmi egyenlőség= kommunizmus, faji uralom) - egypártrendszer (NSDAP, Kommunista Párt) – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció - a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik, - nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig - kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat - titkosrendőrség hegemóniája (pl. Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával) tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
| Tag-ek(kulcsszavak): | |
Megtekintések száma: 6421 | Feltöltések: 0 |