6. Téma: A Magyar Alkotmány szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

6. Téma: A Magyar Alkotmány szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság
2011-10-20, 10:25 PM
http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=8d033071-d68c-4dcb-94cc-593630195947&cid=3c0fe2ad-e729-41dc-ad58-9140aa116f08

Mutassa be a Magyarország államszervezetét!
Mi az alkotmány?
Melyek voltak a magyar alkotmányozás történetének főbb szakaszai, dokumentumai?
Hasonlítsa össze az alkotmányosság alapelveinek érvényesülése szempontjából az 1949-es és a 2012-es alkotmány részleteit!
Mutassa be az államcímerek szimbolikáját, eltéréseit!

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA.
I. FEJEZET

A Magyar Népköztársaság

1. § Magyarország: népköztársaság.
2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.
(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.
3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.
II. FEJEZET

A társadalmi rend

4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.
(2) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.

VIII. FEJEZET

Az állampolgárok jogai és kötelességei

45. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.
(2) A Magyar Népköztársaság feladatainak ellátásában az öntudatos dolgozók szervezeteire támaszkodik. A népi demokrácia rendjének védelme, a szocialista építésben való fokozott részvétel, a kulturális nevelőmunka kiszélesítése, a nép jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a dolgozók szakszervezeteket, demokratikus női és ifjúsági, valamint egyéb tömegszervezeteket létesítenek és ezek erőit a demokratikus Népfrontban fogják össze. E szervezetekben megvalósul az ipari, mezőgazdasági s értelmiségi dolgozók szoros együttműködése és demokratikus egysége. A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje.
55. § (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot.
57. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletbentartását.

X. FEJEZET

A Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa

67. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöldszínű szalag.
 

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8365

Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)

ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviseloi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk
(1) A magyar állam muködése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom eroszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elott tartva felelosséget visel a határain kívül élo magyarok sorsáért, elosegíti közösségeik fennmaradását és fejlodését, támogatja magyarságuk megorzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szüloföldön való boldogulásukat, valamint elomozdítja együttmuködésüket egymással és Magyarországgal.
E) cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremuködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzodés alapján – az alapító szerzodésekbol fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvénybol  eredo egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
I) cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elso mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedo középso részén ezüst kettos kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
 
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlo szélességu, sorrendben felülrol piros, fehér és zöld színu, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az ero, a fehér szín a huség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz címu költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

SZABADSÁG ÉS FELELOSSÉG
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapveto jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsorendu kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapveto egyéni és közösségi jogait.
VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közremuködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok muködésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alapt%C3%B6rv%C3%A9ny.pdf


Háttér
Az alkotmány
~ a modern képviseleti demokráciák intézményi berendezkedésének alapelveit rögzíti, másnéven alaptörvénynek is nevezik. Az alkotmány  tartalmazza  a többi politikai intézmény -  a kormány, az országgyűlés, az államfő, a bíróságok stb. - működésének alapelveit. Másrészt rögzíti a polgárok alapvető jogait és kötelességeit is. Az alkotmány megváltoztatásához minősített, azaz legalább kétharmados többség kell. 
Az alkotmány rögződhet szokásjog és politikai hagyomány formájában is pl. Angliának íratlan, ún. történelmi alkotmánya van.  Az írott alkotmányok a polgári forradalmak nyomán jelentek meg rögzítve az új társadalmi és politikai rend alapjait. (USA 1789, Franciaország 1791)

Az alkotmányosság alapelvei
1. A hatalommegosztás elve
Az államhatalmi ágak megosztásának elve az abszolút monarchiák önkényével szemben fogalmazódott meg. A hatalmi ágak hagyományos rendszere a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmakat foglalja magában. A modern demokráciákban ezen kívül több önálló hatáskörű intézményt is létrehoztak (pl. alkotmánybíróságok, ombudsmanok)

2. A népszuverenitás  (=az állami főhatalom forrása a nép)
A ~ kezdetben a rendi képviselet választópolgárok által választott népképviselettel való felváltását jelentette. 

3. A jogállamiság (a törvények uralma)
~ azt  jelenti egyrészt, hogy a jogrendszer alapja az alkotmány és a törvények, másrészt, hogy a törvényeket minden állami szervnek, minden állampolgárnak és a társadalom valamennyi szervezetének tiszteletben kell tartania.

4. Az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja

5. Az állampolgári egyenlőség
~ az egész jogrendszert átható alapelv, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést (diszkriminiációt) pl. nemek egyenjogúsága, nemzetiségi, felekezeti egyenjogúság. A jog bizonyos esetekben a formális egyenlőség szabályának túllépését, pozitív diszkriminációt biztosít pl. a kisebbségek anyanyalvhasználat védelmében. 

6. Egyéb alapelvek
A demokratikus alkotmányok a klasszikus alapelveken túl számos további elvi tételt, értéket is megfogalmaznak pl. a többpártrendszert, a piacgazdaságot, a magántulajdon szentségét, az állam és a politika különválasztását,  tiltják a hatalom kizárólagos birtoklását.

 

A magyar alkotmány története

Magyarországnak 1945 előtt ú.n. történelmi alkotmánya  volt.   A történeti  alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Magyarországon ezt  hívták „ ezeréves  alkotmánynak”.

a) Az első a rendi vagy nemesi alkotmány. Egyes intézményei pl. a szabad királyválasztás, a nemesi ellenállás joga, az országgyűlés, a vármegyei önkormányzatok segítették a nemzeti függetlenség megőrzését, kifejezték az önálló magyar államiságot. A rendi alkotmány nemesi nemzetben, rendi kiváltságokban gondolkodott.

b) A polgári alkotmányosság
Az 1848-as áprilisi törvények teremtették meg hazánkban első ízben az európai értelemben vett polgári alkotmányosságot. A rendi monarchiát felváltotta az alkotmányos királyság, a rendi képviseletet a polgári népképviselet váltotta fel. Az Áprilisi törvények deklarálták a klasszikus alkotmányossági eszméket, így például az emberi jogokat. Önálló, írott alkotmány akkor még nem született. A kiegyezésről szóló 1867. évi XII.tc. az 1848-as törvényekre alapozva alakította ki a polgári jogállamot, kiépültek annak jogintézményei.

c) Az 1946. évi I.tc. Magyarország első, nem teljes körűen szabályozó „kisalkotmánya” volt. Magyarország államformája köztársaság, kormányformája parlamenti köztársaság. 

d) Az 1949. évi XX. törvénnyel a polgári köztársaságot felváltotta a szovjet típusú „népköztársaság”, amely tagadta az alkotmányosság klasszikus alapelveit(fiktív alkotmány).

A négy évtizedig tartó pártállam államjogi berendezkedésének főbb jellemzői:
- a hatalom egységének  elve ;
- a szovjet mintájú tanácsrendszer;
- az alapjogok garanciáinak hiánya;
- a párt vezető szerepének  mindenekfelettisége;
- a társadalmi tulajdon és a tervgazdálkodás;
- a Szovjetunióhoz való viszony, illetve a szövetségi kapcsolatok (KGST, Varsói Szerződés) megkérdőjelezhetetlensége.

e) Visszatérés az európai és a nemzeti hagyományokhoz a rendszerváltás után

Magyarországon 1989. október 23-án, a harmadik parlamenti köztársaság (1918, 1946) kikiáltása után az 1848-as és az 1946-os magyar közjogi hagyományokat folytató parlamentáris kormányzati rendszer jött létre. Az 1949-es alkotmányt az első szabad választásokat követően jelentős mértékben módosították (1990. évi XL. tc., majd az Európai Unióba való belépést megelőzően ismét (2002. évi LXI. törvény). 

Az 1989-ben módosított Alkotmány kimondta, hogy Magyarország államformája népköztársaságról köztársaságra változott, és hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmány bevezette a piacgazdaságot, valamint kinyilvánította a tulajdonformák egyenjogúságát: ez azt jelentette, hogy megszűnt a köztulajdon addigi elsődlegessége, a köz- és a magántulajdon attól kezdve egyenlő védelemben részesül. Az alkotmánymódosítások segítségével megvalósult a jogállamiság és a hatalommegosztás elve. Létrejött a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság intézménye. A módosított Alkotmányba bekerült a népszuverenitás és a népképviselet elve, mely azt jelenti, hogy hazánkban minden hatalom a népé, amely hatalmát közvetetten (képviselők útján), valamint közvetlenül (pl. népszavazással) gyakorolhatja. A módosított Alkotmányba belefoglalták az erőszakos hatalmi törekvések, valamint az egyeduralomra történő törekvés tilalmát. Kimondták, hogy bárki szabadon alapíthat pártot. Az 1989-es alkotmánymódosítások megszüntették a tanácsrendszert, és lerakták az önkormányzati rendszer alapjait.

f) 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét.  Ez az  eddigi átmenetinek elfogadott, és 1949-es dátummal ellátott alaptörvényt váltja fel. http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alapt%C3%B6rv%C3%A9ny.pdf
A 2012. január 1-jén életbe lépő  Alaptörvényben  újdonságnak számít és erősen hangsúlyos a közpénzügyi fejezet.
Az új alkotmány öt részből áll:
Preambulum (Nemzeti Hitvallás),
Alapvetés (államforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai integráció, határon túl élő magyarok és Magyarországon élő nemzetiségek), 
Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok), 
Az állam (lásd az alkotmányos rendszernél), 
Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek).

http://www.kormany.hu/hu/hirek/elfogadta-magyarorszag-uj-alkotmanyat-az-orszaggyules

Az alaptörvényhez számos sarkalatos törvény fog csatlakozni, amelyek részletesen szabályozzák az egyes területeket. Mint pl. a helyi önkormányzatokról, az országgyűlési képviselők választásáról, a családok védelméről, az állami vagyonról, a takarékos állami gazdálkodásról és költségvetési felelősségről szóló törvények

Magyar állami szimbólumok

A kettős kereszt Bizáncban már nem az egyház, hanem az állam, a hatalom jelképe volt. És mivel III. Béla Bizáncban nevelkedett, átvette ezt a felfogást és formát .  Először az általa veretett pénzen jelent meg, 1190 körül. Később bekerült a címerbe is, amely a magyar függetlenséget hangsúlyozta ki. 
A hármashalom eredetileg zöld pázsit alátétet jelképezett, e talapzat megtöréséből alakult a ki a 13.században a hármashalom  a 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere
A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.
A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia.

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 3769 | Feltöltések: 0