7. Téma:Az Európai Unió és intézményei - témavázlatok - társadalomismeret - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » társadalomismeret » témavázlatok

7. Téma:Az Európai Unió és intézményei
2011-10-30, 10:47 PM
Fogalmak:, az Európai Unió, az EU parlamentje, bizottság, főbiztos, alapszerződések, csatlakozási szerződések, euró

Mi az Európai Unió, melyek létrejöttének fontosabb állomásai?
Melyek az EU fontosabb intézményei?
Hogyan működik az EU?
Hazánk mióta tagja az Európai Uniónak?
Mi a feladata az Európai Bizottságnak?
A cikkek felhasználásával térjen ki a döntéshozatali mechanizmusra is!

Példa 1.

Mutassa be az EU döntéshozatalát!

Az európai állam- és kormányfők október 23-i gazdasági ülésének témáját az Európai Bizottság ütemtervében szereplő pontok jelentik majd.
Görögország gazdasági helyzete, az euró stabilitása, a bankszféra, a gazdasági növekedést ösztönző szakpolitikák, valamint a gazdasági kormányzás – ezen az öt kiemelt területen szorgalmaz határozott fellépést új tervében     az Európai Bizottság.
José Manuel Barroso reményének adott hangot, hogy október 23-i találkozójukon az uniós országok állam- és kormányfői egyetértésre jutnak az öt kérdéskört illetően. A Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Csakis így tudjuk majd meggyőzni az európai polgárokat, globális partnereinket és a piacokat arról, hogy megoldással tudunk szolgálni azokra a gazdasági kihívásokra, melyekkel napjainkban mindnyájunknak szembe kell néznünk.”
http://ec.europa.eu/index_hu.htm

Az uniós vezetők olyan intézkedésekről döntöttek, amelyek révén több támogatás nyújtható az adósságproblémákkal küzdő országoknak, és helyreállítható Európa pénzügyi stabilitása.
Az október 26-án meghozott döntések  az euróövezet egyes országait sújtó adósságválságon hivatottak enyhíteni. Az adósságválság ugyanis a teljes eurózóna – és továbbgyűrűzve a többi uniós tagállam – gazdasági stabilitására is veszélyt jelent.
„Sikerült megállapodnunk egy átfogó mentőcsomagról, és ezzel megmutattuk, hogy Európa mindent megtesz, ami a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében szükséges” – nyilatkozta José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke.
Több hitel Görögországnak
Görögországnak fenntartható megoldásra van szüksége a válságból való kilábalásához – ennek része egy új, az EU és az IMF által közösen felállított, 100 milliárd eurós hitelkeret. A bankok és az egyéb magánbefektetők beleegyeztek abba, hogy elengedjék a görög adósság 50%-át. Az elfogadott mentőcsomag segítségével Görögország 2020-ra a GDP 120%-ára szoríthatja le az államadósságot.
Több támogatás válság esetén
Az európai vezetők megállapodtak az uniós államadósság-válságok esetén bevethető legfontosabb alap, az európai pénzügyi stabilitási eszköz  (EFSF) felduzzasztásáról, ám a várakozások szerint a tagállamok vállalásai eközben nem növekednek. Az alap hitelezési kapacitása magánszektorbeli eszközök bevonásával a szabad források ötszörösére, körülbelül 1 billió euróra emelkedik.
Bankreform
A tagállamok kormányai garanciákat nyújtanak az államadósság-válság által érintett bankok számára, aminek köszönhetően a bankok folytatni tudják a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából nélkülözhetetlen hitelezési tevékenységüket. A garanciák összehangolása uniós szinten történik majd.
Átmeneti intézkedésként a bankoknak 2012 júniusáig 9%-ra kell emelniük tőkealapjaikat. Ameddig ezt el nem érik, csökkenteniük kell a befektetőiknek fizetett osztalékot és az alkalmazottaknak juttatott prémiumokat.
A bankrendszer a feltőkésítésnek köszönhetően meg fog erősödni. A bankoknak először magánforrásokból kell finanszírozniuk a tőkeemelést, de szükség esetén ehhez támogatást biztosíthatnak a tagállamok kormányai is. Végső megoldásként az EFSF-ből is igényelhető hitel e célból.
Szigorúbb gazdasági kormányzás
Az euróövezeti országok vezetői olyan intézkedésekről is megállapodtak, amelyek célja a gazdasági kormányzás javítása. A tagállamok jobban összehangolják majd költségvetési és gazdaságpolitikáikat, és megerősítik az intézkedések végrehajtását biztosító felügyeleti tevékenységeket.
Az euróövezet szorosabb gazdasági integrációra fog törekedni. A most elfogadott intézkedések végrehajtásáról 2012 márciusáig jelentés készül.
http://ec.europa.eu/news/economy/111027_hu.htm

Példa II.
Milyen feltételei vannak az EU-hoz csatlakozásnak.

Az Európai Unióról szóló szerződés kimondja, hogy bármelyik európai ország felvételét kérheti az Európai Unióba, ha tiszteletben tartja az EU demokratikus értékeit, és elkötelezett a tekintetben, hogy ezeknek az értékeknek érvényt szerezzen.

Konkrétabban megfogalmazva a csatlakozni kívánó ország akkor léphet be az Európai Unióba, ha a tagság összes feltételének megfelel, azaz: 
? szilárd, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletét biztosító intézményrendszert működtet (politikai feltétel); 
? működő piacgazdasággal rendelkezik, és képes arra, hogy megállja a helyét az Unión belül érvényesülő versenyfeltételek és piaci erők közepette (gazdasági feltétel); 
? elfogadja a hatályos uniós jogot és az uniós gyakorlatot – különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió legfontosabb célkitűzéseit (jogi feltétel).

A bővítés az alábbi 3 szakaszból áll (a továbblépés feltétele mindegyik szakasz esetében az, hogy ehhez az összes uniós tagország hozzájárulását adja):

Az első lépésben az EU kilátásba helyezi a kérdéses ország számára az uniós csatlakozás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha teljesíti a feltételeket, az ország megkapja a „hivatalos tagjelölt” státuszt.

A második szakaszban az ország hivatalos tagjelöltté válik – ezzel azonban még nem feltétlenül veszik kezdetüket a hivatalos tárgyalások.

A harmadik szakaszban megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások. Ebben az időszakban a tagjelölt ország rendszerint reformokat hajt végre a hatályos uniós joganyag átvétele céljából.
Azt követően, hogy a tárgyalások és a tárgyalásokkal párhuzamosan végrehajtott reformok mindkét fél megelégedésére lezárulnak, az ország beléphet az Európai Unióba. Itt is feltételt jelent, hogy az ország csatlakozásával mindegyik tagállam egyetértsen.
http://europa.eu/pol/enlarg/index_hu.htm

Szerbia és az EU - Tényleg egymással karöltve?
2011-10-14 17:22:07

Szerbia az elmúlt évtizedek vérzivataros periódusa után most nagy igyekezettel az Európai Unió felé kacsingat, törekvései azonban egy kisebb akadályba ütközhetnek. A szeptember végén ratifikált kárpótlási törvény ugyanis sérti az országban élő etnikai kisebbségek, különös tekintettel a magyar nemzetiségű lakosság, jogait.
 
A szervezet a csatlakozás feltételeként szabta meg a balkáni országnak, hogy a második világháborút követően a kommunisták által elkobzott tulajdont visszaszolgáltassák eredeti birtokosainak, s ezzel kapcsolatban a javaslat törvényerőre emelkedett. Azonban maradéktalanul nem lehet mindenki elégedett a határozattal, mert annak értelmében a második világháború folyamán a magyar illetve német hadseregbe bevonuló lakosok közösségi bűnösség miatt nem részesülhetett a visszaszolgáltatott javakból.
 
„Erkölcsi alapon bűnösnek tekinthetők-e azok az emberek, gyermekeikkel és unokáikkal együtt, akiket akaratuk ellenére toboroztak a hadseregbe?” – vetette fel a kérdést Martonyi János külügyminiszter. „Ez nem magyar-szerb kérdés, hanem egész Európát érinti, s komoly problémákat okozhat Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozásában.” – tette hozzá ugyanő.
 
Magyarország elvi alapon támogatja a balkáni ország felvételét a huszonhét nemzet mellé, a fenti intézkedés tudatában azonban az sem kizárt, hogy megvétózza annak kandidálását a december 9-i szavazáson.
http://www.gyongyosi-hirhatar.hu/hirek/szerbia-es-az-eu-tenyleg-egymassal-karoltve

Szerbia EU-tagjelölt lehet
 MTI 2011. október 12., szerda 15:30 | 
Az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta az Európai Bizottság Szerbiának azzal feltétellel, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez előrehaladást kell felmutatni a szerb-koszovói tárgyalásokon.

A legfőbb uniós végrehajtó testület közzétette értékelését azokról az országokról, amelyek vagy már tagjelöltek, vagy erre a státusra pályáznak. A bizottsági javaslatok alapján a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban hozzák majd meg az időszerű bővítéspolitikai döntéseket.

A szerb-koszovói tárgyalások a közelmúltban megszakadtak, miután Szerbia és Észak-Koszovó határa mentén fegyveres összetűzések voltak helyi szerb lakosok, illetve a szerintük a koszovói albán kormányzatot pártoló nemzetközi erők között.

A Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai EU-biztos hivatala által készített értékelés szerint Szerbia jelentős haladást ért el a politikai elvárások teljesítését illetően. A jogrendszer elemei, valamint az intézményi keretek a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelme vonatkozásában összességében megfelelnek az európai és nemzetközi előírásoknak – olvasható az értékelésben. Brüsszel elismerte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is születtek már kezdeti eredmények. Mindazonáltal számos hiányosságot kell még pótolni jogi területen.

Az Európai Bizottság méltatta, hogy Szerbia kiadta a háborús bűnökkel vádolt mind a negyvenhat személyt – utolsóként Ratko Mladićot és Goran Hadžićot – a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

"A Koszovóval való párbeszéd során elért első eredményeket követően" Brüsszel most egyfelől azt várja el, hogy "Szerbia sürgősen valósítsa is meg az eddig megszületett megállapodásokat", másfelől "további jelentős haladást érjen el Koszovóval való viszonyának javítása terén". Az Európai Bizottság állásfoglalása külön hangsúlyozta, hogy Szerbia és Koszovó között "gyakorlatias és fenntartható" megoldásokat kell találni az emberek életkörülményeinek javítása érdekében.

Gál Kinga és Schöpflin György az Európai Bizottság álláspontjának közzététele után közös nyilatkozatban szólította fel az uniós végrehajtó intézményt, hogy határozottan lépjen fel a szerbiai restitúciós törvény módosítása érdekében.

A Bizottság arra is javaslatot tett, hogy Montenegró megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.
http://index.hu/kulfold/eu/2011/10/12/szerbia_eu-tagjelolt_lehet/

Háttér:

Az Európai Unió története

Az EU tagállamai
 
 

Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európaiak eltökélt szándéka, hogy hasonló öldöklés és pusztítás a jövőben ne fordulhasson elő. Európa azonban nem sokkal a háborút követően kettészakad, és megkezdődik a negyven évig tartó hidegháború.

1951. EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (MONTÁNUNIÓ) 
A  Schuman - terv  alapján hat ország szerződést ír alá arról, hogy nehéziparukat – azaz a szén- és acélipart – közös irányítás alá helyezik. Ily módon egyikük sem képes fegyvereket gyártani, amelyeket – mint a múltban – a másik ellen fordíthatna. Ez a hat ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.
Az ötvenes évek a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében telnek. 1956-ban szovjet tankok fojtják el a kommunista rezsim elleni magyarországi tiltakozást. 1957-ben a Szovjetunió Szputnyik-1 néven felbocsátja a világ első műholdját, és ezzel lépéselőnyre tesz szert a világűr meghódításáért folyó versenyben. 

1957. EGK, EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG (EURATOM)
Aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül.

A hatvanas évek az „ifjúsági kultúra” születésének időszaka, elsősorban a Beatles feltűnése hozzájárul a kulturális forradalom térhódításához. A gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EU-országok közötti kereskedelemben megszűnnek a vámok. Megegyezés születik az élelmiszer-termelés közös szabályozásáról is.  1968 májusát a párizsi diáktüntetések teszik emlékezetessé; számos társadalmi és magatartásbeli változás forr össze „a 68-as nemzedék” nevével. 1968 augusztusában szovjet tankok lepik el Prága utcáit, hogy leverjék a kérészéletű prágai tavaszt, az éppen csak bontakozó csehszlovák demokráciát.

1968. EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK (EK)
A hatok létrehozzák a vámuniót, amely lehetővé tette az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását . Összevonták az addigi 3 integrációs intézményt, ekkortól használatos az EK elnevezés.

Az 1973. októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. 

1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. 
Ebben megerősítették a pénzügyi unió megteremtésének szándékát, megkezdték a közös piac intézményi hátterének kiépítését. 

Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül. A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek egymáshoz

1992. EURÓPAI UNIÓ
Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit. A Szerződés értelmében az „Európai Közösség" elnevezés helyébe hivatalosan „Európai Unió" lép.

 

1995. 
Hét országban hatályba lép a Schengeni Megállapodás : Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ezen országok között bármilyen állampolgárságú utazó útlevél-ellenőrzés nélkül lépheti át a határt.
1997. 
Az EU vezetői megállapodnak arról, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítanak tíz közép- és kelet-európai országgal: Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával. A csoporthoz hozzáveszik a két földközi-tengeri szigetet, Ciprust és Máltát is. A Szerződés  2000-ben  Nizzában   elfogadott módosításai, nevezetesen az EU-n belüli szavazási szabályok átalakítása zöld utat enged a bővítésnek.
2002. EURÓ
Az eurót az 1999-es elektronikus formában való megjelenése után készpénzben is bevezetik 12 országban.
2009. december 1-jén hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, s ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, amelyet az uniós tagállamok az intézményi kérdések témájában folytattak. Az említetteken túlmenően a dokumentum garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában (2007) foglaltak végrehajtását. Ezáltal rögzíti az Unió számára azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, melyek jogilag kötelező erővel bírnak a tagállamok számára is. Új jogok: az adatok védelmének joga, a megfelelő ügyintézéshez való jog, de idetartoznak bizonyos bioetikával kapcsolatos jogok is. A charta megerősíti a nemi és faji hovatartozáson, illetve bőrszínen alapuló diszkrimináció felszámolásának fontosságát. Említést tesz továbbá a vállalatoknál dolgozó munkavállalók szociális jogairól, így például a tájékoztatáshoz, a tárgyaláshoz és a sztrájkot is magában foglaló kollektív fellépéshez való jogról.

A csatlakozási szerződések

Az Európai Unió hat alkalommal bővült: a hat alapító országhoz (Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) 1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság, 1981-ben  Görögország, 1986-ban Spanyolország  és Portugália, 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország, 2004-ben a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, 2007-ben pedig Bulgária és Románia csatlakozott. Ezzel a tagállamok száma 27-re nőtt.

    

Az EU intézményei és egyéb szervei

Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthető az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, egy fontos megszorítással: egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és egy nemzetállam parlamentje.
Az Unió legfontosabb döntéseit ugyanis továbbra is az egyes tagállamok kormányai által alkotott testületek, mindenekelőtt a tagállamok állam- és kormányfőiből álló úgy nevezett Európai Tanács, illetve a tagállamok minisztereiből álló ún. Európai Unió Tanácsa határozzák meg.



Az Európai Tanács 
határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait. Ez a szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált.  Elnöke Herman Van Rompuy. Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik.

Európai Parlament

Az Európai Parlament tagjai – az uniós szavazók által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők – az állampolgárok érdekeit képviselik. A Parlament a Tanáccsal együtt az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.
A Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők:
? a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat
? a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot
? a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést

Az Európai Unió Tanácsa

Az EU Tanácsa néven ismert intézmény keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából.
Tevékenységek:
? Uniós jogszabályok elfogadása.
? Az uniós tagállamok átfogó gazdaságpolitikájának összehangolása.
? Az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása.
? Az EU éves költségvetésének jóváhagyása.
? Az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása.
? A tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása.
A Tanács soros elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok

Magyarország (2011. január–június)
Lengyelország (2011. július–december)
Dánia (2012. január–június)
Európai Bizottság

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye. Az EU egészének érdekeit képviseli és támogatja. Új európai jogszabályokra vonatkozó javaslatokat szövegez. Az uniós politikák végrehajtásával és az uniós források elköltésével kapcsolatos mindennapi feladatokat irányítja.
Összetétel: Az egyes uniós tagállamokból kinevezett 27 biztos ötéves hivatali ideje alatt a Bizottság politikai vezetését látja el. Minden biztos az elnök által meghatározott, saját szakpolitikai területért felelős. Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke José Manuel Barroso, aki 2010 februárjában kezdte meg második hivatali idejét.
A Bizottság fő szerepkörei a következők:
? célokat és cselekvési prioritásokat határoz meg
? jogszabályokat javasol a Parlamentnek és a Tanácsnak
? irányítja és végrehajtja az EU szakpolitikáit és költségvetését
? érvényt szerez az uniós jognak (az Európai Bírósággal közösen)
? képviseli az EU-t Európán kívül ( tárgyalásokat folytat kereskedelmi megállapodások megkötése érdekében az EU és más országok között stb.
 
http://eur-lex.europa.eu/hu/droit_communautaire/procedure_de_codecision.gif


irodalom: 
Forgács Attila-Györfi-Tóth Péter - Mező Ferenc -Nagy Imre -Veliky János:Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak, X.fej.
Száray: IV. o. történelem tankönyv 239-240. o

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 3047 | Feltöltések: 0