kronológia:

1308–42,

1342–82,

1351,

1387–1437,

1396,

1456,

1458–1490

Fogalmak:

harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, főnemes, köznemes,

kilenced, ősiség,familiaritás , végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina

nevek:

Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás,

V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál

Topográfia:

Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva,

Kassa,  Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs

esszék:

Károly Róbert gazdaságpolitikája:

– pénzügyi reformok,

– kereskedelmi útvonalak, kivitel,

– a kapuadó.

A magyar városfejlődés:

– a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),

– az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.

Az Anjou-kori társadalom:

– a jogilag egységes nemesség és jobbágyság kialakulása és jellemzői,

– az 1351-évi törvények.

Zsigmond király külpolitikája:

– a török veszély: a nikápolyi csatavesztés és a déli végvári vonal kiépítése,

– a konstanzi zsinat – a nyugati egyházszakadás megszüntetése,

– a huszita kérdés kezelése – a huszita háborúk.

Hunyadi János harcai a török ellen:

– a hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés,

– a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem.

Hunyadi Mátyás:

– család, személyes tulajdonságok,

– Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók,

– a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen.

Mátyás külpolitikája:

– törökellenes politika – aktív védelem, második végvárrendszer,

– cseh és osztrák háborúk – sikertelen kísérlet a császári cím megszerzésére,

– a hódító politika háttere: zsoldossereg és adók.