Nyitólap » Fájlok » történelem » 12. b |
2012-03-03, 1:58 PM | |
Magyarország a II. világháborúban Fogalmak: konzervativizmus, szélsőjobb, revízió, Hungarista
Mozgalom, Nyilaskeresztes Párt, Volksbund, fegyveres semlegesség, első, második
és harmadik zsidótörvény, első és második bécsi döntés, hintapolitika, Magyar
Történelmi Emlékbizottság, megszállás, sárga csillag, Wermacht, Gestapo, illegalitás,
gettó, deportálás, kiugrás, proklamáció, munkaszolgálat, Kronológia: • 1938.
aug. Magyarország elutasítja a Szlovákia elleni katonai támadást, Hitler ezért
ekkor csak a Szudétaföldet csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény). • 1938.
nov. 2. 1. bécsi döntés (Csallóköz, Kassa, Ungvár, Munkács és környéke
Magyarországhoz csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a lakosságnak),
nyilvánvalóvá válik, hogy további revízióhoz a német segítség szükséges. • Volksbund
szervezetek működési engedélyt kapnak • Teleki-kormány
(1939. márc.-tól) külpolitikai cél: Magyarország távoltartása a háborútól,
revíziós törekvések kiteljesítése. • 1939.
márc. 15-18. Kárpátalja elfoglalása (itt élők nagyrész rutén és szlovák
nemzetiségűek), stratégiailag fontos: közvetlen határ Lengyelországgal. • Teleki
nem támogatja a lengyelek elleni német támadást, Lengyelország veresége után
megnyitja a magyar határt a lengyel menekültek előtt. • 1940.
aug. 30. 2. bécsi döntés (Székelyföld és É-Erdély visszacsatolása 52 % magyar,
38% román, 10% német nemzetiségű). • USA és
Anglia megkérdőjelezi 2. bécsi döntés jogosságát. • Németországnak
hatalmas engedmények: III. zsidótörvény, növelik az élelmiszerexportot, német
csapatok átvonulása, Szálasi szabadlábra helyezése. • 1940.
nov. 20. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez (semlegességi politika vége). • 1940.
dec. 12. Magyar-jugoszláv "örökbarátsági szerződés" aláírása. • 1941. márc.
németellenes jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler elhatározza lerohanását
(olasz, magyar, bolgár segítségre számít). • 1941.
ápr. 3. Teleki Pál öngyilkossága. Bárdossy László miniszterelnök • 1941.
ápr. 11. Magyar támadás Jugoszlávia ellen, gyors győzelem után Magyarország
megkapja Bácskát, baranyai háromszöget, Muraközt (39% magyar, 19% német, 16% szerb nemzetiségű). • Magyarország
ezzel ismét soknemzetiségű országgá vált, gazdasági gyarapodás nem ált arányban
a területivel. • Jugoszlávia
elleni támadás még nem jelentette a világháborúba kapcsolódást (Nagyhatalmak
nem üzentek ekkor még hadat). • A
magyar politikai élet véleménye megoszlik a Szovjetunió elleni támadásba való
bekapcsolódásról (németek sem kérik a magyar részvételt). • Kassa
1941. jún. 26-i szovjet (?) bombázása) magával vonja a Magyarország hadba
lépését a Szovjetunió ellen. • 1941.
dec. 7-én (hosszas várakozás után, számítva a magyar csapatkivonásokra) érkezik
meg az angol hadüzenet. • 1941.
dec. 12. Magyarország kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen. • 1941.
III. zsidótörvény bevezetése (zsidók és nem zsidók közötti házasság és nemi
kapcsolat tilos, fajgyalázásnak minősül), 1942. IV. zsidótörvény megtiltja a
zsidóknak a földvásárlást, és a meglévők eladására kötelezi őket,
munkaszolgálat bevezetése a zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így védekezni
sem tudnak támadás esetén). • 1942.
márc. Kállay-kormány. • 1942.
jan. Magyarország a németek megsegítésére 200 000 fős hadsereget (2. Magyar
hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg felszereltsége
katasztrofálisan rossz). • 1943.
jan. szovjet támadás katasztrofális vereséget mér Voronyezsnél (Don mente) a 2.
magyar hadseregre. • A
lakosság hangulatát a gazdasági helyzet romlása is befolyásolta a háború ellen
(élelmiszer- jegyrendszer bevezetése, infláció, a mezőgazdasági termékek és az ipari termelés
nagy része Németországba vándorol). • 1943.
Kállay előzetes fegyverszüneti tárgyalásba kezd az angol-amerikai diplomatákkal
(szövetséges feltételek: szövetségesek megjelenése után Németország ellen
fordul, addig is csökkenteni kell a Németországnak nyújtott segítséget, magyar
feltételek: a revízió során megszerzett területeket nem adja vissza) a
franciaországi partraszállási terv miatt meghiúsul, magyar kormányzati körök
szovjetellenessége miatt Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni. • 1944.
márc. 18. Hitler-Horthy találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas tárgyalások
után hajlandó beleegyezni Magyarország megszállásába.) • 1944.
márc. 19. Magyarország német megszállása, Sztójay-kormány kinevezése,
szélsőjobboldal bekerülése a kormányba, országot lényegében Veesenmayer a német
teljhatalmú biztos vezeti. • Intézkedések:
államapparátusban és a hadseregben személycserék, újságok betiltása,
könyvégetés, nyersanyagok és élelmiszerek ellenszolgáltatás nélküli
Németországba szállítása, újabb hadosztályokat küldenek a frontra, számos
zsidóellenes intézkedés (sárga csillag viselése, földtulajdon megtiltása,
deportálások megindulása, ezeknek Horthy júliusi erélyes fellépése vetett
véget). • Válaszul
a megszállásra angol-amerikai bombázás indul Magyarország ellen. • 1944.
aug. 23. A romániai fordulat után kormányváltás Magyarországon: Lakatos Géza
miniszterelnök vezetésével (enyhítik zsidóellenes intézkedéseket, politikai
foglyok szabadon engedése, de a fegyverszüneti tárgyalásokat halogatják). • 1944.
okt. 11. Moszkvában Faragho Gábor aláírja a fegyverszüneti egyezményt
(Magyarország kiüríti a megszerzett területeket, beszünteti a szovjet csapatok
elleni hadműveleteket, hadat üzen Németországnak). • Szovjet
csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés,
Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatáját vívják). • 1944.
Horthy okt. 15-i rádióbeszéde a kiugrásról (fia elrablásával zsarolva németek
visszavonatják a kiugrási kísérletet, hadsereget nem tájékoztatják az
átállásról). • 1944.
márc. 16. Szálasi-kormány megalakulása, Horthy lemondása (Szálasit a
megüresedett kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik ki). • Intézkedések:
totális mozgósítás, újabb élelmiszer szállítmányok indulnak Berlinbe,
csökkentik a fejadagokat, zsidóság újabb szisztematikus megsemmisítési
kísérlete, terror tombolása. • 1944.
karácsonyára bezárul az ostromgyűrű Budapest körül, Szálasiék a Dunántúlra
menekülnek. • 1945.
febr. 13. szabadul fel Budapest. • 1945.
márc. összeomlik a németek utolsó nagyobb dunántúli offenzívája. • 1945.
áprilisára felszabadul egész Magyarország. • Szálasi
és sok polgári személy, elhagyja Magyarországot. Háborúellenes erők • 1941.
okt. 6. Batthyány-örökmécsesnél megemlékezés. • 1941.
Népszava karácsonyi száma (Szakasits, Kállai, Szekfű, Bajcsy-Zsilinszky, Darvas
cikkei). • A
németellenesség és a különbéke megkötése tartja össze ezeket a különböző
ideológiai csoportokat. • 1942.
febr. Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása. • 1943.
febr. magyar Nemzeti Társaskör megalakulása (Bethlen István körül, konzervatív
nagypolgári és arisztokrata személyek). • Az
ellenállás felélénkülése miatt a kormányzat erélyes ellenakciókba kezd a
baloldali erők ellen. • 1942-43.
nyara balatonszárszói találkozók, népi írók és értelmiségiek a "harmadik
utas" megoldásról tanácskoznak. • 1943.
máj. kommunista párt feloszlatja önmagát és Békepárt néven alakul újjá (egyik
vezetője: Kádár János). • Nyugat-európai
fegyveres földalatti mozgalmakhoz vagy a lengyel és jugoszláv
partizánmozgalmakéhoz hasonló ellenállás a német megszállás után sem bontakozott
ki hazánkban. • 1944.
máj. Magyar Front megalakulása (szociáldemokraták, kisgazdák, Békepárt, paraszt
pártiak). • 1944.
nov. 9. Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága
(Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével) fegyveres felkelést terveznek a nyilasok
ellen (árulás miatt elfogják és a vezetőket halálra ítélik). Nevek: Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, Szálasi
Ferenc, Bárdossy László, Sztójay Döme, Eichmann, Edmund Veesenmayer, Otto Skorzeny,
Raul Wallenberg, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János, Topográfia: Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Bácska, Újvidék,
Don-kanyar, | |
Kategória: 12. b | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 5308 | Feltöltések: 0 |