Magyarország a II. világháborúban (témazáró) - 12. b - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » 12. b

Magyarország a II. világháborúban (témazáró)
2012-03-03, 1:58 PM

Magyarország a II. világháborúban

 

Fogalmak: konzervativizmus, szélsőjobb, revízió, Hungarista Mozgalom, Nyilaskeresztes Párt, Volksbund, fegyveres semlegesség, első, második és harmadik zsidótörvény, első és második bécsi döntés, hintapolitika, Magyar Történelmi Emlékbizottság, megszállás, sárga csillag, Wermacht, Gestapo, illegalitás, gettó, deportálás, kiugrás, proklamáció, munkaszolgálat,

 

Kronológia:

•             1938. aug. Magyarország elutasítja a Szlovákia elleni katonai támadást, Hitler ezért ekkor csak a Szudétaföldet csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény).

•             1938. nov. 2. 1. bécsi döntés (Csallóköz, Kassa, Ungvár, Munkács és környéke Magyarországhoz csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a lakosságnak), nyilvánvalóvá válik, hogy további revízióhoz a német segítség szükséges.

•             Volksbund szervezetek működési engedélyt kapnak

•             Teleki-kormány (1939. márc.-tól) külpolitikai cél: Magyarország távoltartása a háborútól, revíziós törekvések kiteljesítése.

•             1939. márc. 15-18. Kárpátalja elfoglalása (itt élők nagyrész rutén és szlovák nemzetiségűek), stratégiailag fontos: közvetlen határ Lengyelországgal.

•             Teleki nem támogatja a lengyelek elleni német támadást, Lengyelország veresége után megnyitja a magyar határt a lengyel menekültek előtt.

•             1940. aug. 30. 2. bécsi döntés (Székelyföld és É-Erdély visszacsatolása 52 % magyar, 38% román, 10% német nemzetiségű).

•             USA és Anglia megkérdőjelezi 2. bécsi döntés jogosságát.

•             Németországnak hatalmas engedmények: III. zsidótörvény, növelik az élelmiszerexportot, német csapatok átvonulása, Szálasi szabadlábra helyezése.

•             1940. nov. 20. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez (semlegességi politika vége).

•             1940. dec. 12. Magyar-jugoszláv "örökbarátsági szerződés" aláírása.

•             1941. márc. németellenes jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler elhatározza lerohanását (olasz, magyar, bolgár segítségre számít).

•             1941. ápr. 3. Teleki Pál öngyilkossága. Bárdossy László miniszterelnök

•             1941. ápr. 11. Magyar támadás Jugoszlávia ellen, gyors győzelem után Magyarország megkapja Bácskát, baranyai háromszöget, Muraközt (39% magyar,  19% német, 16% szerb nemzetiségű).

•             Magyarország ezzel ismét soknemzetiségű országgá vált, gazdasági gyarapodás nem ált arányban a területivel.

•             Jugoszlávia elleni támadás még nem jelentette a világháborúba kapcsolódást (Nagyhatalmak nem üzentek ekkor még hadat).

•             A magyar politikai élet véleménye megoszlik a Szovjetunió elleni támadásba való bekapcsolódásról (németek sem kérik a magyar részvételt).

•             Kassa 1941. jún. 26-i szovjet (?) bombázása) magával vonja a Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen.

•             1941. dec. 7-én (hosszas várakozás után, számítva a magyar csapatkivonásokra) érkezik meg az angol hadüzenet.

•             1941. dec. 12. Magyarország kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen.

•             1941. III. zsidótörvény bevezetése (zsidók és nem zsidók közötti házasság és nemi kapcsolat tilos, fajgyalázásnak minősül), 1942. IV. zsidótörvény megtiltja a zsidóknak a földvásárlást, és a meglévők eladására kötelezi őket, munkaszolgálat bevezetése a zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így védekezni sem tudnak támadás esetén).

•             1942. márc. Kállay-kormány.

•             1942. jan. Magyarország a németek megsegítésére 200 000 fős hadsereget (2. Magyar hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg felszereltsége katasztrofálisan rossz).

•             1943. jan. szovjet támadás katasztrofális vereséget mér Voronyezsnél (Don mente) a 2. magyar hadseregre.

•             A lakosság hangulatát a gazdasági helyzet romlása is befolyásolta a háború ellen (élelmiszer- jegyrendszer bevezetése, infláció,  a mezőgazdasági termékek és az ipari termelés nagy része Németországba vándorol).

•             1943. Kállay előzetes fegyverszüneti tárgyalásba kezd az angol-amerikai diplomatákkal (szövetséges feltételek: szövetségesek megjelenése után Németország ellen fordul, addig is csökkenteni kell a Németországnak nyújtott segítséget, magyar feltételek: a revízió során megszerzett területeket nem adja vissza) a franciaországi partraszállási terv miatt meghiúsul, magyar kormányzati körök szovjetellenessége miatt Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni.

•             1944. márc. 18. Hitler-Horthy találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas tárgyalások után hajlandó beleegyezni Magyarország megszállásába.)

•             1944. márc. 19. Magyarország német megszállása, Sztójay-kormány kinevezése, szélsőjobboldal bekerülése a kormányba, országot lényegében Veesenmayer a német teljhatalmú biztos vezeti.

•             Intézkedések: államapparátusban és a hadseregben személycserék, újságok betiltása, könyvégetés, nyersanyagok és élelmiszerek ellenszolgáltatás nélküli Németországba szállítása, újabb hadosztályokat küldenek a frontra, számos zsidóellenes intézkedés (sárga csillag viselése, földtulajdon megtiltása, deportálások megindulása, ezeknek Horthy júliusi erélyes fellépése vetett véget).

•             Válaszul a megszállásra angol-amerikai bombázás indul Magyarország ellen.

•             1944. aug. 23. A romániai fordulat után kormányváltás Magyarországon: Lakatos Géza miniszterelnök vezetésével (enyhítik zsidóellenes intézkedéseket, politikai foglyok szabadon engedése, de a fegyverszüneti tárgyalásokat halogatják).

•             1944. okt. 11. Moszkvában Faragho Gábor aláírja a fegyverszüneti egyezményt (Magyarország kiüríti a megszerzett területeket, beszünteti a szovjet csapatok elleni hadműveleteket, hadat üzen Németországnak).

•             Szovjet csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés, Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatáját vívják).

•             1944. Horthy okt. 15-i rádióbeszéde a kiugrásról (fia elrablásával zsarolva németek visszavonatják a kiugrási kísérletet, hadsereget nem tájékoztatják az átállásról).

•             1944. márc. 16. Szálasi-kormány megalakulása, Horthy lemondása (Szálasit a megüresedett kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik ki).

•             Intézkedések: totális mozgósítás, újabb élelmiszer szállítmányok indulnak Berlinbe, csökkentik a fejadagokat, zsidóság újabb szisztematikus megsemmisítési kísérlete, terror tombolása.

•             1944. karácsonyára bezárul az ostromgyűrű Budapest körül, Szálasiék a Dunántúlra menekülnek.

•             1945. febr. 13. szabadul fel Budapest.

•             1945. márc. összeomlik a németek utolsó nagyobb dunántúli offenzívája.

•             1945. áprilisára felszabadul egész Magyarország.

•             Szálasi és sok polgári személy, elhagyja Magyarországot.

Háborúellenes erők

•             1941. okt. 6. Batthyány-örökmécsesnél megemlékezés.

•             1941. Népszava karácsonyi száma (Szakasits, Kállai, Szekfű, Bajcsy-Zsilinszky, Darvas cikkei).

•             A németellenesség és a különbéke megkötése tartja össze ezeket a különböző ideológiai csoportokat.

•             1942. febr. Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása.

•             1943. febr. magyar Nemzeti Társaskör megalakulása (Bethlen István körül, konzervatív nagypolgári és arisztokrata személyek).

•             Az ellenállás felélénkülése miatt a kormányzat erélyes ellenakciókba kezd a baloldali erők ellen.

•             1942-43. nyara balatonszárszói találkozók, népi írók és értelmiségiek a "harmadik utas" megoldásról tanácskoznak.

•             1943. máj. kommunista párt feloszlatja önmagát és Békepárt néven alakul újjá (egyik vezetője: Kádár János).

•             Nyugat-európai fegyveres földalatti mozgalmakhoz vagy a lengyel és jugoszláv partizánmozgalmakéhoz hasonló ellenállás a német megszállás után sem bontakozott ki hazánkban.

•             1944. máj. Magyar Front megalakulása (szociáldemokraták, kisgazdák, Békepárt, paraszt pártiak).

•             1944. nov. 9. Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével) fegyveres felkelést terveznek a nyilasok ellen (árulás miatt elfogják és a vezetőket halálra ítélik).

 

Nevek: Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Sztójay Döme, Eichmann, Edmund Veesenmayer, Otto Skorzeny, Raul Wallenberg, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János,

 

Topográfia: Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Bácska, Újvidék, Don-kanyar, 

Kategória: 12. b | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 2770 | Feltöltések: 0