5.
MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN
Témák
|
Vizsgaszintek
|
Középszint
|
Emelt szint
|
5.1. A mohácsi csata és az ország három részre
szakadása
|
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása.
Végvári küzdelmek.
|
Összetartó és elválasztó erők a három országrészben
(pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási
törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.
|
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
|
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl.
három nemzet, vallási tolerancia).
|
Bethlen Gábor kül- és belpolitikája.
|
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc
|
A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári
béke.
|
A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A
spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc.
|
5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg
Birodalomban
|
Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok
alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai.
|
Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.
|
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
|
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai
források alapján.
|
Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.
|
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA
Témák
|
Vizsgaszintek
|
Középszint
|
Emelt szint
|
6.1. A francia polgári forradalom politikai
irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
|
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának
alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és
bukása.
|
A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták,
girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek
összehasonlítása. A jakobinus diktatúra.
|
6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség
Európája
|
|
A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva,
Lipcse). A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus
nyomán.
|
6.3. A XIX. század eszméi
|
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus,
nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján.
A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament,
képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).
|
|
6.4. Az ipari forradalom és következményei
|
Az ipari forradalom legjelentősebb területei
(könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom
teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor
kérdése).
|
Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás,
demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.
|
6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a
századfordulón
|
Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása.
Németország nagyhatalommá válása.
A balkáni konfliktusok okai.
|
A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első
világháború előtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón.
|
6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és
következményeik
|
A második ipari forradalom alapvető vonásainak
bemutatása. A technikai fejlődés hatása a
környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.
|
Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és
felfedezőinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A
tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra,
az életmódra és a környezetre.
|
7.
A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON
Témák
|
Vizsgaszintek
|
Középszint
|
Emelt szint
|
7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás
fő kérdései
|
A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth
reformprogramja.
|
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A
gazdasági átalakulás jellemzése és
elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái.
|
7.2. A reformkori művelődés, kultúra
|
A korszak kulturális életének főbb
jellemzői.
|
A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a
nemzetiségek körében.
|
7.3. A polgári forradalom
|
A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.
|
A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a
magyar szabadságharcra.
Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban.
|
7.4. A szabadságharc
|
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása,
a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.
|
Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának
alakulása.
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.
|
7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése
|
A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés
tartalma és értékelése.
|
A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő
viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).
|
7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a
dualizmus korában
|
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés.
Budapest világvárossá fejlődése.
Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A
cigányság helye a magyar társadalomban.
|
A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl.
közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. A környezet
átalakításának
következményei (pl. vasútépítés, városfejlődés, iparosítás).
|
7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet
fejlődése
|
Az életmód változásai a századfordulón. A magyar
tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
|
A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl.
divat, szórakozás, sport, sajtó).
|
8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG
Témák
|
Vizsgaszintek
|
Középszint
|
Emelt szint
|
8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a
Párizs környéki békék
|
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú
hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági
vonatkozásainak elemzése.
|
A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek
és ellentétek a béketárgyalásokon.
|
8.2 A gazdaság társadalom új jelenségei a fejlett
világban
|
A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi,
autó). A nők szerepének változása.
|
A világgazdaság átrendeződése háború után. A
gyarmati világ szétesésének kezdetei
(pl. India, Közel-Kelet).
|
8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és
az olasz fasizmus
|
|
Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi
rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon.
|
8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság
|
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi
következményei.
|
Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe.
A válság kezelésének módjai egy adott
országban (pl. USA, Nagy-Britannia).
|
8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és
működési mechanizmusa
|
A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci
ideológia és propaganda.
|
A totális állam kiépítése Németországban.
|
8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az
1920-30-as években
|
A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra
legfőbb jellemzői.
|
A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda
főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika.
|
8.7. A második világháború előzményei jelentős
fordulatai
|
A világháború előzményei, katonai és politikai
fordulópontjai. A holokauszt.
|
A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése.
Háborúellenes katonai és polgári
erőfeszítések.
|
8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői
|
Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi
konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).
|
Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai
intézmények kialakulásának kezdetei.
A gyarmati rendszer felbomlása - a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi
erőszakmentes mozgalma.
|
8.9. A szocialista rendszerek bukása
|
A szovjet blokk kialakulása és jellemzői.
Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
|
A német kérdés.
|
|