TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK I. - érettségi követelmények - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » érettségi követelmények

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK I.
2011-08-20, 9:31 PM

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉS KÖVETELMÉNYEK
 
1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA

 

Témák

Vizsgaszintek

Középszint

Emelt szint

1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása

Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó   vallásban.

1.2 A demokrácia kialakulása Athénban

Az athéni demokrácia intézményei, működése.

Az athéni demokrácia kialakulásának folymata. A spártai állam.

1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.

Augustus principátusának jellemző vonásai

1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány

A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

A görög tudomány egyet területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia). A római történetírás egy-egy jelentős alkotója. (pl. Livius, Tacitus).

1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység főbb tanításai.

A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).

1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.

A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli   elhelyezés (pl. germánok, hunok).


2. A KÖZÉPKOR

Témák

Vizsgaszintek

Középszint

Emelt szint

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században

A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun)

2.2. A nyugati   és keleti kereszténység

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).

2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe.

Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers).

2.4. A középkori városok

Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai.

A középkori céhes ipar bemutatása.

2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb
stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.

A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello).

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése

A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban.

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár).


3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA

Témák

Vizsgaszintek

Középszint

Emelt szint

3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

A magyar nép vándorlása térkép alapján.

A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források).
Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban (pl. eredet, őshaza).

3.2. A honfoglalástól az államalapításig

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján.   Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége.

3.3. Az Árpád-kor

Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején.

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.

Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája (pl. a
nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés).

3.5. A Hunyadiak

Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

Mátyás király bel- és külpolitikája.

3.6. Kultúra és művelődés

Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

Mátyás király és a reneszánsz.


4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN

Témák

Vizsgaszintek

Középszint

Emelt szint

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás.

A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában.

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői.

Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).

4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.

Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.

Kategória: érettségi követelmények | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 3285 | Feltöltések: 0